A kamatkörnyezet és az infláció csökkenésével párhuzamosan az állampapírok kamata is csökkenni kezdett, így egyre többen kezdhetnek el másféle megtakarítási termékek után nézni. Az állampapírokhoz hasonló kockázati besorolással bírnak a bankbetétek, amelyeknél egyre jobb ajánlatokkal találkozni. Bár az állam eredeti szándéka az volt, hogy minél több megtakarítást csábítson át bankbetétekből állampapírokba, a mostani kamatszintek azt mutatják, a bankbetétek is képesek labdába rúgni a piacon.
Ha megnézzük, hogy egymillió forint lekötése esetén milyen ajánlatokkal találkozunk, akkor
egy évre 4,7 – 6,75%-os betéti kamatokkal találkozunk a legjobb ajánlatok között:
Az idő előtti betétfeltörést a legtöbb bank bünteti a lekötött betéti kamat elvesztésével, így ha valaki lekötött betét mellett dönt, célszerű azt lejáratig tartani. Ahogy azonban az alábbi táblázat is mutatja, létezik lekötés nélküli betét is viszonylag magas kamattal.
Éven belüli lekötésnél még a fentieknél is vonzóbb kamatok tárulnak elénk, ez esetben a Polgári Bank, a Cetelem Bank és a Gránit Bank kínálatában is vannak olyan konstrukciók, amelyek minimum évi 7%-os kamatot kínálnak. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek éves kamatok, tehát a futamidőtől függően, ennek időarányos kamatát kapják kézhez a megtakarítók.
Vannak a bankokon túl egyéb fintech szereplők is, amelyeknél kezd elterjedni a betéti kamat, legutóbb a Revolut jelentette be az új forint megtakarítási számláját, amelyre bruttó 4,75%-os éves látra szóló kamatot fizetnek. De a Revolut mellett a Lightyear és a Wise betéti kamata is versenyképes lehet a fenti táblázatban szereplőkével.
A fentiekből leszűrhető, hogy nem a nagybankok azok, amelyek a legjobb betéti kamatokat kínálják. Sőt, a nagybankok többsége egyáltalán nem töri magát a betétekért folyó küzdelemben, ezt bizonyítja az alábbi táblázat, ahol a nagyobb bankok legjobb betéti ajánlatait gyűjtöttük össze.
Bár vannak a listában 10% feletti kamatot ígérő betétek, ezek valamilyen befektetéssel kombinálandó konstrukciók.
(A nagybankoknál a feltétel nélküli betétek körében nem találtunk 1% feletti kamatozásút.)
A bankbetéteken túl vannak más banki termékek is, amelyek alternatívát kínálhatnak az állampapíroknak, ezek a banki kötvények. Jelenleg a nagyobb bankok kínálatában csak pár ilyen termékkel találkozunk, ezek az OTP, az Erste és az MBH kötvényei, amelyek 6,5-7,5%-os fix éves hozamot kínálnak.
A CIB, a K&H, a Raiffeisen és az UniCredit esetében nincsenek jelenleg jegyezhető forintos banki kötvények a kínálatban (egyes esetekben a vállalati kötvényprogram fel van függesztve, más esetekben maximum jelzáloglevelekkel találkozni).
Gyűjtésünk alapján még mindig a PMÁP a legmagasabb fix hozamot biztosító befektetési termék 1 éves időtávon, ezt követően viszont az MBH 2025-ben lejáró kötvénye már magasabb kamatot biztosít, mint a FixMÁP; az Erste kötvénye, illetve a Cetelem lekötött betétje pedig az Egyéves Magyar Állampapír kamatát hagyja le.
Csakhogy a valóságban nem minden esetben kapjuk kézhez a fenti kamatokat. Az állampapírok idő előtti visszaváltása esetén például a kincstári 1%-os díjat levonva az állampapírok kamatelőnye tovább csökken. Ennél is fájóbb, hogy jelenleg a banki betétek és kötvények hozamát 15%-os kamatadó és 13%-os szocho is terheli, így ezekkel is érdemes kalkulálni a befektetési döntés meghozatalakor.
Az alábbi táblázatban azt tüntettük fel, hogy a kamatadó és a szocho levonása után, egymillió forint befektetés esetén mennyi pénz üti a markunkat 1 év múlva bankbetétekben és banki kötvényekben. Emellett feltüntettük az állampapírokkal elérhető kamat összegét is (a PMÁP és FIXMÁP esetén 1%-os visszaváltási díjjal kalkuláltunk az időszak végén, a MÁP+ esetében pedig 0,5%-kal).
Látható, hogy a kamatadó és a szocho levonása jelentősen csökkenti a bankbetétek és banki kötvények hozamát, ha a fenti táblázat alapján álltunk össze egy új sorrendet, akkor
az állampapírok többsége még mindig jobb befektetésnek minősül egy éves időtávon, mint a banki termékek.
Címlapkép forrása: Getty Images
