Milyen újdonság várható az állampapírok piacán?

Elmaradt a várt nagy kiáramlás az állampapírokból

Hoffmann Mihály, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója elmondta, hogy az idei év első hónapjaiban több mint 10 000 milliárd forintról kellett döntenie a befektetőknek. Ennek az összegnek már nagyjából 80 százaléka realizálódott is az év első négy hónapjaiban.

Az előzetes várakozásokkal ellentétben azonban nem hogy csökkent, de még növekedett is a lakosság tulajdonában lévő állampapírok állománya,

tehát elmaradt a várt nagy kiáramlás.

A részletekkel kapcsolatban elárulta, hogy a PMÁP-ból kiszállók főként a BMÁP-ot, és a FixMÁP-ot választották, de ezt követően a vártnál magasabb inflációs adatok hatására a PMÁP-ból megállt a kiáramlás.

Kiemelte, hogy ugyan a lakossági piacon az állomány növekedése ellenére kivárás figyelhető meg,

az ÁKK adatai szerint jelenleg is többszáz milliárd forint parkol a kincstári számlákon.

A lakossági piacot nem engedjük el

- folytatta Hoffmann Mihály, majd kiemelte, hogy jelenleg több mint 1 millió ember van, aki lakossági állampapírt tart.

Finomhangolások ugyan várhatóak, a lakossági piac a jövőben is egy nagyon fontos csatorna lesz,

de előretekintve nem várható nagy újdonság.

Kitért az államadósság bankok általi finanszírozására is, elmondta, hogy az első hónapokban az intézményei aukciókon nagyon erős volt a kereslet, és terv feletti értékesítés történt. A devizakibocsátásokról azt mondta, hogy szerepel még a tervekben kibocsátás idénre. (A devizaadósság aránya jelenleg 30 százalék közelében van, ennek optimális aránya változik, és változhat is a jövőben.)

Zárásként a hihetetlen globális volatilitásra hívta fel a figyelmet, és hozzátette, hogy ebből adódóan az adott pillanatban az optimálisnak vélt finanszírozási tervet fogják finomhangolni.

Mi lesz az amerikai kamatokkal?

Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának igazgatója szerint az új amerikai adminisztráció jól azonosította be a problémákat az USA-ban, itt elsősorban a kínai gazdasági/katonai versengésre és ikerdeficitre kell gondolni. A cél tehát egyértelmű, ami nagyobb kérdés, hogy a megoldásra választott eszközök, azaz elsősorban az általános vámintézkedések megfelelőnek fognak-e bizonyulni; márpedig az amerikai eszközökből való széleskörű befektetői kitárazást látva lehet, hogy nem ez a legmegfelelőbb hozzáállás.

A Trump-adminisztrációt mindenesetre nem fogja zavarni a recesszió és a részvénypiaci esés, ami majd tényleg nagy probléma lehet a számukra, az az állampapírpiaci hozamok kedvezőtlen alakulása.

Előre tekintve ennek még nincs vége, el fognak menni a falig

– vélekedett a szakember az amerikai vámintézkedésekkel kapcsolatban, ezért az amerikai részvénypiac vonzerője 1-2 negyedéven keresztül még tovább csökkenhet Tardos szerint. Ezt követően pedig nem a globális fókuszú cégek lesznek majd érdekesek befektetési szempontból, hanem a középméretű szegmens, amelyeket jobban védenek az amerikai vámintézkedések. A konkrét kilátásokat tekintve szerinte 10 százalék körüli vámtétel várható a szövetségesekre, akik pedig nem kooperálnak, ők akár 20-40 százalékos vámra is számíthatnak a szakember szerint.

Bár már látványosan elindult az amerikai fizetőeszköz gyengülése, de az amerikai adminisztráció a mostaninál is gyengébb dollárban gondolkozik, illetve

az új FED-vezetés jövőre nem fog megriadni attól, hogy lejjebb vigyék a kamatokat,

húzza alá a szakértő. A „normális” kamatszintet az új világban 2-3% között látja, a jelenlegi körülmények között a 3 százalék lesz a realitás szerinte.

Ezeken felül arról is beszélt Tardos, hogy milyen veszélyei vannak most a hosszú távú kötvénypiaci befektetéseknek, de a forint kilátásait és a hazai lakossági állampapírpiaci és ingatlanpiaci lehetőségeket is értékelte a szakértő. Uóbbival kapcsolatban kiemelte:

aki ma befektetési céllal vásárol, az 20-25 százalékkal a fair ár felett vesz,

ha figyelembe vesszük a kilátásokat és a historikus adatokat. Lassuló ütemű lakásár-drágulás, majd pedig a 2026-os választást követően stagnáló lakásárak jellemezhetik majd a magyar piacot, összességében most befektetési céllal nem olyan vonzó ez a piac, húzza alá Tardos.

Mit gondolnak a tőkepiacokról a stratégák?

Az április elején látott nagy tőzsdei eséssel kapcsolatban  Móró Tamás, a Concorde Értékpapír vezető stratégája kiemelte, hogy

ez egy 100 százalékban ember által kikényszerített tőzsdei esés volt, ellenben a 2008-ban látottakkal.

Szerinte akkor kell gyorsan lépni, ha az látszik, hogy a döntéshozókat is zavarja, ami történik. Megjegyezte, hogy ezúttal is működött, hogy azt kell megvenni egy korrekcióban, ami alapból is erős befektetés. 

Vince Péter, az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője elmondta, hogy a hosszú távú befektetőknek a mostani helyzetben nem volt oka a pánikra, hosszabb idősíkon pedig egyáltalán nem vészes a helyzet.

Szerint ezúttal is

A higgadt fejek stratégiája győzedelmeskedett.

Ezt követően Európa és Amerika viszonylatára terelődött a szó. Móró Tamás szerint Európában a piac egy növekedési löketet áraz, ellenben Amerikával. Szerinte Európa felülteljesítése folytatódhat, de az árazások már eléggé kitágultak, van még tartalék, de már nem lehet csak úgy "bármit" csukott szemmel megvenni. Vince Péter is arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában inkább szelektívebbnek kell lennie, mint év elején. Abból adódóan is, hogy a növekedés motorja is szelektív lesz.

Az elmúlt két év nagy tőzsdei emelkedés motorjáról, a Fantasztikus Hetesről is elmondták véleményüket a szakemberek. Móró Tamás a részvénycsalád teljesítményének szétesésére hívta fel a figyelmet. A növekedés fenntarthatóságával kapcsolatban szerinte most az a kulcskérdés, hogy a monopolhelyzetek fennmaradnak-e a piacon. Szerinte az amerikai technológiai cégekre nagyon valós veszélyt jelent Kína, a monopolprofitok szerinte nem fognak fennmaradni,

de nem becsülné alá az amerikai cégek profittermelőképességét.

Vince Péter szerint helye van ezeknek a részvényeknek egy portfolióban, de már közel sincs ezekben a papírokban olyan fantázia, mint az elmúlt években. Szerinte

Jóval nagyobbról még nagyobbra nehéz növekedni.

Az AI-sztorival kapcsolatban elmondta, hogy a sztori sokkal inkább a felhasználásról fog szólni a következő időszakban, de alacsony a belépési korlát, így limitált lehet a profitbővülés lehetősége.

A régiós részvénypiac Móró Tamás szerint továbbra is olcsó, van benne további felárazódási potenciál. Van növekedési kockázat, szerinte a lengyelek jobban állnak hozzánk képest, de alapvetően mindkét piac olcsó. Sok múlik az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi megállapodáson, Szerinte a bankrészvényeken keresztül lehet jól megfogni a növekedési sztorikat.

Az OTP-nél szerinte jöhet 30 000 forint feletti árfolyam.

Vince Péter szerint Nyugat Európához és Amerikához képest a régióban kevésbé fontos a szelektivitás, merjük felülsúlyozni a régiót. Potenciális béke esetén a fő kérdés szerinte, hogy mely cégek, piacok azok, melyek nem csak szektorszinten profitálhatnak Ukrajna újjáépítéséből, hanem hozzáféréssel is rendelkeznek az ukrán piachoz. Egy ilyen részvény szerinte a Masterplast.

Az úgy nevezett under the radar befektetésekkel kapcsolatban Vince Péter Kínára hívta fel a figyelmet, míg Móró Tamás a Brazíliát tartja izgalmasnak. A kriptoeszközkről is van véleménye a stratégáknak, Móró Tamás szerint a piac szelektálni fog, Trump nem tett jót a sztorinak. Szerinte a bitcoin meg fog maradni, de bármilyen kriptót nem szabad már csak úgy megvenni. Vince Péter pedig nem javasolja, hogy nagy súllyal szerepeljenek a kriptoeszkzöök a portfólióban.  

Ha most kellene összerakni egy portfóliót, akkor Vince Péter egy alacsonyabb részvénysúlyú portfóliót rakna össze, felülsúlyozva Kelet-Közép-Európát. Ebben a portfolióban szerinte az új történelmi csúcsok ellenére az aranynak is van helye, csakúgy mint az ingatlanalapoknak, vagy a kötvényeknek (amerikai). Emellett pedig érdemes némi puskaport is tartani.

Móró Tamás is volatilits évre számít, szerinte Trump nem végzett még, így kell a puskapor. Ő is a régiónkat ajánlja befektetésre és felülsúlyozásra, de helye van a brazil részvényeknek is. Kiemelte, hogy az arany száguldása után az ezüst és a platina relatív olcsónak mondható, így a két fém szintén helyet kaphat. Kiemelte a rövid kötvényeket, és az ingatlanalapokat is. a magyar lakáspiac szerinte drága, óvatos lenne.

„Maradj befektetve"

Pleschinger Gyula Márk, az MBH Befektetési Bank vezérigazgató-helyettese szerint az új magyarországi TBSZ-nyitások magas száma nem feltétlenül meglepő, hiszen folyamatosan keletkeznek megtakarítások a magyar lakosság körében. A TBSZ-többlet nem áll szemben azzal a körülménnyel sem, hogy közben az állampapír-állomány is nő, hiszen az állampapírokon realizált kamatokat is újra-befekteti a lakosság. Az ügyfelek körében elindult valamelyest a fókusz a kockázatosabb eszközök irányába, teszi hozzá a szakember.

A Donald Trump vámbejelentései okán indult piaci turbulenciával kapcsolatban a szakember elmondta, hogy

a „Maradj befektetve” – mantra egy helyes, önmagát igazoló stratégia volt

és ezt is követte az MBH, hiszen amilyen meredeken beszakadtak az árfolyamok, szinte olyan meredek volt a visszapattanás is.

Jávorka Imre, a HOLD Alapkezelő vagyonkezelési üzletágvezetője Trump elnök színre lépésével kapcsolatban elmondta, hogy akár a geopolitikai folyamatokat nézzük, akár a deglobalizációs folyamatokat, ezekből látszik, hogy új egyensúlyok jönnek létre a világban, trendtörés zajlik, az új trendek megtalálása pedig sokáig fog tartani, óriási változások közepette van a világ. Ebben a bizonytalan környezetben külön speciális termékkel, új elemekkel nem készült a HOLD, viszont megjelentek az online vagyonkezelési szolgáltatás területén.

A beszélgetés során szóba került még a családi vagyontervezés és generációváltás kérdése, illetve egyben az edukáció fontossága is, de a dollár kilátásairól (Dollar Smile elmélet) is esett szó.

A legnagyobb negatív hatás a bizalomvesztés lehet Amerikával szemben

Bánhalmi Gábor, a K&H Alapkezelő vezető stratégája a vámháborús helyzettel és Donald Trump lépéseivel. kapcsolatban elmondta, hogy

Szerinte a legkomolyabb negatív hosszú távú hatás a bizalomvesztés lehet Amerikával szemben, ami óriási változásokat indíthat el.

Ez vezethet el a dollár hegemóniájának és Amerika egyedülállóságának csökkenéséhez is.

Cser Tamás, a HOLD Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője szerinte túlzó volt az a folyamat, hogy ennyire Amerikába áramlott a tőke. Várta a fordulatot, az elmúlt hónapok történései pedig most ezt a folyamatot felgyorsították.

Európával és a régiónkkal kapcsolatosan lelkes, de az emelkedés következtében már nehezebb találni vonzóbb eszközöket, a világ alapvetően egy bonyolultabb lett szerinte. Úgy gondolja, hogy az április elején látott helyzetekben kell vásárolni.

A legismertebb amerikai részvényekkel kapcsolatban Cser Tamás elmondta, hogy Amerikát nem kell leírni. A DeepSeek-re berobbanása szerinte egy game changer esemény volt, amely megkérdőjelezi azt a kialakult világképet, amely szerint amerikának van egy hegemóniája a mesterséges intelligencia terén.

Bánhalmi Gábor elmondta, hogy nem volt egészséges, hogy mindössze néhány cég adta az amerikai részvénykitettség jelentős részét,

mivel nem volt meg a megfelelő diverzifikáció.

A technológiai szektorban a kínai DeepSeek megjelenése hozott egy negatív fordulatot, ugyanis fényes jövő volt beárazva, most pedig megkezdődött a növekedési kilátások újraértékelése, ettől még közép és hosszú távon egy jó befektetés lehet a tech szektor.

Szerinte azonban már

a Fantasztikus Hetest differenciálni kell, érdemes külön értékelni ezeket a cégeket.

Kínáról Cser Tamás azt gondolja, hogy amerikai szemmel kevésbé jól befektethető, a két ország rivalizálása szerinte nem átmeneti, és az sem kizárható kockázat, hogy kilikvidálják az amerikai befektetők kínai befektetéseit. Szerinte Kína nincs egyszerű helyzetben gazdaságilag sem.

Bánhalmi Gábor viszont úgy gondolja, hogy

aki bírja a nagyobb volatilitást, annak érdemes Kína felé allokálnia.

Szerinte sok élénkítő lépés jöhet még, melyek javíthatják a piaci hangulatot, emellett pedig nagyon olcsók a kínai részvények.

A titkos favoritokkal kapcsolatban Bánhalmi Gábor elmondta, hogy az alapvetően magas volatilitással rendelkező tech papírokon belül is vannak olyan alszektorok, melyek kevésbé kockázatosak, defenzívebbek. Kiemelte az amerikai és európai szoftvergyártó cégeket.

Cser Tamás a régiós biztosítókat emelte ki, melyek elmúlt hónapokban nyújtott erős teljesítménye ellenére is jók lehetnek a továbbiakban. Két vonzó dolguk van Európában: alapvető üzletmenet stabil, stabil pénzügyi profit. Európa saját lábra állásának velejárója a védelmi kiadások növelése, ami felfelé hajtja a hosszú távú kötvényhozamokat, ez pedig ideális környezetett teremtett a biztosítók számára.

A magyar tőzsdéről is elmondta véleményét a két szakember. Bánhalmi Gábor szerint ugyan vonzó és olcsó a hazai részvénypiac, de kevés cégből áll és sok a kockázat, ezért érdemes inkább régiós szinten felülsúlyozni.

Cser Tamás szerint is vannak addicionális kockázatok a magyar részvénypiacon, ami indokolja is az alacsonyabb árazást. Megjegyezte, hogy pár cég uralja a hazai piacot, és ezek a cégek most nagyon jól teljesítenek. Kiemelte a nagy átárazódáson keresztül menő Magyar Telekomot. De arra is felhívta a figyelmet, hogy a Richterből kieshet az extra profit, míg az OTP szerinte ciklikusan jó helyzetben van.

ÁTLAG FELETTI PROFITOKAT LÁTHATUNK, MELYEK HAMAROSAN CSÖKKENHETNEK, A KOCKÁZATOK AZONBAN TOVÁBBRA IS ÁTLAGON FELÜLIEK MARADHATNAK A MAGYAR RÉSZVÉNYPIACON.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ