Tényleg rárepültek a magyarok a devizás befektetésekre? Mutatjuk a számokat!

Az utóbbi időszakban többször is írtunk arról, hogy rengeteg külföldi, illetve devizaalapú megtakarítást képeztek a magyar háztartások az orosz-ukrán háború kirobbanásának és az energiaválságnak az évében, 2022-ben, és ez a trend 2023-ban és tavaly is folytatódott, méghozzá minden korábbinál nagyobb elánnal. Két hónappal ezelőtti cikkünkben bemutattuk, miként alakult az elmúlt években a magyar háztartások deviza megtakarításainak az állománya, az MNB Pénzügyi számlák statisztikáiból azonban a befektetési alapok közül csak a külföldiek állománya derült ki, a belföldön kezelt devizaalapoké nem. Most utánanéztünk, mit mutatnak maguknak az alapkezelőknek az adatai.

Megugrott a vagyon, de csalóka a kép

Az utóbbi években valóban megugrott a devizás befektetési alapokban kezelt vagyon. Ha az elmúlt négy év adatait nézzük (2021-ben ugrott meg jelentősebben a devizás eszközökben lévő megtakarítás), látható, hogy míg 2021. április közepén a devizás sorozatok állománya mintegy 1111 milliárd forintot tett ki, addig ez idén április közepére már megközelítette a 3400 milliárdot, vagyis mintegy 206%-os növekedésről beszélhetünk.

Csakhogy egyedül a vagyon alapján levonni a megugró népszerűségre vonatkozó következtetést csalóka lenne, mivel ebben az időszakban a befektetési alapok piacának teljes kezelt vagyonában is látványos felfutás volt. Hiába nőtt több mint triplájára tehát a devizás sorozatok vagyona,

a valóság az, hogy a teljes kezelt állományon belüli részarányuk csak minimális, egy százalékpontos növekedést mutat öt év alatt (20,7%-ról 21,8%-ra).

Sőt, ha a fenti számokat korrigáljuk a forint árfolyammal, azaz megnézzük, hogy a vizsgált 4 évben a devizaállomány növekedése menyiben köszönhető a forint gyengülésének (az egyszerűség kedvéért tisztán eurós devizaállományt feltételezve), akkor azt kapjuk, hogy az állomány ebben az időszakban nem nőtt, hanem csökkent volna (20,7%-ról 19,3%-ra).

Ettől még a külföldi alapok népszerűsége megnőtt, ahogy az első ábra mutatja, vagyis a devizás alapok iránti kereslet növekedéséből nem vették ki érdemben a részüket a magyar alapkezelők.

Az egyes kategóriák szintjén azonban vannak érdemi elmozdulások a vagyonarányokat tekintve. A legtöbb, devizás sorozatban kezelt vagyon a kötvényalapoknál van, négy év alatt 212 milliárd forintról 1453 milliárd forintra ugrott ez az összeg. Ezen kívül nagyobb megugrást lehet még látni az abszolút hozamú- , részvény- és tőkevédett alapoknál is.

Az igazán beszédes vagyonábra az alábbi, itt ugyanis látszik, hogy

az abszolút hozamú-, a részvény-, az árupiaci- és a származtatott alapoknál is nőtt a devizás sorozatok kezelt vagyonon belüli aránya (a kötvényeknél csak minimálisan emelkedett).

Mit mutatnak a keresleti adatok?

Miután a vagyon változását a kereslet mellett az árfolyamhatás is befolyásolja, így megnéztük, hogy a napi befektetési jegy forgalom (ez nagyjából lefedi a nettó keresletet) alapján hogyan alakult az utóbbi években a devizás alapok tőkebeáramlása.

Összesítve az egyes évek (forintosított) forgalmi adatait, látható, hogy

az abszolút hozamú, a kötvény-, vegyes- és a részvényalapok esetében is egyértelmű a felívelő trend a devizás sorozatok keresletében.

(A kötvényalapok esetében a 2023-as év kiemelkedő volt több mint 800 milliárdos nettó pénzbeáramlással).

Bár az egyes években dominálják a keresleti adatokat a forintos befektetések, 2023-tól szemmel láthatóan megnőtt a devizás sorozatok iránti kereslet is, sőt,

idén eddig a devizás alapok iránti kereslet veri a forintos sorozatokét:

Összességében az látszik, hogy 2021 óta kisebb-nagyobb lendületvesztéssel, de folyamatosan teret hódítanak a devizás sorozatok a lakossági befektetési alapok kezelt vagyonán és tranzakciós adatain belül is:

A keresleti adatokat a legnagyobb devizás sorozatok hozamai is magyarázzák, ugyanis sok esetben ezek bő 7% felett vannak (forintosítva) az elmúlt egy évet nézve.

1. A legjobb egy éves hozamot most a Hold Alapkezelő Molto Forte Euro alapja tudja felmutatni több mint 12%-kal,
2. ezt a Hold egy másik alapja, az EURO PB3 alapok alapja követi 11,6%-kal,
3. a harmadik legjobb teljesítmény pedig az MBH Alapkezelő BFM Konzervatini Kötvény alapjához kötődik 10,6%-os forintosított hozammal.

A legnagyobb devizás sorozatok többségénél azonban az idei eddigi hozamok egyelőre kevésbé meggyőzőek, átlagosan inkább negatív teljesítményről beszélhetünk.

De miért vesz valaki devizás alapot?

Több oka is lehet annak, hogy bizonyos befektetők inkább a devizás sorozatokat keresik:

• az egyik legkézenfekvőbb ok, hogy a portfóliójuk diverzifikálása érdekében a forinttól eltérő devizákat is tartanának;
• illetve szempont lehet az is, hogy igyekeznek kivédeni, illetve megjátszani a forint elmúlt évek folyamatosan gyengülő trendjét.

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Annak azonban, aki devizás sorozatú befektetési alapot venne, érdemes észben tartania, hogy ez esetben is kétféle típussal találkozhat:

• Vannak azok a devizás sorozatok, amelyeket a vagyonkezelők nem, vagy csak részben fedeznek vissza a forintra, azaz a befektető kisebb-nagyobb mértékben, de futja a devizakockázatot.
• A másik típus esetén pedig az alap 100%-ban fedezve van, vagyis bár a befektető euróban (vagy éppen dollárban) denominált sorozatban tartja a megtakarítását, nem kell futnia a devizamozgásokból fakadó kockázatokat.

Az előbbinek akkor lehet nagyobb relevanciája, ha a befektető a forint további gyengülésére számít, ilyenkor a fedezés nélküli sorozat magasabb hozamot is elérhet, mint ugyanennek az alapnak a forintos sorozata (nyilván itt a másik véglet is megtörténhet: erősödik a forint és ez negatívan hat a devizás sorozat hozamára).

Utóbbi eset pedig olyan befektetők számára lehet hasznos opció, akik devizában takarítanának meg, de nem feltétlenül a forint elleni fogadás a fő céljuk. A fedezésnek azonban mindig van költsége, és lényegében ez a költség adja majd a különbséget egy alap 100%-ban fedezett devizás és forintos sorozatának hozama között (jelenleg éven belül, euróban nagyjából 3-4% körüli költsége van a fedezésnek, dollárban ennek nagyjából a fele).

Folyamatosan nő a külföldi eszközök szerepe

Azt a nyilvánosan elérhető adatokból nem lehet megállapítani, hogyan változott az egyes alapok devizás összetétele az utóbbi években, az viszont látszik, hogy folyamatosan nő a hazai alapokban tartott külföldi eszközök aránya, ami összhangban van a devizás alapok keresletének növekedésével, emellett az alapkezelők is igyekeznek szélesíteni a befektetési eszközök körét a minél magasabb hozam elérése érdekében.

Tavaly év végén a legtöbb külföldi eszközt részvényben, majd államkötvényekben és diszkont kincstárjegyekben tartották a hazai alapok:

Sőt, az adatokból az is kitűnik, hogy a kötvényalapoknál továbbra is a hazai piacra fektető alapok vannak túlsúlyban (bár az utóbbi hónapokban az euró-, dollár- és egyéb piacokra fókuszáló alapok vagyona kissé nőtt), a részvényalapoknál azonban dominálnak az egyéb piacra fektető alapok:

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ