Megállíthatatlan ez a befektetés, megint letarolta a hazai piacot

Megjelentek a Magyar Nemzeti Bank júliusra vonatkozó értékpapír-statisztikái, ezekből csemegézünk, különös tekintettel az év első hét hónapjának állampapír-piaci folyamataira.

Megállíthatatlanul robognak a befektetési alapok, megtorpantak a bankbetétek

Az év első felében az állampapírokból kiáramló pénzek határozták meg a befektetési piacot, hiszen hat hónap leforgása alatt több mint 1660 milliárd forintnyi kamatot és tőkét fizettek ki az inflációkövető prémium állampapírok. (Sőt, júliusban is voltak nagy PMÁP-kifizetések.) A kifizetett összegek egy része visszaáramlott állampapírokba, de év eleje óta így is 661 milliárd forinttal csökkent a lakossági kézben tartott magyar államkötvények piaci értéke.

Júliusban viszont – a megelőző hónapokhoz hasonlóan – ismét növekedett a háztartások állampapír-állománya, egy hónap alatt 54,6 milliárd forinttal nőtt a lakossági kézben lévő államadósság piaci értéke.

Ha névértéken – leegyszerűsítve: a felhalmozott kamatoktól megtisztítva – vizsgáljuk a lakosság állampapír-állományát, akkor júliusban 119 milliárdos, év eleje óta 282 milliárdos növekedést látunk, azaz a háztartások a példátlan kamateső közepette is nettó vásárlóként voltak jelen a magyar állampapírok piacán.

Az év első hét hónapjának a befektetési alapok a legnagyobb nyertesei,

júliusban 271 milliárdos állománynövekedést könyvelhettek el, ebből 163 milliárdért a tranzakciók, 108 milliárdért a hozamok feleltek.

Év eleje óta a befektetési alapoknál 1347 milliárdos állománynövekedés mutatkozik, ebből 1113 milliárdot hoztak a tranzakciók, 234 milliárd forintot pedig a hozamok. Ezzel a befektetési alapok önmagukban nagyobb növekedést produkáltak, mint a bankbetétek és a részvények együttvéve.

Ha csak a júliusban megvalósított értékpapír-tranzakciókat vizsgáljuk, a befektetési alapok 87%-os részesedést szereztek meg, azaz nettó értelemben minden befektetett 100 forintból 87 forintot befektetési alapba helyeztek a magyar háztartások.

Összegszerűen a második legnagyobb idei növekedést a bankbetétek tudhatják magukénak, év eleje óta 688 milliárd forintos emelkedéssel, habár júliusban 65 milliárd forinttal fogyatkoztak a háztartások bankbetétei. A részvények állománya idén több mint 457 milliárd forinttal nőtt, ebből nettó 30 milliárd forintot hoztak a tranzakciók, a növekedés nagy többségéért, 426 milliárd forintért az átértékelődés (hozam) volt felelős.

Az állampapírok lakosság által végrehajtott tranzakciói júliusban 54 milliárd forintnyi nettó vásárlást hoztak, míg a részvények tranzakciói 30 milliárd forintos kiáramlást jeleztek, így a hazai befektetői réteg július végén 2479 milliárd forintot tartott részvényekben. Befektetési jegyekben 12 537 milliárd forintot tartottak a magyar háztartások, a lakossági kézben lévő állampapírok piaci értéke 13 291 milliárd forint, a banki kötvények állománya pedig a kis mértékű, 4 milliárdnyi pozitív nettó tranzakciónak köszönhetően 712 milliárd forintra emelkedett július végéig.

Növelte állampapír-állományát a bankszektor

A bankok júliusban (a júniusi 605 milliárd forintos csökkentést követően) 204 milliárd forinttal növelték a névértéken számított állampapír-állományukat. November végéhez képest pedig – ami az extraprofit-adójuk szempontjából a fontos bázis – 2018 milliárd forinttal nőtt az állományuk. A banki vásárlások egyik legerősebb ösztönzője az extraprofit-adóra vonatkozó szabályozás lehet: leegyszerűsítve a november végi állapothoz képest kell legalább 1800 milliárddal növelniük az állampapír-állományukat azért, hogy ennek az összegnek a 10%-ával csökkenthessék az idei extraprofitadót, azaz elvileg 180 milliárd forint körüli spórolás lehetséges, ha sikerül a felezés – márpedig az idei adatok alapján ez már sikerült.

A biztosítói és pénztári szektor is zsákolta a magyar állampapírt

A biztosítói és pénztári szektor az idei első hét hónapban szépen növelte az állampapír-állományát: a december végi 2937 milliárdról július végére 3117 milliárd forintra nőtt a névértéken számolt állományuk. A növekedést elsősorban a biztosítók hajtják, akik az extraprofitadójuk lefelezéséért hajtanak. Június végéhez képest kis növekedés figyelhető meg, egy hónap alatt 15 milliárd forinttal nőtt a szektor államkötvény-állománya.

Tovább nőtt Magyarország külföldi kézben lévő államadóssága

A háztartások július végén 25,0%-os részt képviseltek az államadósság finanszírozásában, ez az év eleji 28,0%-hoz képest számottevő csökkenést jelez. A bankok részesedése a teljes államadósságon belül július végén 24,5% volt, ami kis növekedést jelez a december végi 24,1%-hoz képest. A külföldiek részesedése – a rendkívül jelentős nyári devizakötvény-kibocsátás hatására is – idén számottevően növekedett, július végén 32,5%-ot tett ki, ez egyéves csúcs.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ