Csúcsra tör egy befektetés Európában, már csak a magyarok hiányoznak a sztoriból

Hódítanak a UCITS befektetési alapok

Közzétette éves jelentését az Európai Befektetési Alapok és Vagyonkezelők Szövetsége (EFAMA), az összeállítás szerint minden korábbinál magasabbra, mintegy 23 500 milliárd euróra növekedett az európai befektetési alapok kezelt vagyona tavaly év végére. A nagyobb részt a "UCITS"-szabályozásnak megfelelő alapok képviselik 15 300 milliárd euróval, míg a lazábban szabályozott alternatív alapok (AIF) nagyjából feleekkora, 8 200 milliárd eurónyi kezelt vagyonnal büszkélkedhetnek. A vagyonnövekedés a megelőző év végéhez képest 13% volt, ez jó eredmény, de korábbi években ezt meghaladó növekedési ütemre is volt példa. Ezzel az összesített európai piac globálisan a második legnagyobbnak számít, csak az USA-ban kezelnek ennél is nagyobb, 41 000 milliárd eurónyi vagyont.

Az Európai Unióban a befektetési alapokat két fő szabályozás alá sorolják: a UCITS-irányelv (Undertakings for Collective Investment in Transferable Securities) azokra az alapokra vonatkozik, amelyek széles körben, főként lakossági befektetők számára kínálnak szigorúan szabályozott, jól diverzifikált portfóliókat, míg az AIFMD (Alternative Investment Fund Managers Directive) az olyan alternatív alapokra terjed ki – például hedge fundokra, private equity vagy származtatott stratégiát alkalmazó alapokra –, amelyek nagyobb szabadságot kapnak a befektetési politikájuk kialakításában, de gyakran nagyobb kockázatot is hordoznak.

A pénzbeáramlás sem a UCITS, sem az AIF alapoknál nem döntött rekordot, habár a UCITS alapok szép növekedést produkáltak 2023-hoz képest. Tavaly nettó értelemben 630 milliárd euró áramlott ezekbe az alapokba, ami több mint háromszorosa a megelőző évi értéknek, ugyanakkor elmarad a 2021-es csúcstól. Az alternatív alapok 55 milliárd eurós nettó értékesítése csak enyhén haladta meg a megelőző évi 53 milliárd eurós értéket.

Az európai bejegyzésű UCITS befektetési alapok értékesítését főként a kötvény- és pénzpiaci alapok hajtották. A kötvényalapok 275 milliárd eurónyi nettó pénzbeáramlást könyvelhettek el 2024-ben, a kategóriának különösen kedveztek a monetáris lazítások: a befektetők abban a reményben vásároltak be a kötvényalapokból, hogy további kamatvágások jöhetnek Európában. A pénzpiaci alapoknál 226 milliárd euró volt a tavalyi pénzbeáramlás, ami főként a vonzó rövid távú kötvényhozamoknak volt köszönhető. A részvényalapok a harmadik helyet szerezték meg, 147 milliárd eurónyi új tőkét voltak képesek bevonni, hála a tőzsdék jó teljesítményének. A vegyes alapok azonban vesztettek népszerűségükből, itt 40 milliárd eurónyi nettó kiáramlást hozott a tavalyi év, ezzel már második éve szenvedett el pénzkivonást a szegmens.

Csinos hozamokat termeltek a UCITS-alapok, előnyben a passzív stratégia

A UCITS-szabályozásnak megfelelő alapok piacán 2024-ben 45% volt a részvényalapok részesedése, 24% a kötvényalapoké, a vegyes alapok súlya 15%-ot tett ki, a pénzpiaci alapok pedig 13%-ért feleltek. Hozamteljesítmény szempontjából a tavalyi év sztárjainak a részvényalapok tekinthetők,

ezek az alapok egy év alatt átlagosan 18,1%-os hozamot termeltek a befektetőknek, míg 5 éves távon évi 8,9%-os hozamra voltak képesek.

A vegyes alapok 9,8%-os, a kötvényalapok 6,5%-os, a pénzpiaci alapok 7,8%-os hozamot produkáltak, ezzel mindegyik eszközosztály jelentősen felülmúlta önmaga 5 éves átlagos teljesítményét. A kötvényalapok és a pénzpiaci alapok közti versenyt az utóbbi nyerte az év nagy részében fennálló inverz hozamgörbének köszönhetően.

Az EFAMA összeállítása szerint a költségek terén nagy különbség mutatkozik az aktív és passzív alapok között, ami a hozampotenciálra is hatást gyakorol. 2020-tól 2024-ig a passzív alapok éves vagyonarányos költségterhelése 0,22%-ról 0,20%-ra csökkent, ugyanez idő alatt az aktív alapok költségei évi 1,11%-ról 1,02%-ra mérséklődtek. A költségkülönbség a hozamokban is tetten érhető, a passzív alapok jellemzően felülteljesítik aktívan kezelt versenytársaikat, habár a hozamkülönbséget a költségkülönbség nem képes teljes egészében megmagyarázni. A passzív alapok többek között a költségelőnyüknek is köszönhetően egyre népszerűbbek, 2024-ben már a teljes nettó eszközállomány 29%-áért feleltek, holott 2014-ben még csak 11% volt a piaci részesedésük.

A fejlett országok dominálnak, Kelet-Európa jócskán le van maradva

Az európai befektetési alapokban lévő vagyon nagy részét nem meglepő módon a nyugati országok tartják kézben, Németország egymaga 20%-os részt hasít ki a piacból, az Egyesült Királyság részesedése 13%, Franciaország 11%-ért felel, Svájc pedig 10%-os részesedéssel az utolsó olyan szereplő, aki kétszámjegyű hányadot birtokol a piacból.

A lakosságszámhoz viszonyítva is élesen kirajzolódik Észak- és Nyugat-Európa dominanciája, Svédországtól Finnországig az Unió északi tagállamaiban rendre 70-80 ezer eurónyi egy főre jutó vagyont mutat a statisztika, ezt Németország és Belgium követi 50 ezer eurós egy főre jutó befektetésialap-vagyonnal. Közép- és Kelet-Európa országai a sor vége felé kullognak, itt kivétel nélkül 10 ezer euró alatti egy főre jutó vagyon mutatkozik. Magyarország azonban a régión belül előkelő helyet szerzett meg, a 2024-es adatok alapján hazánkban 7 ezer euró környékére tehető a befektetési alapokban tartott vagyon egy lakosra jutó értéke.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ