Rakétaként lőtt ki a népszerű befektetés, súlyos pénzeket kerestek a szemfüles magyarok

Már 19 000 milliárd forint fölött a befektetési alapok vagyona

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) friss adatai szerint május végén a befektetési alapokban kezelt vagyon elérte a 19 064 milliárd forintot. Ez minden korábbinál nagyobb érték, és az előző havihoz képest 2,1%-os (398 milliárd forintos) növekedést jelent, éves alapon pedig 3271 milliárdos, 20,7%-os növekménynek felel meg.

A magyar lakosság körében a befektetési alapok népszerűsége az állampapírokéval vetekszik:

a legfrissebb adatok szerint befektetési jegyekben közel 12 ezer milliárd forintot, állampapírban valamivel több mint 13 ezer milliárd forintot tartottak a magyar háztartások.

A magyar befektetési alapok májusban csinos hozamot termeltek: a hozamok fél éve nem látott mértékben, 209 milliárd forinttal járultak hozzá a vagyonnövekményhez, a nettó tőkebeáramlás pedig 189 milliárdot tett ki. Az összesített 398 milliárd forintos vagyonnövekedés több mint egy éves rekord, utoljára 2024 márciusában gyarapodott ennél is nagyobb mértékben a szektor kezelt vagyona.

A pozitív hozam legnagyobb részét a részvényalapok termelték, 72 milliárd forintot hoztak a befektetőknek májusban.

A vegyes és az abszolút hozamú alapok szintén jól mentek, itt április vége óta rendre 47 és 44 milliárd forintra tehető a felértékelődés. Veszteséget – a rendkívül turbulens áprilissal ellentétben – most semelyik kategóriában nem kellett elszenvedniük a megtakarítóknak.

A vagyon arányában kifejezve még erősebbnek mutatkozik a győztes kategória dominanciája: a legnagyobb vagyonarányos hozam májusban a részvényalapoknál keletkezett (+5,3%), ezt követi a származtatott (+2,0%), a vegyes (+1,6%), illetve az abszolút hozamú alapok (+1,6%) teljesítménye. Aki tehát május elején vásárolt, jól járhatott, különösen a részvényalapok hálálták meg ezen az időtávon a befektetők bizalmát.

Ismét nőni tudtak a kötvényalapok

A legnagyobb értékesítési számokat májusban az abszolút hozamú alapok produkálták, ez a kategória nettó értelemben 70,2 milliárd forintot tudott bevonzani. Némileg lemaradva, de szintén pozitív beáramlást könyvelhettek el a zártkörű-, tőkevédett- és kötvényalapok, itt rendre 20-25 milliárd közti összeg lett a májusi tranzakciók egyenlege. Kiáramlás csupán két kategóriában volt,

a májusi hónap az ingatlanalapokat érintette a legrosszabbul:

ennél a típusnál 2 milliárd forintos kiáramlást mutatnak a BAMOSZ adatai, habár a nettó eszközérték a hozamoknak köszönhetően itt is növekedett.

A legnépszerűbb kategóriák versenyében továbbra is a kötvényalapok viszik a prímet, május végén 6147 milliárd forintot tartottak kötvényalapokban a befektetők. Az adatok mögé nézve az is látszik, hogy több hónapnyi sorozatos csökkenés után megint nőni tudott a kötvényalapok állománya, de az év eleji szintet még nem sikerült beérni: a 2024-es évet 6236 milliárd forinttal zárta a kategória.

A dobogó második fokát a vegyes alapok foglalják el 3038 milliárd forinttal, a harmadik helyen pedig az abszolút hozamú alapok szerepelnek 2933 milliárd forintos állománnyal – mindkét kategória nagy menetelésen van túl az utóbbi időszakban.

Hová lett a PMÁP-kamateső?

Év eleje óta a hazai befektetési alapok összesen 809 milliárd forintnyi friss tőkét tudtak bevonzani, a két húzókategóriának a vegyes alapoké és az abszolút hozamú alapoké tekinthető, ez a két típus együttesen 597 milliárd forinttal bővítette a szektor kezelt vagyonát (megtisztítva a hozamok hatásától).

A nagyobb képet – a 2019-től 2025-ig tartó időszakot – megvizsgálva azonban nem nevezhető kiugrónak a szektor idei tőkevonzó képessége. Az első öt hónap 809 milliárd forintos nettó értékesítése meg sem közelíti a tavalyi 1174 milliárdos értéket, és elmarad a tavalyelőtti 885 milliárd forinttól is. Ez annak fényében meglepő lehet, hogy az idei év első hónapjait a PMÁP-kamatfizetések témája uralta, ebből a forrásból 1300 milliárd forintot meghaladó kifizetésekben részesültek a lakossági befektetők. A lakossághoz áramló pénzekre a befektetési alapok is pályáztak, azonban pusztán a nettó értékesítéseket szemlélve eddig nincs rekordévük az alapoknak: úgy tűnik, a piacon megjelenő hatalmas új kereslet elsősorban nem a befektetési alapokban találta meg a helyét.

Főként a leggazdagabbak zsebelik be az alapok hozamait

Az Európai Központi Bank jóvoltából ismerhetjük a befektetési alapokban és más befektetési formákban tartott vagyon megoszlását a társadalmon belül: a legfrissebb, 2024. év végi adatok megmutatják, hogy befektetési alapokba szinte csak a leggazdagabb vagyoni tized tagjai fektetnek. A nettó vagyon szerinti legfelső tizedben közel 32 millió forint volt a befektetési alapokban tartott vagyon egy háztartásra jutó átlagos nagysága, míg a többi vagyoni réteg körében sokkal kevésbé vagy egyáltalán nem jellemző az ilyen típusú vagyonelem. Ezzel a befektetési jegyekben lévő lakossági vagyon 92,7%-a a legfelső vagyoni tized kezében koncentrálódott.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ