Ilyen számokat még soha nem láttunk – mégis mi folyik a magyar nyugdíjpénzeknél?

Újabb 9 ezer fő lépett be az idei második negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztárak valamelyikébe az MNB friss adatai szerint, ennek köszönhetően enyhén (157 fővel) növekedni tudott a szektor taglétszáma, jelenleg 1 millió 76 ezer főnél jár. Az év első három hónapjában közel 4900 fő részesült nyugdíjszolgáltatásban, 2900 fő kilépett, valamint 1000 pénztártag elhalálozott.

A pénztárak kezelt vagyona rekordmagasságba növekedett, június végén összesen 2314 milliárd forintot ért a nyugdíjpénztári portfólió. Ebből kiszámítható, hogy

egy megtakarítóra átlagosan 2,15 millió forintos számlaegyenleg jut,

ez a mai átlagnyugdíj 245 ezer forintos összege alapján mintegy 9 havi átlagnyugdíjnak felel meg.

Éves alapon növekedtek, negyedéves összevetésben kissé visszaestek a pénztári befizetések: a tagok befizetései 35 milliárd forintot tettek ki, a munkáltatói hozzájárulások összege pedig 13 milliárd forint volt, így együttesen 48 milliárd forintnyi befizetést teljesítettek a megtakarítók és foglalkoztatóik, ez 12%-kal meghaladja az egy évvel korábbi adatot. Az éves tagdíjbevétel a korábbi évek tapasztalatai szerint az első félévi befizetések kb. 2,3-szerese szokott lenni, ez alapján 2025-ben nagyságrendileg 225 milliárd forint befizetést várhatnak a pénztárak.

Ezenkívül beérkeztek az éves állami támogatások is: az utalás az adott pénztártag adóbevallásának benyújtásától számított 30 napon belül esedékes, így túlnyomórészt a második negyedévben jelennek meg a számlákon a NAV által utalt pénzek. Ebből a forrásból mindösszesen 21 milliárd forint bevételt könyvelhettek el a pénztárak, ez 13%-kal több a tavalyi év azonos időszakának adatánál.

A legnagyobb felfordulás idén a pénztári kifizetéseknél tapasztalható. A második negyedévben összesen mintegy 66 milliárd forintot fizettek ki a pénztárak. Ebből 18 milliárd forintot vettek fel a tagok nyugdíjszolgáltatás címén, és 8 milliárd forint volt a várakozási időn (belépéstől számított 10 éven) túli, de nem nyugdíjszolgáltatás-típusú kifizetések összege, ez utóbbi kategóriába sorolhatók például a hozamkifizetések. A kilépések révén, illetve az elhunyt pénztártagok örökösei felé teljesített kifizetések együttesen 4 milliárd forintot tettek ki.

Szembetűnő, hogy idén hatalmasra nőtt az "egyéb" típusú kifizetések volumene. A jelenség magyarázatát az idei évre lehetővé tett rendkívüli lakáscélú felhasználási lehetőség adja:

az első két negyedévben az MNB adatai alapján összesen 50-51 milliárd forintot fizethettek ki a pénztárak ezen a jogcímen,

ez az elvileg mozdítható teljes vagyonnak (2024. szeptember végi egyenlegnek) kb. 2,4 százalékát teszi ki. A megmozdult pénztömeg kisebb része az első negyedévben, nagyobb része a második negyedévben áramlott ki, ezt részben az is okozhatja, hogy a pénztáraknak viszonylag sok idejük, 60 napjuk van a beérkező kifizetési igények teljesítésére.

Az önkéntes pénztári portfólió összetételét nézve az idei második negyedévben nem történtek nagy változások: valamelyest nőtt a kötvények részaránya (jelenleg 51,3%), a bankbetétek (2,4%), a részvények (11,3%) és a befektetési jegyek (33,4%) súlya pedig csökkent.

2025 második negyedévében a pénztárak – a költségek levonása után – 57 milliárd forint hozamot termeltek, ez a Portfolio számításai szerint 2,5% hozamot jelent egy negyedév alatt. Ez jó eredmény, több mint háromszorosa az első negyedévi értéknek.

Egy évre visszatekintve is jó időszakon vannak túl a pénztárak, a teljes portfólióra vetítve 10,0% az utolsó négy negyedév hozama. Igaz, hogy a visszatekintő hozam fokozatosan csökken, ezt részben magyarázhatja, hogy az utóbbi időszakban végbement – mostanra jórészt megállt – egy erősebb hozamcsökkenés a pénztári portfólióban nagy súllyal jelenlévő kötvények (különösen államkötvények) háza táján.

A tagság régóta tartó elöregedése 2024-ben is folytatódott: a ma megismert statisztikák alapján tavaly tovább csökkent a 16-29 éves, illetve a 30-44 éves pénztártagok száma, míg a 45-59 éves és 60 év feletti korcsoport létszáma növekedett.

Jó hír azonban, hogy a vagyon minden korcsoportban növekedett, ami részben az új befizetéseknek, részben a pozitív hozamoknak köszönhető.

Az egy főre jutó átlagos vagyon 2024. december végén kicsivel 2,1 millió forint alatt helyezkedett el, ennél nagyobb átlagvagyonnal a 60 év felettiek (3,3 millió forint) és a 45-59 évesek (2,2 millió forint) rendelkeztek. A 30-44 éves korosztálynak átlagosan 1,3 millió forintja volt az önkéntes nyugdíjpénztári számláján, míg a legfiatalabb, 16-29 éves rétegnek kb. 400 ezer forintja volt.

Ezek az értékek minden esetben új – nominális – rekordot jelentettek,

sőt, a viszonylag moderált 2024-es inflációnak köszönhetően reálértelemben is jelentős növekedésről beszélhetünk.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ