A napnál is világosabb üzenetet küldtek az állampapír-befektetők

Süle-Szigeti Bulcsú

2025. augusztus 13. 06:00

Az Államadósság Kezelő Központ friss adatai szerint névértéken számítva 114 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak július végén, mint 2024 végén, azaz a háztartások idén nettó értelemben tovább növelték az állampapír-állományukat, nem számítva az intézményi piacon megvalósított tranzakcióikat. Idén már lezajlott mindegyik Prémium Magyar Állampapír kamatfizetése, ennek hatására a nem lejáró prémium sorozatok névértékes állománya összesen 35%-kal csökkent, az átrendeződés két nagy nyertese továbbra is a FixMÁP és a BMÁP, utóbbi két típus együttes állománya már jócskán meghaladja az inflációkövető papírokét. A befektetők ezzel egyértelműen megüzenték, hogy a kamatszint fontos számukra, és hajlamosak rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott környezethez.

Július végén névérték szerint számítva összesen 11 377 milliárd forintnyi megtakarítás volt forintos magyar lakossági állampapírokban (a lakossági állampapírokon kívül természetesen intézményi papírokba, például diszkont kincstárjegyekbe is fektet a lakosság). Ez egy hónap alatt 79 milliárdos, december végéhez, vagyis a nagy PMÁP-pénzeső előtti szinthez képest pedig mintegy 114 milliárd forintos állománynövekedést takar,

azaz a háztartások a példátlan kifizetési hullám közepette is nettó vásárlóként voltak jelen a piacon.

A lakossági állampapírok alkotta képet árnyalja, hogy ugyanebben az időszakban több százmilliárd forintnyi intézményi állampapírt (főleg DKJ-t) is vehetett a lakosság, ami további állománynövelő tényező, ám ennek pontos mértékét nem ismerjük.

Torzítja az adatokat, hogy nem tudni, pontosan mekkora összeget tesz ki az a lakossági állampapír-állomány, amely a forgalmazók könyveiben szerepel (vagyis az az tétel, amelyet a lakosság esetlegesen eladott, de az ÁKK még nem vásárolt vissza a forgalmazóktól). Ráadásul áprilistól olyan változás is jött, amely tovább nehezíti az eddigi statisztikák átláthatóságát: a jövőben már a forgalmazók is felléphetnek egyes lakossági állampapírok vásárlóiként. A forgalmazók azzal a céllal cserélhetik meglévő állampapírjaikat újonnan kibocsátott lakossági állampapírokra, hogy azokat később továbbértékesítsék a lakossági befektetők számára.

A PMÁP-ban tartott pénzek 35%-át már átcsoportosították a befektetők

Júliusban lezárult egy korszak, ugyanis kifizette a kamatát az utolsó olyan Prémium Magyar Állampapír, amely még a 2023-as inflációhoz igazodva kamatozott. Éppen ezért különösen érdekes, hogy miként változott július 31-ig az inflációkövető kötvények állománya: a korábbi tapasztalatok szerint a kamatfordulót (alacsonyabb kamatozásra váltást) követően a befektetők jelentős részben eladták meglévő PMÁP-jaikat, és más, versenyképesebb kamatozású állampapírok felé fordultak.

Korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról posztolt, hogy a Prémium Magyar Állampapírok esetén 35% a visszaváltási arány, és minden pénz visszaáramlik más lakossági állampapírokba. Sőt, elmondása alapján a kamatok kétharmada is a lakossági állampapírokba vándorol vissza, és csupán egyharmada kerül a kincstárból kifizetésre. Igaz, mindezek még a tavaszi és nyári nagy kamatfizetések előtti időszakra vonatkoztak. A friss számok mindenesetre azt mutatják, hogy

a kamatfizetésen átesett PMÁP-ok névértékes állománya eddig 35%-kal, 2253 milliárd forinttal csökkent, ha nem számolunk a lejáró sorozatokkal.

A legnagyobb arányú állománycsökkenés a januárban forduló 2033/I sorozatnál látható (-68%), míg a legkisebb csökkenés (-9%) a július 20-án forduló 2026/I sorozatnál mutatkozik.

A 7% körüli kamatok felé húz a lakosság

Júliusban tehát folytatódott az az év eleje óta tartó folyamat, miszerint a befektetők részben lecserélik a meglévő inflációkövető állampapírjaikat, és a pénz egy részéből valószínűleg 6,5%-os kamatozású Fix Magyar Állampapírt, vagy jelenleg 7,10-7,12%-os induló kamatozású Bónusz Magyar Állampapírt vásárolnak,

azaz a lakossági befektetők tudatosan reagáltak a kamatkörnyezet megváltozására.

A két új favorit, a FixMÁP és a BMÁP együttes állománya már 5146 milliárd forintra tehető (év eleje óta 2920 milliárd forintos növekedés), a PMÁP eközben 4257 milliárd forintra apadt (idén 2704 milliárd forintos csökkenés). Az ÁKK vezérigazgatója, Hoffmann Mihály rámutatott, hogy ez adósságkezelési szempontból kedvező folyamat, ugyanis az átcsoportosítás hatására kiegyensúlyozottabbá válik a lakossági portfólió.

Megjegyzendő, hogy bár a korábban kibocsátott inflációkövető állampapírok a 2025-ben kezdődő kamatperiódusukban legfeljebb 5,2%-os kamatot termelnek, a jelenleg vásárolható PMÁP már 6,5%-os kamattal indul. A jövő évben kezdődő kamatperiódusban pedig az idei, várhatóan 4,7%-os átlagos infláció szolgál majd a kötvények kamatbázisa gyanánt, azaz a legbőkezűbb papírok akár 6,2%-ot is termelhetnek.

Az idei év első hét hónapjában a "sztárpapírokhoz" képest kisebb, együttesen mintegy 281 milliárd forintnyi állománynövekedést a Kincstári Takarékjegy, a Babakötvény és a MÁP Plusz is fel tudott mutatni az év első hét hónapjában, ezzel szemben az Egyéves Magyar Állampapír állománya a lejáratok miatt lenullázódott.

A július végi pillanatkép szerint a forintos lakossági portfólió három nagy és három kisebb papírra osztható fel: a dobogóra a PMÁP mögött a FixMÁP (2786 milliárd forint) és a BMÁP (2360 milliárd forint) fér fel. MÁP Pluszban 924 milliárd forintot tartanak a befektetők, a Kincstári Takarékjegy névértékes állománya 590 milliárd forint, Babakötvényben pedig 460 milliárdnyi befektetés van.

Az év eleje tartó átrendeződés hatására a Prémium Magyar Állampapír részaránya 37,4%-ra csökkent a forintos lakossági állampapírok portfólióján belül, emellett a pénzek 24,5%-a FixMÁP-ban, továbbá 20,7% BMÁP-ban található, azaz a három nagy papír együttes súlya közel 83%.