Izgalmas befektetési lehetőség: ez a szektor lehet az olajár-robbanás nagy nyertese

Kitört a háború, ugrik az olajár

Sokáig csak vészforgatókönyvként tekintettek a piacok arra a lehetőségre, hogy háborúvá fajul az Irán és Izrael közti konfliktus. Ez a forgatókönyv azonban most napról napra elevenedik meg a szemünk előtt, erre pedig éles reakciókat láthatunk a pénzpiacokon: a klasszikus menekülőeszközként tekintett arany emelkedése mellett valósággal kilőtt az olaj ára, pénteken a Brent jegyzése 12%-kal emelkedett,

hasonló áremelkedésre öt éve nem volt példa ilyen rövid idő alatt.

Igazából nem olyan meglepő ez az erős reakció:

• egyrészt Irán nagyon fontos olajtermelő, a napi 3,2 millió hordó (globális output 3%-a) egy részének kiesése rosszul érintené a piacot, ráadásul
• Irán akár le is zárhatja a Hormuzi szorost, ahol a világ olajfogyasztásának jó húsz százaléka (naponta akár 25 millió hordó olaj), és a cseppfolyósított földgáz körülbelül egyharmada halad át.

Egyre magasabb célárak

Számos szakértő megszólalt már a friss konfliktus potenciális pénzpiaci hatásairól. Abban egyetértés van, hogy a legrosszabb forgatókönyv egyértelműen a Hormuzi-szoros lezárása lenne, ebben az esetben Pletser Tamás, az Erste energetikai szakértője szerint

könnyen 100 dollár fölé lőhet a Brent jegyzése, az európai gázár pedig akár 60-80 euróra is ugorhat.

• Warren Patterson, az ING Groep árupiaci stratégiai vezetője ennél is drasztikusabb hatást vár a legrosszabb esetben, szerinte akár 120 dollár/hordóra is kerülhet a Brent ára,
• a JP Morgan elemzői pedig 130 dollárra számítanak ebben az esetben,
• de érkezett egy 150 dolláros előrejelzés is, a Rabobank Internationaltól.

Fontos kiemelni, hogy Irán az utóbbi években többször fenyegetett a Hormuzi-szoros lezárásával, azonban eddig sosem lépték meg ezt, hiszen azzal saját exportjukat állítanák le például Kína felé is. Az elemzők többsége most is arra számít, hogy csak fenyegetés marad a radikális lépés, de a következő napok háborús eseményei megjósolhatatlan reakciókat válthatnak ki.

Egy esetleges olajár-robbanás – azon túl, hogy alaposan betenne a világgazdaságnak –

egyúttal izgalmas befektetési lehetőséggel is kecsegtet,

a szénhidrogének kitermelésével foglalkozó vállalatok nyeresége ugyanis nagyot ugorhat egy tartósan magas olaj-és gázár környezetben.

Hol vannak jó lehetőségek?

Elemzésünkben közelebbről is megnéztük a nagyobb olajpiaci cégeket, első körben piaci méretük alapján leszűrtük a legnagyobb, európai vagy amerikai tőzsdéken kereskedhető részvényeket – fontos kitétel, hogy a vonatkozó vállalatok hangsúlyos jelenléttel bírjanak a kutatás-termeléssel foglalkozó Upstream szegmensben, mivel ennek az üzletágnak az eredményét befolyásolja jelentős mértékben az olajár alakulása.

Ezt követően a Reuters adatbázisából lekért elemzői ajánlások alapján rendeztük sorba a cégeket; az ábra alapján elmondható, hogy nem egyértelmű a kép a szegmens megítélésében, mindössze 4 vállalat esetében van 70 százalék fölötti vételi ajánlási arány. A legjobb véleménnyel jelenleg Diamondback Energy-ről és a ConocoPhillips-ről vannak az elemzők.

Viszont több vállalat részvényénél is

jelentős, két számjegyű felértékelődési potenciált láthatunk,

 a célárak alapján a Diamondback, a Shell, a Conoco és a Total tűnhet a izgalmas lehetőségnek. A legkevésbé favorizált papír esetében azonban már árfolyamesésre számítanak a szakértők.

Az olajpiaci részvények egyik nagy előnye, hogy a részvényesi értékteremtés egyik leghangsúlyosabb formája (a potenciális árfolyam-emelkedés mellett) az osztalékfizetés, és jelen esetben érett szakaszban lévő vállalatokról, ún. "fejőstehenekről" beszélünk, amelyek kivétel nélkül fizetnek osztalékot. Ebben a tekintetben talán az 5 százalék fölötti osztalékhozammal kecsegtető részvények mondhatóak kiemelkedőnek, az igazán magas hozamokat az Eni, a BP és a Total részvénye kínálja.

Az olajipari versenytársak körében, a szektorban legszélesebb körben alkalmazott EV/EBITDA-alapú árazás alapján

az Eni, a BP és a Total részvénye látszik a legizgalmasabbnak,

főleg, ha az EBITDA-növekedési kilátásokat is figyelembe vesszük.

Az energetikai cégek értékelésénél azért az EV/EBITDA szorzó a leggyakrabban használt és leginkább informatív mutató, mert a P/E-alapú árazással szemben itt az EV (Enterprise Value) figyelembe veszi az adósságot és a készpénzállományt is, míg az EBITDA (üzemi eredmény + amortizáció) elkerüli az eltérő adózási és finanszírozási struktúrák torzítását. Az olajkutakat üzemeltető olajcégek általában nagyon tőkeigényesek, jellemzően nagyon sok a nem-készpénz jellegű költség, például az amortizáció.

Az imént mutatott grafikonok (vételi ajánlások, felértékelődési potenciál, osztalékhozam és árazás) alapján számunkra a Total tűnt a befektetési szempontból legérdekesebb cégnek, a következőkben ezért közelebbről is megnézzük, hogy mit gondolnak az elemzők a papírról.

Izgalmas lehet a Total

Mit érdemes tudni a cégről?

A TotalEnergies egy Franciaországban bejegyzett, globálisan működő integrált energiacég, a vállalat részvényeit a párizsi Euronexten és a New York-i tőzsdén is jegyzik. A cég teljes vertikumot lefedő tevékenységet folytat: az upstream szegmensben globálisan aktív a kőolaj- és földgázkutatásban és kitermelésben (kiemelten Afrikában, a Közel-Keleten, Brazíliában és az Északi-tenger térségében), míg a downstream oldalon finomítással, szállítással és kiskereskedelemmel foglalkozik, világszerte mintegy 15 ezer töltőállomással rendelkezik. Emellett a TotalEnergies a világ egyik vezető LNG-exportőre is, ami szintén fontos lehet az iráni helyzet apropóján, hiszen a piaci szereplők attól egy eszkaláció esetén attól tarthatnak, hogy a Hormuzi-szoros körüli feszültségek kockázatot jelentenek az európai LNG-ellátás biztonságára is. A következő fontosabb, befektetői megítélést is befolyásoló bejelentések és projektek voltak a cégnél:

• USA offshore blokkvásárlás: tegnap jelentették be a 25% részesedés szerzését a Chevron által üzemeltetett blokkokban a Mexikói-öbölben, termelésnövelés céljából.

• Japán energiatároló rendszer: 1 GWh kapacitású akkumulátoros projekt Fukushimánál, hálózati stabilizálásra.

• Kanadai LNG-üzlet: 5%-os tulajdonrész Ksi Lisims projektben, 20 évre 2 millió tonna LNG-vásárlás.

• Szaúd-Arábiai szolárprojekt: 300 MW Rabigh 2 naperőmű, 2026-os indulással.

Fontos kiemelni, hogy a TotalEnergies az imént említett pozitívumokon felül számos kihívással is szembesül: egyes kulcsprojektek politikailag instabil régiókban találhatók, a zöld átállás költségei hosszabb távon nyomást gyakorolhatnak a nyereségességre, és a vállalat működése erősen kitett az EU szabályozási változásainak is.

Mit mondanak az elemzők?

A Reuters legfrissebb adatbázisából nyert elemzői ajánlások alapján 17 szakember javasolja vételre, 6 tartásra, eladásra pedig egyetlen elemző ajánlja a vállalat papírjait, így adódik a 71 százalékos vételi arány.

Az elemzői célárak átlaga 16 százalékkal magasabb, mint a mostani árfolyam,

ilyen látványosan utoljára a koronavírus-járvány berobbanása előtt nyílt ki az olló a konszenzusos várakozás és az aktuális árfolyam között.

A vállalat részvényeinek árazása a 2020-a lokális csúcs óta jelentősen bezuhant, a historikus EV/EBITDA ráta jelenleg a 4,3-szoros szinten áll,

ez pedig jócskán a hosszú távú átlag alatti érték (4,8x).

Ami a bevétel - és profitvárakozásokat illeti, a várhatóan mindkét soron kedvezőtlenül alakuló 2025-ös üzleti év után markáns emelkedésre van kilátás a következő években, 2027-ben már jócskán a 2023-as adózott eredmény felett alakulhat a Total profitja.

Összességében tehát elmondható, hogy

A VÁLLALAT-SPECIFIKUS FUNDAMENTUMOKAT ÉS A KILÁTÁSOKAT NÉZVE IZGALMASNAK TŰNIK A Total RÉSZVÉNYE,

de azért nem zárnánk le úgy ezt az elemzést, hogy a jelentős makrogazdasági veszélyforrásokra ne hívnánk fel a figyelmet.

Sok a kérdőjel

Fontos kiemelni, hogy már évek óta széles kilengések mentén, csökkenő trendben mozog az olaj világpiaci ára, ez a tendencia az olajpiaci vállalatok jövedelmezőségi kilátásait jelentősen befolyásolja. Alapvetően az olajpiacon két ellentétes tényező, ha tetszik, a rövid és a hosszú táv dimenziója feszül egymásnak, ezek rángatják szinte napról napra az árfolyamot: ezek a csökkenő kínai olajkereslet és a fokozódó közel-keleti konfliktusok. Előbbivel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a vártnál gyengébb gazdasági aktivitás mellett az a tendencia okozza még a csökkenő kínai igényt, hogy egyre hangsúlyosabbá válik a kommunista ország vezetése számára, hogy csökkenjen a fosszilis energiafüggőségük. Míg a személyautók terén az EV-piac irányába indultak el nagyon látványosan, addig a szállítmányozás területén a dízelhajtást fokozatosan LNG-flottára cserélik le, ennek következtében tavaly 220 ezer hordónyival kevesebb gázolajat fogyasztott Kína. Kontextusba helyezve, ez Magyarország éves dízelfogyasztásának a kétszerese.

A fokozódó geopolitikai konfliktusok azonban - ahogy most is láthatjuk - bármelyik pillanatban megfordíthatják a történetet és

okozhatnak nagy olajár-robbanást, az a legfontosabb kérdés, hogy ez hosszú távú hatás-e.

Ennek a kérdésnek a megválaszolására nem vállalkozunk, mivel nincs a birtokunkban jövőbe látó üveggömb - a hasonló kaliberű történelmi példák azonban jó fogódzkodók lehetnek a kilátások megítélésében, ezzel kapcsolatban korábban már írtunk egy részletes elemzést, amit itt lehet elolvasni.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ