Súlyos százezreket hagynak veszni a magyarok minden évben: heteken belül igényelned kell, ha nem akarsz lecsúszni az ingyenpénzről

Árgyelán Ágnes
Már csak pár hét maradt hátra az adóbevallás leadásáig, amelyben nyilatkozni lehet arról is, hogy élni szeretnénk-e a nyugdíjcélú megtakarítások 20%-os adóvisszatérítésével. Bár éves szinten mintegy egymillió ember igényelhetné az összesen akár 80 milliárd forintot elérő állami támogatást, sok nyugdíjra gyűjtő veszni hagyja az ingyenpénzt.
Milyen ütemet diktálnak a legnagyobb, leginnovatívabb vállalatok? A legégetőbb kérdések és jó gyakorlatok jönnek a Portfolio tavaszi fenntarthatósági konferenciáján.

Akár 280 ezer forintot is visszaigényelhetünk

Magyarországon több olyan nyugdíjcélú megtakarítási forma is létezik, amelyek segítségével egyenként 20%-ot, összesen akár 280 ezer forintot is visszaigényelhetünk a befizetett adónkból. Ezek jelenleg az alábbi konstrukciók:

  • az egészség- és nyugdíjpénztárak esetén kaphatjuk a legmagasabb, 150 ezer forintos adóvisszatérítést, amelyet évi 750 ezer forint befizetésével lehet maximálni,
  • a nyugdíjbiztosításokkal évi 130 ezer forintot lehet visszaigényelni az előző évben befizetett szja-ból, ehhez évente 650 ezer forintot kell befizetnünk,
  • a nyugdíj-előtakarékossági számlával (NYESZ) érhető el a legalacsonyabb adóvisszatérítés, ez csupán évi 100 ezer forintot jelent, amit 500 ezer forint befizetésével tudunk megszerezni.

Amennyiben több termékkel is rendelkezünk, a maximális visszaigényelhető összeg 280 ezer forint évente. Arra sem árt figyelni, hogy a nyugdíj- és egészségpénztárak egy kalap alá esnek az adóvisszatérítésnél,

azaz akkor is csak 150 ezer forint lesz az éves adójóváírás, ha mindkét pénztártípusnál tagok vagyunk.

Ahhoz, hogy a személyi jövedelemadóból visszatérítést kaphassunk, fontos, hogy rendelkezzünk a megfelelő adóalappal: az szja mértéke 15%, így a 280 ezer forintos visszatérítéshez nagyjából bruttó 156 ezer forintos havi jövedelemre van szükség (a minimálbér jelenleg bruttó 266,8 ezer forint). Ezt persze befolyásolják az adókedvezmények, amelyekkel részben vagy egészben mentesülünk az szja befizetése alól, ilyen például

  • a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
  • az első házasok kedvezménye,
  • a 25 év alattiak szja-mentessége, vagy
  • ha az adózó nem szja-köteles (például egy KATA adózási formával működő egyéni vállalkozó).

Ha nem fizettünk személyi jövedelemadót, vagy azt már más módon visszakaptuk/visszaigényeltük, nem vagyunk jogosultak a nyugdíjcélú megtakarítások adóvisszatérítésének igénybevételére sem.

Milliárdokat hagynak veszni a magyarok

Az MNB adatai szerint sokan nem élnek az adóvisszatérítés lehetőségével. Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztáraknál 2023-ban mintegy 250 milliárd forintot tett ki az egyéni számlákon jóváírt tagdíj bevétel, azaz

20%-os adóvisszatérítéssel nagyságrendileg 50 milliárd forintot kérhetnek vissza a megtakarítók

(ha azt feltételezzük, hogy minden befizető az adóvisszatérítés maximalizálására törekedett, és nem fizettek be többet, mint az szja-ból visszaigényelhető összeg).

Csakhogy a 2022-es adatok azt mutatják, milliárdokat hagyunk veszni: az akkori 200 milliárdos tagdíj jellegű bevételek után a tagok számlájára 32,4 milliárd forintnyi szja-visszatérítés érkezett, vagyis 7,6 milliárd forinttal kevesebb, mint az elméleti 40 milliárd (a fenti feltételezések mellett maradva). Az arányok a valóságban persze torzulhatnak, mivel sok esetben az adókedvezmény miatt nem érvényesíthető a visszatérítés.

A két pénztártípust azért ábrázoljuk egyben, mivel az adóvisszatérítés átjárható, azaz az egészségpénztári tagok kérhetik az önkéntes pénztári befizetések után járó szja-visszatérítést az egészségpénztári számlára is.

A nyugdíjbiztosítások esetén 2023 végén 145 milliárdot tett ki az az összeg, amelyre az adókedvezmény érvényesíthető, vagyis 20%-os visszaigénylést és az adóvisszatérítés maximalizálására való törekvést feltételezve

mintegy 29 milliárd forintot igényelhetnek vissza a megtakarítók.

2022-ben ez esetben is elég siralmas számokat látunk: bár elméletileg több mint 25 milliárd forint járt volna vissza, ebből a Grantis által gyűjtött adatok alapján csak 19,2 milliárdot igényeltek vissza a megtakarítók, vagyis mintegy 6 milliárd forint ragadt bent a rendszerben. (A nyugdíj-előtakarékossági számlák számaira nincsenek adatok, de a Grantis gyűjtése alapján 31 ezer fő igényelt 2,2 milliárd forintot tavaly a 2022-es befizetései után.)

Az utóbbi évek arányait tekintve tehát

az egészség- és önkéntes pénztári tagok tudatosabbak, ha adóvisszatérítésről van szó, mint a nyugdíjbiztosítással rendelkezők, de mindegyik esetben lenne még hova fejlődni.

Így lehet igényelni az állami ingyenpénzt

Mivel a NAV a többség számára elkészíti a bevallás tervezetét, az adózóknak gyakorlatilag semmi dolguk nincsen. Május 21. után azonban a tervezet automatikusan átalakul rendes bevallássá,

így azután nem lehet rajta módosításokat végezni, azaz elesünk a visszaigényelhető adótól.

A szolgáltatók minden év elején küldenek egy éves összesítőt a tagoknak arról, hogy pontosan mekkora visszatérítést vehetnek igénybe a befizetéseik után, így a levélben szereplő adatok könnyen összeegyeztethetők a bevallással. A tervezetet március 15-től már mindenki elérheti az eszja.nav.gov.hu oldalon, ügyfélkapus bejelentkezést követően. Az adóhivatalnak a legtöbb megtakarító adatai már rendelkezésére állnak, azonban a biztonság kedvéért érdemes még egyszer ellenőrizni a számokat, nehogy hibás értékek szerepeljenek a bevallásunkban.

  • A pénztári tagsággal rendelkezőknek az adóbevallás 131-138. sorát érdemes ellenőrizni,
  • a NYESZ birtokosaira a 139-143. sor vonatkozik,
  • a nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatos információk pedig a 144-148. sorban találhatók meg.

Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF