A legjobb részvény az, ahol nincs részvény

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A tökéletes kombináció

A részvénypiaci kereskedés egyik legfontosabb tényezője – mint szinte minden piacon – az, hogy adott pillanatban hogyan alakul a kereslet és a kínálat. Ha a potenciálisan fellelhető eladókat már kiszívták a piacról vagy valamilyen technikai ok miatt nem tudnak megjelenni, akkor hirtelen kialakulhat egy nagyon szűk eladói oldal. Ha pedig egy jó hírre vagy vételt indikáló technikai mintázatra, esetleg ennek a kettő tényezőnek az együttes jelentkezésére megjelenő vevők nem találnak érdemi eladókat, az extrém árfolyamemelkedést idézhet elő.

Az elmúlt hetekben az amerikai részvénypiac két remek példát is szolgáltatott erre a jelenségre. Az egyik az Oracle volt, amely az elmúlt bő tíz évben masszívan támogatta részvénye árfolyamát sajátrészvény-visszavásárlásokkal. A másik a nemrég tőzsdére lépett Coreweave, amelynél – a szokásos módon – értékesítési moratórium vonatkozik a korábbi részvényesekre, így ők egy ideig nem adhatják el papírjaikat.

Mindkét eset jól mutatja, milyen erősen tudja befolyásolni az árfolyamokat az, ha átmenetileg eltűnik az eladói oldal a piacról.

Mi történt az Oracle-el?

Kezdjük a mai vizsgálódásunkat az USA 14. legnagyobb tőzsdei vállalatával. Az Oracle a június 11-i szerdán piaczárás után tette közzé aktuális gyorsjelentését, amely kiválóra sikeredett. Az árfolyamreakció bemutatásához vessünk is egy pillantást a 2024. november 1. és 2025. június 20. közötti napi gyertyás grafikonra:

Kék téglalap jelöli a jelentés óta eltelt hat kereskedési napot, míg zöld vonal a részvény jelentést megelőző élete csúcsát. Az Oracle részvényei már a jelentés előtt szinte teljesen ledolgozták a február közepe és április eleje közötti esést. Erre jött a vártnál jobb számokat tartalmazó riport, amire már a másnapi nyitásban az addigi csúcsok közelébe ugrott a részvény, majd jött kétnapnyi eszeveszett emelkedés.

Az Oracle részvényárfolyamának emelkedését – és különösen annak mértékét és gyorsaságát – elsősorban az magyarázza, hogy a vállalat az elmúlt másfél évtizedben az egyik legaktívabb sajátrészvény-visszavásárló volt az amerikai tőzsdéken. Ahogy azt már tavaly szeptemberben is megírtuk, 2011 augusztusa és 2024 augusztusa között az Oracle forgalomban lévő részvényeinek száma 46 százalékkal csökkent: 5,15 milliárdról 2,77 milliárdra. Ráadásul Larry Ellison, a cég alapítója és legnagyobb részvényese ezalatt az idő alatt egyetlen papírt sem adott el az 1,15 milliárdos pakkjából.

A vizsgált időszak alatt – az alapító Larry Ellisont nem számítva – a tőzsdén szabadon forgó Oracle-részvények száma 4 milliárdról 1,62 milliárdra csökkent.

Ez a több mint egy évtizedes, szinte teljes eladói kiszáradás oda vezetett, hogy a legutóbbi gyorsjelentést követően az Oracle papírja extrém erővel tudott emelkedni,

még a teljes piac mozgásával szemben is. Egy olyan vállalatról beszélünk, amelynek tőkeértéke meghaladja az 500 milliárd dollárt – ehhez képest különösen látványos volt a mozgás. A június 12-i csütörtöki és a június 13-i pénteki kereskedési napokon az Oracle 5 perces gyertyákkal így mozgott:

A legerősebb relatív erő a pénteki kereskedési nap első másfél órájában mutatkozott meg, amikor már eleve pluszban nyitott a papír, majd az előző napi csúcsok meghaladása után újabb 5 százalékos emelkedés következett be ezen az időhorizonton (kék téglalap). Ez volt az a nap, amikor kirobbant az iráni háború, ami miatt általános esés zajlott az amerikai részvénypiacon. Az S&P 500 indexet reprezentáló SPY ETF így mutatott ezen a két kereskedési napon:

Miközben június 13-án, péntek délután az S&P 500 index tovább esett a már délelőtt is látott mínuszokból, az Oracle részvényei – amelyek addigra már több mint 20 százalékos pluszban voltak másfél nap alatt – még ekkor sem lassítottak: további 2 százalékot tettek hozzá az emelkedéshez.

A Coreweave-sztori

Az ilyen, eladói oldalról szinte teljesen kiszárított papírok egyik típusa az, amelynél a vállalat évekig intenzíven vásárolja vissza saját részvényeit. A másik jellemző kategória pedig azoké az

új tőzsdei kibocsátásoké, amelyeknél az első hónapokban (jellemzően hat hónapig) a korábbi nagytulajdonosok nem adhatják el részvényeiket.

Az amerikai tőzsdei szlengben gyakran használják ezekre a részvényekre a „low float runner” kifejezést, ami tökéletesen kifejezi az alacsony közkézhányad miatt bekövetkező szárnyalást. Kiváló példa volt erre a jelenségre az elmúlt évekből a Tilray vagy a Beyond Meat, ha még valaki emlékszik ezekre az egyszervolt szupersztárokra.

Ezekben a papírokban a nagyon alacsony közkézhányad mellett shortoló befektetők, illetve a vételi opciókat kiíró szereplők a folyamatos vételi nyomás mellett olyan helyzetbe kerülnek a részvénypiacon, mint amilyen a gyerekek székre ülős játékában szokott előfordulni, amikor eggyel kevesebb szék van, mint ahány játékban lévő gyermek.

A tőzsdéken oly sokszor lezajló történet aktuális szereplője az Nvidia által is befektetéssel támogatott AI-infrastruktúra vállalat a Coreweave, amelynek a részvényeit 2024. március 27-én vezették be a Nasdaq platformjára. Ez az egyik létező legrosszabb időpont volt erre, tekintettel az április 2-i Donald Trump által kivetett vámok által okozott tőzsdei turbulenciára. Lássuk is a Coreweave tőzsdei élettörténet grafikonját 2025. március 27. és 2025. június 20. között napi gyertyákkal:

A Coreweave részvénye már a tőzsdei bevezetést követően elindult volna felfelé – ezt jól mutatja az április 1-jei és 2-i napokon látott, zöld téglalappal jelzett, több mint 50 százalékos kumulált emelkedés. Ezt követően azonban jött a piaci turbulencia, és az árfolyam húsvétra visszazuhant a 40 dolláros kibocsátási ár alá, majd napokig oldalazott ezen a szinten, miközben a szélesebb részvénypiac már lendületesen emelkedett.

Ami viszont ezután jött, az bőségesen kárpótolta a Coreweave részvényeiben hívő befektetőket. A kibocsátás 37,5 millió darabos részvénymennyiségéhez képest már április 30-ra (szörnyű rossz árakon) keletkezett 11,5 millió darab short, ami május 30-ra 15 millió darabra nőtt. Ez pedig beindította azt az emelkedési spirált, ami a május közepén elért új 65 dolláros árfolyamcsúcsról mostanra 184 dollárig kergette az árat.

Mindezzel párhuzamosan újra fellángolt a befektetői lelkesedés az AI-infrastruktúrában utazó cégek iránt. Ez a technológiai sztori, a rendkívül alacsony közkézhányad és a shortban lévő szereplők kényszeredett zárása együtt szürreálisan erős emelkedéseket hozott – különösen azokon a napokon, amikor a piac egyébként stagnált. Ilyen volt például a múlt hét is (kék téglalap), amikor

a Coreweave 24,7 százalékot emelkedett egy gyakorlatilag nullás piacon.

Tanulság

A legnagyobb tanulság ebből a két történetből - túl azon, hogy kibocsátás után az eladói moratórium lejártáig ne shortoljunk részvényeket – az, hogy a jó momentumú piacon a részvénykiválasztásnál jó szempont azt is megvizsgálni, hogy egy árfolyamemelkedésnél mekkora a potenciális eladói szándék. A sajátrészvény-visszavásárlások által kiszívott állományú papírokban és a kibocsátás után lévő sokszor nagyon spekulatív részvényekben a keresleti-kínálati viszonyok igen gyakran kínálnak jó lehetőséget az új árfolyamcsúcsokon is a vevők számára egy erős emelkedés meglovagolására.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ