Pár hét maradt hátra az adóbevallás leadásáig, amelyben nyilatkozni lehet arról is, hogy élni szeretnénk-e a nyugdíjcélú megtakarítások 20%-os adóvisszatérítésével. Bár éves szinten mintegy egymillió ember igényelhetné az összesen akár 90 milliárd forintot elérő állami támogatást, sok nyugdíjra gyűjtő veszni hagyja az ingyenpénzt.
Hónapokon belül gigantikus adókedvezményeket kapnak a családosok, különösen a többgyermekes nők. Ugyanakkor a bőkezű adócsökkentési csomag fájdalmas érvágás lehet az öngondoskodási piac számára: akik nem fizetnek többé SZJA-t, ők értelemszerűen elveszítik a lehetőséget arra, hogy megtakarítási számláikra adóvisszatérítést vegyenek igénybe. Márpedig az adójóváírás megszűnésével sokak szemében odavész a megtakarítások fő vonzereje, és ebből a vert helyzetből az öngondoskodási szolgáltatók csak nehezen tudják majd magukhoz csatornázni a gazdaságban egyébként hirtelen megjelenő, tetemes mennyiségű és rendszeres – azaz öngondoskodásra lehetőséget teremtő – többletjövedelmet.
A Nők40 a magyar nyugdíjrendszer egyedülálló eleme, amely lehetővé teszi a nők számára, hogy 40 év jogosító idő megszerzése után, akár a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonuljanak, levonás nélkül. Bár ez elsőre kedvezőnek tűnik, hosszú távon anyagi hátrányt is jelenthet, mivel a nyugdíjak évente csak az inflációval nőnek, míg a bérek ennél jellemzően gyorsabban emelkednek. A rendszer a nőket jelentősen kedvezményezi, mivel ők átlagosan hosszabb ideig élnek és tovább kapják a nyugdíjat, mint a férfiak. A Nők40 mindemellett komoly költségvetési terhet jelent, hiszen 2025-ben a teljes nyugdíjkassza 7,5%-át emészti fel.
A befektetési célú életbiztosításban gondolkodók 57%-a takarítana meg külföldi devizában – derül ki a 21 Kutatóközpont és a Portfolio reprezentatív felméréséből. Magyarországon 46% rendelkezik életbiztosítással, a legtöbbek szerint egy ilyen biztosítás arra való, hogy halál esetén gondoskodjon a család anyagi biztonságáról, míg a második legnépszerűbb célnak a nyugdíj-előtakarékosság bizonyult.
Tavaly 12,4%-kal nőtt a magyar biztosítók díjbevétele, ami elsősorban az előző évi magas infláció eredménye. Ugyanakkor az átlag mögött nagy eltérések láthatók a piac egyes szereplői között, ami már a stratégiai és értékesítési sikereikről, a köztük lévő üzleti különbségekről is sok mindent elárul. A Magyar Biztosítók Szövetségének friss adatai alapján most 15 ábrán mutatjuk be, melyik biztosítónak hogy sikerült a tavalyi év, és ki milyen helyen végzett a tavalyi listákon.
100 forintnyi befizetett biztosítási díjunkból 14 forint különadó, 3 forint pedig biztosítói nyereség lett tavaly, és 49 forintot fizettek ki a biztosítók az ügyfeleknek kárkifizetés vagy szolgáltatás formájában – mutatják (kis egyszerűsítéssel) az MNB friss adatai. 12,4%-kal nőtt a piac bevétele 2024-ben, ami elsősorban az inflációkövető indexálások eredménye. Mivel a díjak jobban nőttek a kár- és egyéb ráfordításoknál, a biztosítók éves nyeresége 22 milliárdról 48 milliárd forintra ugrott, de ez még mindig csak alig kétharmada a másfél évtizeddel ezelőtti rekordszintnek. Idén elsősorban az állampapír-vásárláshoz kötött adókedvezmény révén javíthatják megtérülésüket a biztosítók.
Az elfogadás és egyúttal az igény is megnőtt az öngondoskodásra. Az ismeret és az elszántság sajnos azonban még hiányzik - ez derül ki a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár januári 1000 fős reprezentatív felméréséből, melyben a nyugdíjról való gondoskodás fontosságáról kérdezték meg az érintetteket. A válaszok alapján sajnos emelkedett a jövőjük-nyugdíjas létük miatt szorongók aránya. Míg 2021-ben a gazdaságilag aktívak 61%-a, addig az idei válaszadóknak már 68%-a fogalmazott meg aggodalmat. Ezen belül különösen a középkorosztály (35-49 évesek) körében érezhető a félelem, ami 59%-ról 70%-ra ugrott.
A három lépésben életbe lépő etikus 2.0 szabályozás kivezeti a piacról az ügyfélértéket nem képviselő életbiztosításokat – mondta Nagy Koppány, az MNB igazgatója a Portfolio Biztosítás 2025 konferenciáján tartott előadásában.
Tavaly az inflációkövető indexálásoknak is köszönhetően 12,4%-kal emelkedett, idén már csak egy számjegyű mértékben nőhet a magyar biztosítók díjbevétele a MABISZ friss adatai, illetve várakozásai szerint. Cégszinten a Generali, csoporszinten a Vienna Insurance Group végzett piacvezetőként. Miközben dübörög a lakásbiztosítási kampány, a biztosítók az MNB etikus 2.0 szabályozására is készülnek. Extraprofitadóként, ha sikerül elég állampapírt vásárolni, a tavalyi 102 milliárd után idén 64 milliárd forintot fizethet a szektor, ugyanakkor az adónak masszív negatív hatása abban is megnyilvánul, hogy helyzetbe hozza a külföldi szereplőket - hangzott el a MABISZ sajtótájékoztatóján.
Az idén kifejezetten hosszúra nyúló ünnepi időszakra való tekintettel a biztosítóknál és a pénztáraknál is szűkösebbek a határidők a tavalyi évhez képest. Bár a szerződéseket több helyen is még egészen az év utolsó napjáig befogadják, a díjfizetéseket általában érdemes még karácsony előtt elindítani, hogy időben beérkezzenek - figyelmeztetett a Grantis, szolgáltatóként mutatva be a határidőket.
Az idei harmadik negyedév végén az MNB adatai szerint már több mint 505 ezer adókedvezményes nyugdíjbiztosítást kezeltek a hazai biztosítók, 6,2 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) várakozása szerint a következő hetekben még sokan kötnek majd új szerződést, hogy idén is kihasználják a tárgyévi befizetések után járó 20 százalékos, akár 130 ezer forintot is elérő adójóváírást. Ennek nyomán a folyamatos díjas szerződésállomány év végére elérheti az 515 ezres szintet.
Közeledik az év vége, így kevesebb mint egy hónap maradt arra, hogy maximálni tudjuk a nyugdíjcélú megtakarítási termékekkel elérhető állami adójóváírás mértékét, amely akár 280 ezer forintra is rúghat. Cikkünkben összeszedtük az egyes nyugdíjcélú termékek tulajdonságait, ahogyan azt is, mire érdemes figyelni és mik lehetnek a buktatók. Külön kitérünk a TBSZ-re is.
A brit nyugdíjrendszer komoly kihívásokkal néz szembe, derül ki a BlackRock vagyonkezelő legfrissebb felméréséből. A járulékalapú nyugdíj-megtakarítók háromnegyede úgy véli, nem halad jó úton afelé, hogy nyugdíjas korában elfogadható életszínvonalat érjen el. Ez a bizalmi szint a felmérés 2017-es kezdete óta a legalacsonyabb - közölte a Financial Times.
Egyre többen gondolkoznak azon, hogy időskorukra külföldre költözzenek, vagy legalább a nyugdíjas éveik egy részét valamelyik jó klímájú, mediterrán országban töltsék. Egy magyar nyugdíj mellett azonban ez komoly árfolyamkockázattal jár, hiszen a havi jövedelmünk forintban kerül folyósításra, amit át kell váltani. Erre kínálnak megoldást a deviza alapú magán nyugdíjbiztosítások, amikkel a 20 százalékos adóvisszatérítés mellett ügyfélbónuszt is kaphatunk.
Fejenként átlagosan 59 ezer forintos adójóváírást kaptak idén azok, akik nyugdíjra gyűjtögetnek, illetve egészségpénztárban takarékoskodnak, tudta meg a Grantis a NAV-tól. Tavaly még csak közelítette, idén viszont már átlépte az 1 millió főt az adójóváírásra jogosultak száma. A megtakarítók számlájára összesen 60,8 milliárd forintos adójóváírás érkezett.
Elgondolkodtató jelentést tette közzé a UBS a napokban, ebben azt nézték meg, hogy elegendő-e valakinek csak egy vállalati nyugdíjprogramban részt vennie (ilyen sajnos már nincs Magyarországon), vagy szükség van-e extra megtakarításra is ahhoz, hogy nyugdíjas korában ne nélkülözzön. Sajnos a számok azt mutatják, kevés olyan hely van a világon, ahol ne lenne szükség további megtakarításokra, listába is szedték, melyik városban mennyit kellene pluszban félretenni.
Több fronton törnek előre Moszkva csapatai.
Több mint három hónapja nem volt ilyen erős a forint.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
