Felforgatta a lakossági befektetéseket a kamateső, közben valakik nagyon elkezdték venni az állampapírokat

Megjelentek az MNB friss, márciusra vonatkozó értékpapír-statisztikái, ezekből csemegézünk, különös tekintettel az első negyedév állampapír-piaci folyamataira.

Főként bankbetétekbe és befektetési alapokba áramlottak a megtakarítások

Márciusban tovább folytatódott a gigantikus állampapír-pénzeső, ebből a forrásból egy hónap alatt több mint 500 milliárd forintot tehettek zsebre a Prémium Magyar Állampapírok befektetői. A kifizetett összegek egy része visszaáramlott állampapírokba, de márciusban így is mintegy 294 milliárd forinttal, év eleje óta pedig összességében 719 milliárd forinttal csökkent a lakossági kézben tartott magyar államkötvények piaci értéke. Ha azonban névértéken – azaz a felhalmozott kamatoktól megtisztítva – vizsgáljuk a lakosság állampapír-állományát, akkor

év eleje óta 26,9 milliárd forintos növekedést látunk.

A felszabaduló pénztömeg többek között a befektetési alapokba áramolhatott: ebben a szektorban márciusban 150 milliárd forinttal, év eleje óta pedig 465 milliárd forinttal nőtt a lakossági volumen. A bankbetétek mennyisége márciusban enyhén, 16 milliárd forinttal apadt, a bankok mégsem panaszkodhatnak: így is 535 milliárdos lakossági betéti állomány-bővülést könyvelhettek el tavaly év vége óta. A háztartások részvényekben tartott vagyona márciusban 41 milliárd forinttal, év eleje óta 248 milliárd forinttal gyarapodott.

Márciusban 77,5 milliárd forinttal csökkent a háztartások állampapírjainak névértéke – a névérték és a piaci érték közti fő különbség itt az, hogy utóbbi a felhalmozott, de még ki nem fizetett kamatokat is tartalmazza. A nagy PMÁP-kamatfizetések okán várható volt, hogy a tranzakcióktól függetlenül erősen mérséklődni fog a két szám közti különbség, azaz közeledni fog a lakossági kézben lévő állampapírok piaci- és névértéke.

Ha a nagyobb képet nézzük, 2025-ben még így is nőtt a lakosság kezében lévő állampapírok névértéke, azaz a háztartások a kamateső közepette is nettó vásárlóként voltak jelen a magyar állampapírok piacán. A névértékes növekedést főként az első havi vásárlások hajtották: januárban 89 milliárd forinttal, februárban pedig újabb 15 milliárd forinttal növelték az állományukat a lakossági megtakarítók.

A részvények tranzakciói márciusban 4,9 milliárd forintos pénzkivonást jeleztek, de a hazai befektetői réteg még így is 2265 milliárd forintot tartott részvényekben közvetlenül az április eleji rendkívüli tőzsdei turbulencia előtt. Befektetési jegyekben 11 666 milliárd forintot tartott a lakosság az áprilisi eseményeket megelőzően, a lakosság kezében lévő banki kötvények állománya pedig 640 milliárd forintra volt tehető március végén.

Két kézzel zsákolta az állampapírt a bankszektor

A bankok márciusban igen nagy mértékben, 392 milliárd forinttal növelték a névértéken számított állampapír-állományukat, ami piaci értéken is 260 milliárd forintos növekedést eredményezett. November végéhez képest pedig – ami az extraprofit-adójuk szempontjából a fontos bázis – 2462 milliárd forinttal nőtt az állományuk. A banki vásárlások egyik legerősebb ösztönzője az extraprofit-adóra vonatkozó szabályozás lehet: leegyszerűsítve a november végi állapothoz képest kellene legalább 1800 milliárddal növelniük az állampapír-állományukat azért, hogy ennek az összegnek a 10%-ával csökkenthessék az idei extraprofitadót, azaz elvileg 180 milliárd forint körüli spórolás lehetséges, ha sikerül a felezés – márpedig az idei adatok alapján ez már sikerült.

A szabály egyébként úgy szól, hogy a 2029-től lejáró állampapír-állományukat kell növelniük a bankoknak, és a növekmény 10%-ával csökkenthetik az extraprofitadójukat, emellett megmarad a teljes állampapír-állomány hasonló mértékű emelésére vonatkozó feltétel is. 2025 első 11 hónapjának átlagára vonatkozóan kell megnövelniük az állampapír-állományukat a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti időszak, illetve a 2024. szeptember 1-je és 2024. november 30-a közötti időszak napi átlagos állománya közül a magasabb értékhez viszonyítottan.

A biztosítók is derekasan kivették a részüket az államkötvény-vásárlásokból

A biztosítói és pénztári szektor ugyancsak számottevően növelte az állampapírállományát: a december végi 2937 milliárdról 3069 milliárd forintra nőtt a névértéken számolt állományuk. A fő hatás itt: a biztosítók az extraprofitadójuk lefelezéséért hajtanak, a pénztárak pedig a befektetéseik – feltehetően még elhanyagolható – részét likvidálják a lakáscélú felhasználás lehetővé válása miatt.

A biztosítóknak igencsak megéri az államkötvény-vásárlás: egy november 21-én megismert jogszabályváltozás értelmében a bankokhoz hasonlóan nagyjából felére csökkenthetik pótadó-terhelésüket a biztosítók, feltéve, hogy elegendő állampapírt vásárolnak. A pontos szabályozás szerint a biztosító akkor csökkentheti az adófizetési kötelezettségét, ha a tulajdonában lévő, 2030. január 1-jét követően lejáró állampapíroknak a 2024. augusztus 1-je és 2024. október 31-e közötti napi átlagos névértékes állományához viszonyítva a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos névértékes állománya növekszik. (De az állampapír-állomány névértékes növekménye legfeljebb akkora összegben vehető figyelembe, amekkora összegben a biztosító tulajdonában lévő valamennyi állampapírnak a napi átlagos állománya növekszik.)

30% alá szorult a külföldi kézben lévő államadósság

A bankok részesedése a teljes államadósságon belül március végén 26,4% volt, ami számottevő növekedést jelez a december végi 24,1%-hoz képest. Mindeközben csökkent a külföldiek részesedése, a február végi 30,7%-ról 29,3%-ra apadt a súlyuk. A háztartások március végén 26,1%-os részt képviseltek az államadósság finanszírozásában. A biztosítók és pénztárak együttes részaránya a 2024. december végi 5,3%-ról enyhén, 5,4%-ra emelkedett.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ