Megszólalt a szakértő: hónapokon belül 30 ezer forint lesz az OTP

Donald Trump útja az elnöki szék felé

A beszélgetés során Kovács Nimród, a Kovács Nimród Pincészet tulajdonosa elmondta, hogy jelenleg 10 százalékos vám van Amerikában az európai borokra, ezen felül másik komoly probléma még, hogy a borfogyasztás igénye csökken az évek előrehaladtával. A beszélgetés során Kovács Nimród szabadosan, amolyan stand-up jelleggel jellemezte Donald Trump személyét és múltját, illetve rámutatott, hogy milyen motivációk mentén és logikával operál az amerikai elnök. Ezen felül az elnökválasztás folyamatával is foglalkozott, színes történelmi példákkal és pszichológiai eszközökkel élve. 

Nehéz erről a beszélgetésről színvonalas tudósítást reprodukálni, ezen jelen kellett lenni.

A mostani rendszerben már nincsenek fékek az előző Trump-érával szemben, így most az elnök

Kaszál amennyit tud, sajnos most ez történik

– fogalmaz az üzletember, utalva többek között a Trump-coinra.

Néhány további idézet a beszélgetésből, kontextus nélkül:

• „A demokraták tetszhalottak, meghaltak. Biden volt Amerika Gyurcsánya, és ezután jött a Trump”
• „Trump a vadkapitalizmus irányába vezeti jelenleg az országot, de csak 4 évet lehet a színen, utána remélhetőleg normális vezetőt kap Amerika”

• Sokan várják a mestertervet, nincs mesterterv. Teljes kuszaság az egész. Azért nem esik ez még le sokaknak, mert még vannak termékek a polcokon.

Hónapok kérdése, és 30 000 felett lesz az OTP

Bukta Gábor, a Concorde Értékpapír elemzési üzletágvezetője kiemelte, hogy

bár valóban olcsó a régió, annak megvannak az okai, ugyanis sok kockázat be van már árazva a jelenlegi árfolyamszinteken.

Lengyelországgal kapcsolatban elmondta, hogy vonzóak a bankpapírok. Kiemelte a Pekao és a PKO részvényeit is, az Erste dealjével azonban nem teljesen ért egyet, vannak kockázatok.

Elmondta, hogy az osztrák részvénypiac értékeltsége hasonló a magyaréhoz vagy a lengyeléhez képest, meglátszik, hogy a kitettség régiós szinten összpontosul.

A román piac szerinte egy másik dimenziót képvisel, a politikai feszültségek miatt azonban nagy a bizonytalanság, nem gondolja, hogy a régióban a román piac lenne a legvonzóbb, nem is ajánlja befektetésre.

A magyar részvénypiaccal kapcsolatban az OTP-t emelte ki Bukta Gábor,

szerinte csak hónapok kérdése, hogy 30000 forint felett legyen az árfolyam.

Továbbra is jó befektetésnek tartja a papírt, szerinte a bank saját részvény visszavásárlásai nagy támaszt adhatnak az árfolyamnak.

A blue chipek közül nem lát már nagy sztorit a Magyar Telekomban, de a Richter és a Mol beruházásainak megtérülése is kérdéses, emiatt pedig ez a két papír is alultelejsítő lehet az OTP-hez viszonyítva.

A kisebb részvények közül Bukta Gábor a Waberer’s-t emelte ki a biztosító üzletág miatt, szerinte nagy növekedési sztori előtt állhat a cégcsoport ezen szegmense, ez még nem lehet beárazva.

Hadházy Tamás, a Pensum Group alapítója elmondta, hogy miért érdemes most befektetni Pensum részvényekbe. Továbbá felhívta a figyelmet a Pensum teljesítményére, és arra is, hogy

a közkézhányad 100 százaléka van lakossági kézben.

Az organikus növekedésen túl kiemelte, hogy már második éve fizet a Pensum osztalékot. A múlt évi eredmények pedig szerinte még nem lehetnek beárazva az árfolyamba.

Az üzleti környezetről elmondta, hogy még egy nehéz gazdasági környezetben is feszes a munkaerőpiac. Szerinte Európa egyre inkább kezd magára találni, ennek pedig primer és szekunder hatásai is lehetnek a kitettségek miatt.

Ukrajna újraépítése is nagy bővülési lehetőségeket biztosíthat

a Pensumhoz hasonló cégekhez, ennek érdekében építik fel a stratégiájukat is.

Oszkó Péter, az OXO Holdings alapító-vezérigazgatója amellett, hogy elmondta miért érdemes OXO részvényekbe fektetni, a magyar piacra és az elmúlt években kínált kiemelkedő hozamokra is felhívta figyelmet.

A hazai részvénypiacot és a régiót egy jégkárosult autóként írta le (Warren Buffett példájához hasonlítva), és szerinte

A fókusz azon kéne hogy legyen, hogy a belföldi intézményi befektetők vállaljanak nagyobb kitettséget a hazai piacon a lakossági befektetők után.

Úgy gondolja, hogy

addig nem fog nőni a magyar piac likviditása, amíg a magyar intézményi befektetők nem vállalnak magasabb kitettséget.

Izgalmas befektetési lehetőség: olaszországi ingatlan!

Rozsnyai-Porpáczy Anett, az NB Solution Italy marketing-menedzsere az olaszországi ingatlan-befektetési lehetőségekről beszélt. A szakember többek között részletezte, hogy országosan milyen mértékű emelkedés volt az ingatlanárakban, a legnagyobb árnövekedést az északi és tengerparti városok mutatták tavaly. A szakértő konkrét példákon keresztül mutatta be, hogy milyen hozamokat lehetett elérni a különböző olasz városokban való befektetések során rövid-és hosszútávon. Ezt követően az ingatlanvásárlás menetét is ismertette, az ingatlankiadás körülményeivel foglalkozott és

AZ OLASZORSZÁGI INGATLANBEFEKTETÉSEK VESZÉLYEIRE IS FELHÍVTA A FIGYELMET.

A vámháború átrajzolta a várakozásokat a luxusiparban is

Orbók Ilona, a BDO Magyarország tulajdonos-ügyvezetője elmondta, hogy a luxusipari cégek hosszú távon nézve válságállóak. A 2008-as, vagy a Covidhoz hasonló időszakokban az árfolyamesést egy óriási visszapattanás követte, és az áprilisi mélyponttól is láthattunk egy felpattanást, egyes cégek pedig már le is dolgozták a nagy esést.

Az iparág kilátásait azonban átírta a vámháború, az év elején várt 3-5 százalékos növekedés után már 2-3 százalékos átlagos csökkenésre számítanak az idei évre vonatkozóan az iparágban.

A nagyon vagyonos magánszemélyeket célzó márkák, mint a Hermés, a Lous Voutton, vagy a Dior sokkal válságállóbbnak bizonyulnak, mivel ők egy felsőbb réteget céloznak meg, nem céljuk, hogy bárki náluk vásároljon.

Elmondta, hogy a Prada a legnagyobb nyertese a vámháborúnak, ugyanis a cég képes volt 200 millió dollárt lealkudni, és végül 1,3 milliárd dollárért megvenni a Versacce márkát az amerikai tulajdonosától.

A Hermés trükkjéről is beszélt, melyet a korlátozott hozzáférésben kell keresni. Ennek kapcsán előkerült a Birkin táska is, mint a luxusipar egyik legáhítottabb terméke, melyért nagyon hosszú várólisták alakulnak ki.

A Ferrariról is szó esett, iparági pletykák szerint ugyanis a cég egyik kisebbségi tulajdonosa egy dél-afrikai kertészre hagyhatja vállalatban lévő 5 százalékos részesedését, ez pedig hatással lehet az árfolyamra.

A várólistás termékek mindig is drágábbak a másodlagos piacon, ezzel kapcsolatban Orbók Ilona azt is elmondta, hogy mely luxustermékek lehetnek jó befektetések.

Végezetül előkerült a luxusipar egyik legnagyobb botránya is, amely egy fake news. TikTok videókon keresztül ugyanis megkérdőjeleződött a márkák "Made in Europe" elkészítése, ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy Ázsia nincs teljesen kizárva az értékláncból.

Az ázsiai luxusmárkák kialakulásáról, a klasszikus luxusréteg potenciális elfordulásáról is szó esett, a származási hely azonban a luxusiparban alapvető, a márkák 70 százaléka európai, Orbók Ilona nem gondolja, hogy a gyártás át tudna helyeződni Amerikába vagy Ázsiába.

5 év múlva akár 10 000 dollár is lehet az arany

Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője napjaink helyzetét a '70-es évekhez hasonlította: stagfláció, hatalmas adósságok. Ez a szituáció reáleszközök (jól árazott ingatlanok), nyersanyagok (nemesfémek), jobb minőségű részvények kedvez. Ezt elmondta, hogy növekedési részvényeket, és kötvényeket nem venne ebben a helyzetben.

Az aranynak és a nyersanyagoknak nagyon kedvező évtizede lehet az elemző szerint. Egy ilyen környezetben egy olyan eszközt kell venni az arany, melynek hosszabb távon az értékállósága adott.

Pletser Tamás további emelkedésre számít, év végére 3500-4000 dollár közé várja az unciánkénti jegyzést.

Szerinte 2030-ra akár 5 számjegyű összeget is láthatunk dollárban.

Szemán Ákos, az OTP Global Markets szenior elemzője is optimista az arannyal kapcsolatban, szerinte is reális a 4000 dollár körüli unciánkénti árfolyam, ugyanakkor felhívta a figyelmet a ciklikusságra.

Befektetési lehetőségek szempontjából az aranybányász cégek is szóba kerültek, Szemán Ákos pedig a legfontosabb szempontokat is ismertette, melyeket érdemes figyelembe venni befektetési döntéseink meghozatalánál. Szerinte jó választás esetén nagy hozamokat lehet elérni.

Pletser Tamás szerint

a bányászok nagyon jól járhatnak,

ugyanis az árfolyam növekedésével ellentétben a termelési költségek nem emelkednek.

Az arany után az ezüst következett, a kialakult százszoros árkülönbség miatt azonban Pletser tamás szerint már érdemes lehet venni az ezüstöt, ezt indokolja most a megugró kereslet is. Szemán Ákos szerint azonban kevés a minőségi részvény a termelői oldalon az ezüstnél.

A kőolaj piacon látott nyomott árkörnyezettel kapcsolatban Pletser Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a becslések szerint nagyjából a mostani szinteken látott olajár mellett indulhat csökkenésnek a világ olajtermelése. Szerinte pedig a következő 1-2 évben a mostani szintek közelében maradhat az ár, a növekedéshez azonban legalább 80 dolláros hordónkénti ár lenne szükséges.

Úgy gondolja, hogy hamarosan, 1-2 év múlva ezért jöhet egy nagy felpattanás az olajárban.

Donald Trump "Drill Baby Drill" politikájáról is szó esett. A szabályozói környezet könnyebb lett Amerikában, ami kedvezhet a vállalatoknak, az alacsony olaj és gázár azonban nem igazán ösztönzi a cégeket beruházásra Pletser Tamás szerint.

Szemán Ákos sem sietne a piacra való beszállással,

Pletser Tamás szerint különösen az amerikai palagázzal foglalkozó cégek részvényei lehetnek izgalmasak.

A gázpiaccal kapcsolatban felmerült, hogy az amerikai termékkel lehetne lecserélni az oroszt. Pletser Tamás tapasztalatai szerint

jó eséllyel már amerikai gázt fogunk venni három év múlva,

Szemán Ákos szerint azonban vannak korlátok.

A kritikus nyersanyagokkal kapcsolatban Szemán Ákos kiemelte, hogy Trumpot az zavarhatja, hogy a ritkaföldfémek feldolgozásának nagy része Kínában zajlik. Pletser Tamás az USA-Kína párharcról beszélt, elmondta, hogy jobb chipjei annak lesznek, aki képes lesz megszerezni a több és jobb minőségű ritkaföldfémeket. Szerinte a szállítási láncot még ki kell építeni a nyugati világban.

A réz Pletser szerint jó sztori lehet, mert rövid távon alacsony a kínálat, csakúgy, mint az urán, amellyel kapcsolatban Szemán Ákos szerint a kínálati oldalra érdemes fókuszálni, amely már most is deficitiben van,

véleménye szerint fizikai uránalapban érdemes gondolkodni.

Zárásként a két szakember a jövő izgalmas nyersanyagpiaci sztorijairól is szót ejtett.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ