Dübörög a nagy állampapír-mutatvány, sok milliárd forint keresi a helyét

Viszonylag alacsony a kereslet a lakossági állampapírokra

Az ÁKK friss adatai szerint múlt héten 46,8 milliárd forintért vettek forintos lakossági állampapírokat a befektetők, ez az év eddigi legalacsonyabb értéke, azaz alulmúlja az előző heti számot is, amely ugyancsak negatív rekordnak bizonyult. A legtöbb pénz a megszokott módon a Fix Magyar Állampapírba (20,4 milliárd forint), illetve a Bónusz Magyar Állampapírba (14,0 milliárd) áramlott, a Magyar Állampapír Plusz, a Kincstári Takarékjegy és a Prémium Magyar Állampapír pedig együttesen 12,4 milliárd forintot vonzottak be egy hét leforgása alatt.

Az új vásárlások növelik az állományt, azonban az egyes sorozatok lejárata csökkenti azt (például júniusban végérvényesen eltűnt a piacról az egy éve nem értékesített Egyéves Magyar Állampapír), ezenkívül a nem lejáró állampapírjaikat is eladhatják a befektetők, ami ugyancsak állománycsökkentő tényező. Mindezek eredőjeként május vége és június közepe között 21 milliárd forinttal, 11 265 milliárd forintra növekedett a forintos lakossági állampapírok névértékes állománya.

Ez szinte pontosan megegyezik azzal a szinttel, ahol 2024. év végén volt az állampapír-állomány, csupán 2 milliárd forint a különbség a két érték között.

Az idei év első hónapjait meghatározó hatalmas állampapír-kifizetések tehát nem eredményezték a kintlévő lakossági állampapírok névértékes állományának jelentős bővülését, inkább az állomány szinten tartásáról beszélhetünk. Fontos, hogy a háztartások nemcsak lakossági állampapírokat, hanem úgynevezett intézményi papírokat (például diszkont kincstárjegyeket) is vásárolhatnak, de ezekről pontos adatok nem állnak rendelkezésre.

A korábbi hónapokhoz mérhető nagyságú állampapír-kifizetések egyelőre nem várhatók: januártól márciusig, valamint májusban is rendre több száz milliárd forint áramlott a lakossági befektetőkhöz a prémium papírokból, ezzel szemben június 20-án nagyjából 48 milliárd forintos kamatfizetés történt, júliusban pedig további 72 milliárd forint körüli összeg várható.

A tapasztalat szerint a PMÁP-kamatfizetéseknek kettős hatásuk van, egyrészt számottevően megnövelhetik a következő időszak értékesítéseit, másrészt a befektetők részben át is csoportosíthatnak pénzt az alacsonyabb kamatozásra váltó befektetésből más típusú papírokba. A számok azt mutatják, hogy az év eleje óta már kamatot fizető, de nem lejáró inflációkövető állampapírok nagyjából egyharmadát csoportosították át a befektetők, ez a pénz többnyire a Fix és a Bónusz Magyar Állampapírban jelent meg.

Folytatódik az átsúlyozás, a 7% körüli kamatok felé húz a lakosság

Habár június első felében nem volt nagy kamatfizetés, mégis folytatódott az év eleje óta látható folyamat, miszerint a befektetők részben lecserélik a meglévő inflációkövető állampapírjaikat, és a pénzből 6,5%-os kamatozású FixMÁP-ot, vagy jelenleg 7,36%-os induló kamatozású BMÁP-ot vásárolnak. A két új favorit együttes állománya már 4774 milliárd forintra tehető (június eleje óta 81 milliárd forintot nőtt), a PMÁP eközben 4530 milliárd forintra apadt (júniusban 56 milliárd forintos csökkenés). Az ÁKK vezérigazgatója, Hoffmann Mihály rámutatott, hogy ez adósságkezelési szempontból kedvező folyamat, ugyanis az átcsoportosítás hatására kiegyensúlyozottabbá válik a lakossági portfólió.

A június közepi pillanatkép szerint a forintos lakossági állampapír-állományból a Magyar Állampapír Plusz 921 milliárd forintért, a Kincstári Takarékjegy 583 milliárd forintért, a Babakötvény 457 milliárd forintos állományért felel.

A lakossági állampapírok aktuális kínálatát az alábbi táblázatban gyűjtöttük össze.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ