Megpiszkálja a kormány a befektetési alapokat: új állampapír- és részvénykvóta jön
Befektetés

Megpiszkálja a kormány a befektetési alapokat: új állampapír- és részvénykvóta jön

Múlt héten újabb kormányzati tervek láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogyan lehetne (ismét) megreformálni a befektetési alapok piacát. Az indoklás szerint mindez az átláthatóságot és a befektetők érdekét képviseli, de ha jobban a változások mögé nézünk, láthatjuk, hogy a befektetési alapok állampapír-tartásának további növelése a cél.

Mi volt a bejelentés?

Az NGM múlt heti közleménye szerint a tudatos pénzügyi-, befektetési döntések segítése, valamint az átláthatóság, az összehasonlíthatóság és a pénzügyi fogyasztóvédelem további növelése érdekében módosítják a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendeletet.

A tervezet jelenleg társadalmi egyeztetésre van bocsátva, ennek határideje február 8-án jár le.

A jogszabálymódosítás célja, hogy tiszta és egyértelmű helyzetet teremtve transzparensebbé tegye a befektetési alapok típusait. A tervezet értelmében

a befektetési alapokra vonatkozó szabályozás úgy módosulhat, hogy a befektetési alapok az általuk tartott elsődleges eszközök alapján kerülnek kategorizálásra.

Az új rendszer ennek megfelelően minden alaptípus esetén meghatározza, hogy a befektetési alap milyen eszközökkel rendelkezhet és azok mekkora részét tehetik ki a befektetési alap eszközértékének.

A közlemény kitért arra is, hogy az alaptípusok közötti választás az alapkezelő döntése, ugyanakkor a választott befektetési alap típusának nevét a jövőben kötelező lesz feltüntetni az alap elnevezésében, ezzel segítve az átláthatóságot és a tudatos befektetési döntéseket.

A szabályozás arra is lehetőséget biztosít, hogy az alapkategória mellett az alapkezelő az alap nevében egyéb alkategóriát (pl. földrajzi vagy szektorális megjelölést) is feltüntessen, saját választása szerint.

Az új rendelkezések a zártkörű alapokat és belépési korlátos nyilvános ingatlanalapokat nem érintik.

A tervezet szerint a befektetési alapokra vonatkozó új szabályozás 2024. július 1-én léphet hatályba.

Milyen újdonságok jönnek?

A rendelettervezet négy fő eszközkategóriát különböztet meg, ezek az

  • értékpapíralapok,
  • vegyes alapok,
  • ingatlanalapok,
  • valamint a kockázati tőkealap és magántőkealap.

Befektetési alap pedig a jövőben az alábbi típusok szerint hozható létre:

  1. kötvényalap
  2. részvényalap
  3. vegyes értékpapíralap
  4. tőkevédett alap
  5. abszolút hozamú alap
  6. unikális alap
  7. indexkövető alap
  8. árupiaci alap
  9. alapok alapja
  10. vegyes alap
  11. ingatlanalap
  12. származtatott alap
  13. kockázati tőkealap
  14. magántőkealap

Azoknak, akik otthon mozogtak (eddig) a befektetési alapok kategóriában, furcsának hathat, hogy a jövőben kétféle vegyes alap megnevezés lesz (utóbbi valahol az értékpapíralap és ingatlanalap közötti átmenetet jelenti majd), illetve olyan új típus jön létre, mint az unikális alap. Aki hiányolná a fenti felsorolásból a pénzpiaci alapokat, nem kell megijedjen, a pénzpiaci alapokat és azok eszközösszetételét EU-s rendelet szabályozza, ezért nem szerepelnek a fenti listában (de továbbra is létező kategória).

Az alábbiakban példaként azt néztük meg, milyen konkrét változások várhatóak a kötvény és részvényalapok esetében:

Kötvényalapok

Az új módosítás értelmében a kötvényalap eszközeinek

  • legalább 55%-a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve ilyen eszközzel szembeni kitettséget biztosító eszköz,
  • legalább 5%-a állampapír és legalább 3%-a legfeljebb egyéves futamidejű vagy egyéves hátralévő futamidejű állampapír,
  • legfeljebb 37%-a egyéb eszköz.

Piaci forrásainktól úgy tudjuk, hogy az állampapírokra vonatkozó százalékos arány nem összevonható sem a kötvényalapok, sem más típusoknál, azaz külön kell megfelelni egyrészt az 5%-os kitételnek, másrészt annak, hogy az alap eszközeinek további 3%-a legfeljebb egyéves futamidejű vagy egyéves hátralévő futamidejű állampapírban legyen.

A kötvényalapokban sokáig majdnem olyan arányban voltak készpénz és betét jellegű eszközök a portfólióban, mint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, ennek a tavaly nyári változások vetettek véget, onnantól kezdve látványosan megugrott utóbbi kategória aránya:

A legfrissebb, decemberi állapot szerint a kötvényalapok már közel 60%-ban tartottak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (ebbe tartoznak az állampapírok is), míg a készpénz és betét aránya 26%-ra csökkent.

Ha innen nézzük, akkor a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kitételnek már most megfelel a kötvényalapok kategóriája (ehhez jön még hozzá a befektetési jegyek rész, amely szintén vélhetően kötvénykitettséget jelent), és logikailag ide sorolható lenne a plusz állampapír kitétel is (hiszen az állampapír is egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír), de mivel jellemzően az arányok a legtöbb kategória esetében 100%-ra vannak kifuttatva, a jogalkotói szándék mintha az 55%-on felül várna el további 8%-os állampapírkvótát.

Úgy tudjuk, a piac maga se tudja értelmezni ezt a kitételt, tisztázó válaszra várnak ennek kapcsán (is) az NGM-től.

Részvényalapok

Az új módosítás értelmében a részvényalap eszközeinek

  • legalább 80 %-a részvénykitettséget biztosító eszköz,
  • legalább 5 %-a állampapír és legalább 3%-a legfeljebb egyéves futamidejű vagy egyéves hátralévő futamidejű állampapír,
  • legfeljebb 12 %-a egyéb eszköz.

A fentiek alapján a részvényalapok esetében is nagyobb átrendeződések jöhetnek, ugyanis a kategóriában eddig a részvénykitettségek közel sem képviseltek ilyen magas arányokat:

Csalókák ugyanakkor a számok: bár a decemberi állapot szerint a részvény és egyéb részesedés a portfóliók 44%-át jelentette, egyéb eszközök soron van még magasabb, 22% körüli kitettsége a kategóriának, ez utóbbiról azonban nem tudni pontosan, mit tartalmaz az MNB statisztikáin belül. Mindemellett a befektetési jegyek soron is javarészt részvénykitettség szerepel.

Torzító tényező a fenti adatoknál, hogy a részvényalapok adataiban a kockázati- és magántőkealapok számait is beleveszi az MNB, így nem tudjuk pontosan, hogyan is áll valójában a "csak" részvényalapok részvénykitettsége.

Úgy tudjuk, a részvényalapok portfólióiban már eddig is bőven 80% felett volt a részvénykitettség súlya, itt tehát nem ez, hanem a 8%-os állampapírtartás jelenti az igazi kihívást. Piaci szereplők szerint az állampapírsúly megnehezíti majd az aktívan kezelt részvényalapok helyzetét, mivel ezzel a módosítással "tiszta" részvényalapot így már gyakorlatilag csak indexkövető alapként lehet indítani.

Az alap típusokra vonatkozó új előírásokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

befalap 5

Az unikális alapra, mint új kategóriára egyedi feltételek vonatkoznak majd, mint például az, hogy

  • az (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke (1) bekezdésében meghatározott eszközöket tarthatja (gyakorlatilag pénzpiaci eszközöket), és
  • eszközeinek legalább 5%-a állampapír.
  • További kitétel, hogy portfóliójának súlyozott átlagos lejárata meghaladja a hat hónapot, valamint súlyozott átlagos élettartama meghaladja a tizenkét hónapot.

Lényegében valamelyest lazításnak tekinthető ez a pénzpiaci alapokra vonatkozó EU-s rendelethez képest, a gyakorlatban vélhetően inkább a rövid kötvényalapok egy része férhetne ebbe az új besorolásba.

A további változások között szerepel az is, hogy a jövőben egy befektetési alap eszközeinek legfeljebb 10%-át tarthatja hitelintézet által kibocsátott kötvényben (ide nem értve pl. a jelzáloglevelet). Ez pedig szigorításnak minősül az eddigiekhez képest, amikor ez a 10%-os előírás ugyanazon hitelintézet által kibocsátott kötvényre vonatkozott.

Mi lesz a sorsa a tavaly nyári változásoknak?

Ahogyan arról többször is írtunk, nem ez az első eset, hogy a kormány megbolygatja a befektetési alapok piacát, tavaly számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy az állampapírok felé terelje ezt a kategóriát:

  • 2023. július 1-jén élesedett a szocho-fizetési kötelezettség egyes lakossági befektetési termékek esetében, ez alól azonban az állampapírok mentességet kaptak (és az ingatlanalapok is).
  • 2023. július 1-től az értékpapíralapok – ideértve kizárólag a kötvényalapot, részvényalapot és a vegyes alapot – portfóliójában tartott eszközök súlya legalább 60 százalékos mértékben értékpapír kell hogy legyen (nem például bankbetét, ahogy az alapok egy részére jellemző volt).
  • Szintén 2023. július 1-jétől az értékpapíralapok és az ingatlanalapok likvid eszközeik legalább 20 százalékát a magyar állam által kibocsátott Diszkont Kincstárjegyben kell hogy tartsák (ez nem alkalmazandó a legalább 80%-ban külföldi eszközbe fektető alapokra).
  • 2023. augusztus 1-jével azt is előírta a kormány (néhány kivételtől eltekintve), hogy a befektetési alapoknak kötvénybefektetéseik legalább 95%-át forint állampapírban kell tartaniuk.

Ha megnézzük a fenti felsorolásban szereplő előírásokat, láthatjuk, hogy a tavaly nyári elvárások sok esetben ellentmondanak a mostani rendeletmódosításnak.

A kötvény-, részvény- és vegyes alapok tekintetében a 60%-os értékpapírsúly elvárása, vagy éppen a likvid eszközökön belüli 20%-os DKJ-tartási kötelezettség (úgy, hogy nincs definiálva, mi számít likvid eszköznek) meglehetősen nehézkes történetnek tűnik az új eszközsúlyok ismeretében. A DKJ-tartási kötelezettség sorsa azért is érdekes, mivel az eddig az ingatlanalapokra is vonatkozott, viszont az új rendeletmódosítás hatályai az ingatlanalapokra nem terjednek ki.

Piaci forrásainktól úgy tudjuk, hogy a tavaly nyári előírásokat váltotta volna fel a mostani rendeletmódosítás, azonban erre vonatkozó utalás egyelőre nincs a szövegben.

A piaci szereplők várják az erre vonatkozó tisztázó választ az NGM-től - értesült a Portfolio.

Tisztázó válaszok ide vagy oda, a 8%-os állampapír-előírás a legtöbb alap esetében jelentős szigorítást jelent az eszközallokációban, a részvényalapok esetében különösen érdekes kérdés lesz az „állampapír-kvóta” teljesítése. Főként itt látszik az, hogy

a 8%-nyi állampapírtartásnak sem likviditási, sem gyakorlati szempontból nincs relevanciája, hacsak nem azt a kormányzati szándékot véljük felfedezni mögötte, hogy fenntartsanak egy bizonyos szintű állampapír-keresletet a befektetési alapok oldaláról.

Míg a kötvényalapok az állampapír-kitétellel még meg tudnak birkózni, sok más kategória, mint a részvény vagy alapok alapja esetében ez egyes alapok létét is veszélyeztetheti (erről fentebb írtunk). Miután pedig ezek a szabályok nem vonatkoznak a legalább 80%-ban külföldi eszközöket tartó alapokra, nem lenne meglepő, ha néhány alap inkább ebbe az irányba mozdulna el a közeljövőben, azaz úgy alakítják át az alapok eszközallokációját, hogy a jövőben nem magyar, hanem inkább külföldi eszközöket vesznek bele, ezzel pedig mentesülnek az új szabályok alól.

Címlapkép forrása: Getty Images

Találd meg a neked való befektetési alapot!
RSM Blog

Mikor érdemes HR tanácsadóhoz fordulni?

Napjainkban az üzleti eredményesség egyik legfontosabb támogatója a stratégiához közvetlenül hozzájáruló, gyors változásokra képes, emberközpontú HR menedzsment. Biztosítja a szervezet n

Holdblog

Miért kellett a Mol-nak az UTE?!

HOLD After Hours. Horváth Ágnessel, a Mol vezető közgazdászával vitatkoztunk olajról, UTE-ról, Molról, meg Ryan Goslingról.  Jó szórakozást! 00:45    Miért kellett a Mol-nak a

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a csattanós válasz azoknak, akik nem vesznek lakást, mert alacsonyabb kamatokra várnak

Privát bankár

Privát bankár
Interaktív online előadás

Vételi és eladási zónák - Részvénypiaci panoráma

Mire számíthatunk a következő napokban a részvénypiacokon? Milyen fontos szintekre kell figyelni a főbb indexek esetén? Melyek lesznek a jól és rosszul teljesítő régiók, országok, szektorok és ágazatok?

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Retail Day 2024
2024. április 11.
EU Források 2024
2024. március 6.
Agrárium 2024
2024. március 19.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!