Váratlan fordulat: a lakosság és a bankok is piacra dobták az állampapírjaikat

Megjelentek az MNB friss, áprilisra vonatkozó értékpapír-statisztikái, ezekből csemegézünk, különös tekintettel az év első hónapjainak állampapír-piaci folyamataira.

Elsősorban bankbetétekbe és befektetési alapokba áramlottak a megtakarítások

Áprilisban is folytatódott a nagy állampapír-pénzeső, az év első négy hónapjában összesen mintegy 1360 milliárd forintnyi kamatot és tőkét fizettek ki az inflációkövető prémium állampapírok. A kifizetett összegek egy része visszaáramlott állampapírokba, de áprilisban így is mintegy 99 milliárd forinttal, év eleje óta pedig összességében 818 milliárd forinttal csökkent a lakossági kézben tartott magyar államkötvények piaci értéke. Ha azonban névértéken – azaz a felhalmozott kamatoktól megtisztítva – vizsgáljuk a lakosság állampapír-állományát, akkor

év eleje óta minimális, 5,9 milliárd forintos növekedést látunk.

A felszabaduló pénztömeg többek között a befektetési alapokba áramolhatott: ebben a szektorban áprilisban 108 milliárd forinttal, év eleje óta pedig 582 milliárd forinttal nőtt a lakossági volumen. A bankbetétek mennyisége áprilisban 167 milliárd forinttal bővült, idén összesen pedig 702 milliárdos lakossági betéti állomány-bővülést könyvelhettek el a bankok.

A háztartások részvényekben tartott vagyona áprilisban 77 milliárd forinttal, év eleje óta 325 milliárd forinttal gyarapodott, ezzel a dobogó harmadik fokát szerezte meg az eszközosztály. Az áprilisi részvény-átértékelődések ugyancsak pozitív számot (+56 milliárd forint) mutatnak, tehát az április eleji, Trump által kirobbantott globális vámháború egy hónapos időtávon nem tépázta meg a magyarok részvénybefektetéseit.

Múlt hónapban 21 milliárd forinttal csökkent a háztartások állampapírjainak névértéke – a névérték és a piaci érték közti fő különbség itt az, hogy utóbbi a felhalmozott, de még ki nem fizetett kamatokat is tartalmazza. A nagy PMÁP-kamatfizetések okán várható volt, hogy a tranzakcióktól függetlenül erősen mérséklődni fog a két szám közti különbség, azaz közeledni fog a lakossági kézben lévő állampapírok piaci- és névértéke.

Ha a nagyobb képet nézzük, 2025-ben még így is nőtt a lakosság kezében lévő állampapírok névértéke, azaz a háztartások a kamateső közepette is nettó vásárlóként voltak jelen a magyar állampapírok piacán. A névértékes növekedést az első havi vásárlások hajtották: januárban 89 milliárd forinttal, februárban pedig újabb 15 milliárd forinttal növelték az állományukat a lakossági megtakarítók. Azóta viszont megfordult a trend: márciusban 77 milliárddal, áprilisban pedig a már említett 21 milliárddal csökkent az állomány.

A részvények tranzakciói áprilisban 19 milliárd forintos pénzbeáramlást jeleztek, a hazai befektetői réteg április végén 2342 milliárd forintot tartott részvényekben. Befektetési jegyekben 11 775 milliárd forintot tartott a lakosság , a lakosság kezében lévő banki kötvények állománya pedig 657 milliárd forintra volt tehető április végén.

Eladta az állampapírokat a bankszektor

A bankok áprilisban csökkentették (76 milliárd forinttal) a névértéken számított állampapír-állományukat, hasonlóra az elmúlt egy évben csak két hónapban (tavaly júniusban és októberben) volt példa. November végéhez képest viszont – ami az extraprofit-adójuk szempontjából a fontos bázis – 2386 milliárd forinttal nőtt az állományuk. A banki vásárlások egyik legerősebb ösztönzője az extraprofit-adóra vonatkozó szabályozás lehet: leegyszerűsítve a november végi állapothoz képest kell legalább 1800 milliárddal növelniük az állampapír-állományukat azért, hogy ennek az összegnek a 10%-ával csökkenthessék az idei extraprofitadót, azaz elvileg 180 milliárd forint körüli spórolás lehetséges, ha sikerül a felezés – márpedig az idei adatok alapján ez már sikerült.

A szabály egyébként úgy szól, hogy a 2029-től lejáró állampapír-állományukat kell növelniük a bankoknak, és a növekmény 10%-ával csökkenthetik az extraprofitadójukat, emellett megmarad a teljes állampapír-állomány hasonló mértékű emelésére vonatkozó feltétel is. 2025 első 11 hónapjának átlagára vonatkozóan kell megnövelniük az állampapír-állományukat a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti időszak, illetve a 2024. szeptember 1-je és 2024. november 30-a közötti időszak napi átlagos állománya közül a magasabb értékhez viszonyítottan.

Szépen zsákolták az állampapírt a biztosítók

A biztosítói és pénztári szektor idén szépen növelte az állampapír-állományát: a december végi 2937 milliárdról április végére 3118 milliárd forintra nőtt a névértéken számolt állományuk. A növekedést elsősorban a biztosítók hajtják, akik az extraprofitadójuk lefelezéséért hajtanak, a pénztárak pedig a befektetéseik – feltehetően még elhanyagolható – részét likvidálják a lakáscélú felhasználás lehetővé válása miatt.

A biztosítóknak igencsak megéri az államkötvény-vásárlás: egy november 21-én megismert jogszabályváltozás értelmében a bankokhoz hasonlóan nagyjából felére csökkenthetik pótadó-terhelésüket a biztosítók, feltéve, hogy elegendő állampapírt vásárolnak. A pontos szabályozás szerint a biztosító akkor csökkentheti az adófizetési kötelezettségét, ha a tulajdonában lévő, 2030. január 1-jét követően lejáró állampapíroknak a 2024. augusztus 1-je és 2024. október 31-e közötti napi átlagos névértékes állományához viszonyítva a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos névértékes állománya növekszik. (De az állampapír-állomány névértékes növekménye legfeljebb akkora összegben vehető figyelembe, amekkora összegben a biztosító tulajdonában lévő valamennyi állampapírnak a napi átlagos állománya növekszik.)

Ismét 30%-ra nőtt a külföldi kézben lévő államadósság

A bankok részesedése a teljes államadósságon belül április végén 26,2% volt, ami számottevő növekedést jelez a december végi 24,1%-hoz képest. A külföldiek részesedése áprilisban enyhén növekedett, 29,3%-ról 29,7%-ra nőtt a súlyuk. A háztartások április végén 25,6%-os részt képviseltek az államadósság finanszírozásában, ez enyhe csökkenést mutat egy hónap alatt. A biztosítók és pénztárak együttes részaránya a 2024. december végi 5,3%-ról 5,5%-ra emelkedett.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ