Kijöttek a friss állampapíradatok: megint fordult a kocka

Április közepén összesen 11 293 milliárd forintnyi megtakarítás volt forintos lakossági állampapírokban (a lakossági állampapírokon kívül természetesen a lakosság is fektet intézményi papírokba, például DKJ-kba), ami fél hónap leforgása alatt ezúttal közel 90 milliárdos, december vége, vagyis

a nagy PMÁP-kamatfizetések előtti szinthez képest pedig mintegy 30 milliárd forint állománynövekedést jelent.

Ezzel ismét pluszba fordult az idei állománynövekedés a lakossági papíroknál, azt követően, hogy márciusban egy jelentősebb visszaesést lehetett látni, igaz, a mostani számok még nem tartalmazzák, milyen pénzmozgások történtek az áprilisi kamatfizetések környékén, amelyekről bővebben itt írtunk.

Torzítja az adatokat azonban, hogy nem tudni, pontosan mekkora összeget tesz ki az a lakossági állampapír-állomány, amely a forgalmazók könyveiben szerepel (vagyis az az összeg, amit a lakosság esetlegesen visszaváltott, de az ÁKK még nem vásárolt vissza a forgalmazóktól). Ráadásul ebben is változások jönnek, amely tovább nehezíti az eddigi statisztikák átláthatóságát, hiszen a jövőben már a forgalmazók is felléphetnek egyes lakossági állampapírok vásárlóiként.

Az első negyedévben összesen mintegy 950 milliárd forintnyi kamatot fizettek ki a prémium állampapírok, ha ezt összevetjük az idei eddigi 30 milliárdos állománynövekedéssel (és feltételezzük, hogy a többi állampapír esetében nem volt lényegi kamatfizetés), akkor azt kapjuk, hogy

szinte egy teljes eddigi PMÁP-kamatfizetésnyi összeg elpárolgott a lakossági állampapírok piacáról.

Az áprilisi számokban, mivel azok csak félhavi adatok, még nem szerepelnek az április 20-án kezdődő kamatfizetések, amelyek becslésünk szerint mintegy 100 milliárd forint kifizetését jelentették ebben a hónapban.

(A számokban nem kalkuláltunk friss tőkebeáramlással, esetenként az is javított az állományokon.)

Ha megnézzük, hogyan alakult a még nem lejárt, de átárazódott PMÁP-ok állománya (a 2025/I, illetve a 2025/K járt le április közepéig, mintegy 310 milliárdos állománnyal), azt láthatjuk, hogy december vége óta

A MÁR KAMATFIZETÉSEN TÚLESETT PAPÍROKBÓL ÖSSZESEN MINTEGY 1263 MILLIÁRD FORINTNYI TŐKE TÁVOZOTT.

A legtöbb pénz a tavaly év végéig legnagyobb sorozatnak számító, 2033-ban lejáró papírból ment ki több mint 400 milliárddal (ami a 2033/I tavaly év végi névértéknek több mint fele), de 100 milliárd forint feletti tőkekiáramlás volt a 2027-ben, a 2029-ben és a 2030-ban lejáró papírokból is (annak ellenére, hogy a 2030/I például 1,5 százalékpontos kamatprémiummal ketyeg):

Nagy Márton korábban arról posztolt, hogy a Prémium Magyar Állampapírok esetén 35% a visszaváltási arány, és minden pénz visszaáramlik más lakossági állampapírokba. Sőt, a kamatok kétharmada is a lakossági állampapírokba vándorol vissza, és csupán egyharmada kerül a kincstárból kifizetésre. Igaz, mindezek még a márciusi és áprilisi kamatfizetés előtti számokra vonatkoztak. A számok minden esetre azt mutatják, hogy

a kamatfizetésen átesett PMÁP-ok állománya eddig 26%-kal csökkent, de ebben nincs benne a kamatot fizető, és egyben le is járó konstrukciók adata.

Ha megnézzük, hogy a lakossági állampapírok piacán mely konstrukciók szívhatták magukba a PMÁP-okból kiáramló tőkét és a kamatokat, akkor továbbra is a Fix Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír emelkedik ki a mezőnyből.

• A FixMÁP állománya december vége óta több mint 1100 milliárd forinttal nőtt, április közepére meghaladva a 2130 milliárdos szintet.
• A BMÁP állománya pedig április közepéig 552 milliárdos bővülést mutatott, 1762 milliárd körüli szintet elérve.
• Mindeközben a prémium állampapíroknál mindeddig összesen mintegy 1557 milliárddal apadt az állomány, csak áprilisban eddig 81 milliárddal.

Vagyis a FIXMÁP és BMÁP április közepére összesen mintegy 1666 milliárddal növelte az állományát, miközben a prémium állampapíroknál ebben az időszakban 1557 milliárd forint mértékű állománycsökkenést és 950 milliárdnyi kamatfizetést láthattunk.

840 milliárdnyi PMÁP-forint tehát nem ebben a két konstrukcióban kereste a helyét.

(feltételezve, hogy a BMÁP és a FixMÁP esetében az állománynövekedés csak a PMÁP-átstrukturálásnak köszönhető).

Ennél kisebb, összesen mintegy 164 milliárd forintnyi állománynövekedést a KTJ és a MÁP Plusz is fel tudott mutatni az év első hónapjaiban, összességében pedig a lakossági állampapírok (PMÁP-ot kivéve) mintegy 1530 milliárdos névértékes állománybővülése áll szemben a PMÁP 1557 + 950 milliárdos állománycsökkenésével és kamatkifizetésével, tehát elmondhatjuk, hogy összességében mintegy 977 milliárdnyi PMÁP-pénz nem a lakossági állampapírokban landolt eddig.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ