Mutatjuk, mennyi pénze van a magyaroknak - Csak sikerült lenyomni az állampapírt

Közzétette hétfőn reggel az előzetes pénzügyi számlák statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank. 116 ezermilliárd forint volt év közepén a háztartások pénzügyi eszközeinek az értéke, ami 11,2%-kal magasabb az egy évvel korábbinál.

Lassulást jelez, hogy az idei első félév viszont csak 4,1%-os gyarapodást hozott.

A fenti ábrának megfelelően leszűrtük azokat a pénzügyi eszközöket, amelyeket megtakarításnak tekinthetünk, és szoros közük van a pénzügyi szektorhoz. E téren is lassulást látunk a dinamikában, hiszen az előző negyedévi 12,9% után évi 11,4% volt most a megtakarítások bővülése, reálértéken pedig csaknem kétéves mélypontot jelent a 6,5%-os növekedés. A lassulás egyik oka az állampapír-kamatok csökkenése, amelyek - késleltetett inflációkövető jellegük miatt -

az utóbbi negyedévekben még reálértéken is húzták felfelé a megtakarításokat.

Pedig a pénz- és tőkepiaci környezetre nem lehetett panasz a második negyedévben: az április eleji tőzsdei beesést és turbulenciát növekedés követte, hozzájárulva a tőkepiacnak kitett megtakarítások értéknövekedéséhez. Az első negyedév 126 milliárd forintos negatív átértékelődését csaknem duplán visszahozta a második negyedév, de a tavalyi hozambőség egyelőre nem jött vissza.

A pénzügyi szektor szereplői számára még érdekesebb, miként viselkedtek ebben az időszakban a befektetők, és azt látjuk, hogy a második negyedévben jobban tartották magukat az állampapírok, mint az elsőben, így mind a befektetési alapokba, mind pedig a látra szóló betétekbe kevesebb friss pénz áramlott, mint az első negyedévben. Elmondható, hogy

100 forintnyi új megtakarításból 48 forint befektetési alapban, 14 forint látra szóló betétben, 11 forint pedig állampapírban kötött ki a második negyedévben

(amennyiben az állampapírok tranzakcióiként a névérték változását vesszük figyelembe, hiszen a tranzakciós adatokat a kamat-kifizetések lefelé torzítják - az alábbi ábrán ezzel együtt láthatók a tranzakciók).

A befektetési alapok negyedévről negyedévre megfigyelhető tranzakciós felülteljesítésének és az elért hozamoknak köszönhetően a háztartások megtakarítási portfóliójában helyet cserélt egy év alatt a befektetési jegy és az állampapír: előbbi 23%-os, utóbbi 21%-os súlyt képvisel az MNB adatai alapján.

Dinamikáját tekintve találunk jobban teljesítő eszközt a befektetési alapoknál is: az elmúlt egy évben a háztartások tőzsdei részvényállománya 28%-ot emelkedett.

A részvényállomány bővülése egyszerre köszönhető az átértékelődéseknek, vagyis a hozamoknak, illetve a tranzakcióknak. Hozam szempontból a kiemelkedő tavalyi negyedik negyedév után két viszonylag erős negyedéven van túl a részvénypiac.

Inkább a tranzakciók szempontjából érdekes a két fő öngondoskodási termék, az életbiztosítások és a nyugdíjpénztári megtakarítások alakulása. Jó hír az életbiztosítási piacról, hogy nominálisan újabb csúcsot döntött a nettó értékesítés 78 milliárd forinttal, miután az első negyedév is rekordot hozott, feltehetően elsősorban a feltámadó egyszeri díjas életbiztosításoknak köszönhetően. A nyugdíjpénztáraknak pedig jó hír, hogy bár a lakáscélú felhasználás lehetővé válása miatt rosszabb volt a tranzakciós adat az első és a második negyedévben is az egy évvel korábbinál, összességében pozitív tartományban maradtak, tehát több pénz áramlik a nyugdíjpénztárakhoz, mint amennyi távozik tőlük.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ