Mégis hová folyt a magyarok pénze? - Váratlan nyertesei is lettek az állampapír-őrületnek

Palkó István

2025. május 19. 13:14

Minden idők egyik legturbulensebb negyedévén van túl a magyar megtakarítási piac, hiszen mintegy 1700 milliárd forintnyi kamatot és lejáró tőkét fizettek ki a lakossági állampapírok az év első három hónapjában, amire még nem volt példa. A nagy kérdés az volt, mely megtakarítási szegmensek profitálnak ebből, és az MNB hétfőn közzétett számai lényegében megadják az „előzetes” (a március végi állapotot tükröző) választ: miközben az állampapírpiacon maradt a kifizetések csaknem kétharmada, minden korábbinál több lakossági tőkét vontak be a befektetési alapok, és szépen híztak a folyószámlabetétek is, de teljesítményük önmagukhoz képest nem volt kiugró. Historikusan az életbiztosítások értékesítése volt a leglátványosabb, esetükben ugyanis meglepően nagy tőkebeáramlás történt.

Közzétette előzetes pénzügyi számláit a Magyar Nemzeti Bank az első negyedévről. Ez alapján a 114 ezer milliárd forintra hízott a magyar háztartások bruttó pénzügyi eszközeinek az állománya, ami az előző negyedévekhez képest mérsékeltebb, 12,0%-os éves növekedést jelent.

Leszűrtük az ebből megtakarításnak tekinthető eszközöket, amelyek állománya március végén 62 ezer milliárd forint volt, ami háztartásonként átlagosan 13 millió forintnak felel meg (a medián ennél jóval kisebb).

A megtakarítások nominálisan 12,9%-kal, reálértéken mintegy 7,8%-kal bővültek egy év alatt.

Utóbbi is azt mutatja, hogy az előző negyedévekhez képest lassult a megtakarítások képződése, hiszen öt negyedéven keresztül ennél magasabb reálnövekedést láthattunk.

Alábbi ábránk mutatja a negyedév legnagyobb sztoriját: több mint 1000 milliárd forintnyi kamatot és csaknem 700 milliárd forintnyi tőkét fizettek ki a lakossági állampapírok (grafikonunk a PMÁP, a MÁP Plusz és az 1MÁP általunk becsült kamatfizetéseit mutatja).

Az alábbi ábrán pedig az látható, hogy a tranzakciós számok alapján melyik megtakarítás mennyit profitált ebből piaci értéken. Mint látható, a lakossági kezében lévő állampapírok állománya 700 milliárd forinttal csökkent piaci értéken, ami egy az egyben az említett kamatfizetésekkel és tőkelejáratokkal magyarázható, ezek ugyanis benne vannak ebben a tranzakciós statisztikában. Ezzel szemben a befektetési alapok állománya rekord értékben, 693 milliárd forinttal bővült, és a folyószámlabetétek is rekordközeli, 661 milliárdos értékben híztak egyetlen negyedév alatt.

Az állampapírok szempontjából azonban nem ilyen rossz a kép, hiszen a piaci értéken vett tranzakciós adatokat ezúttal a kamatfizetések és tőkelejáratok mintegy 1700 milliárd forintban lefelé húzták. Nagyjából úgy áll össze a valós kép, hogy:

mintegy 1700 milliárd forintnyi állampapír-kamatot és lejárt tőkét kapott (vissza) a lakosság az első negyedévben,
ehhez képest csak 700 milliárd forinttal csökkent piaci értéken a lakosság kezében lévő állampapírok állománya,
vagyis az állampapírokból kiáramló pénz mintegy 60%-ának megfelelő összeg visszakerült vagy friss pénzként beáramlott az állampapírpiacra lakossági (vagy lakossági kézben lévő intézményi) állampapír formájában,
az állampapír-átrendezésekkel együtt (pl. sokan váltottak PMÁP-ról FixMÁP-ra) mintegy bruttó 2000 milliárd forintnyi lakossági állampapír-vásárlás történt az első negyedévben, emellett több tízmilliárd forintnyi intézményi állampapírt is vásárolhatott a lakosság.

A számok mögé pillantva tehát elmondható, hogy az állampapírok is jól állták a sarat, a kifizetett kamatok és a lejáratok csaknem kétharmada az állampapírok piacán maradt március végéig annak ellenére, hogy a lakossági állampapírok kamata a kamatfordulót követően jelentősen csökkent, a korábban 18% felett is fizető PMÁP-ok esetében 4-5% közé).

A legnagyobb nyertesek abszolút összegben persze a befektetési alapok lettek, így piaci értéken vett állományuk meghaladta az állampapírokét, így feljöttek az első helyre. A kisebb állománnyal büszkélkedő megtakarítások körében az életbiztosítások haladták meg a nyugdíjpénztárak állományát, utóbbiak esetében az első negyedévben az állomány mintegy 1,5%-át vonták ki a tagok az idén a kormány által elérhetővé tett lakáscélra.

Ha az általunk megtakarításnak tekintett pénzügyi eszközöket nézzük, akkor elmondható, hogy a lakossági megtakarítások 23%-a van befektetési alapban, 21%-a állampapírban, 20%-a folyószámlabetéten, 11%-a pedig készpénzben.

Összességében a megtakarítások képződése nem volt erős az első negyedévben, ez valószínűleg azzal is magyarázható, hogy az állampapír-kifizetések egy kisebb, 10-20%-os része a pénzügyi megtakarítások piacán kívül, például ingatlanban találhatott helyet magának.

Önmagukhoz képest így is kiválóan teljesítettek az életbiztosítások, amelyektől pedig talán a legkevésbé vártuk azt, hogy az állampapír-kifizetések miatt kiugróan fognak teljesíteni: még soha nem volt rá példa, hogy 115 milliárd forintnyi friss tőkebeáramlással büszkélkedjenek, a unit-linked termékek "hőskorának" számító 2000-es években sem. Piaci anekdoták alapján ebben most nagy szerepe lehetett a postán vagy bankfiókokon keresztül kamatot fizető vagy lejáró állampapírokból származó összegek egyszeri díjas életbiztosításban való elhelyezésének.

A megtakarítási piac számaira az is rányomta a bélyegét az első negyedév végére, hogy emelkedtek a kötvényhozamok, negatív átértékelődést okozva ezzzel azon megtakarításoknál, amelyeknél a mögöttes eszközt kötvények jelentik, így például a befektetési jegyek 119, az életbiztosítások 54 milliárd forintos negatív átértékelődést szenvedtek el az első negyedévben a lakosságnál. A tőzsdei részvények 183 milliárd forintos pozitív átértékelődése viszont azt mutatja, hogy a Trump-féle vámok keltette turbulencia már a második negyedév zenéje.