Új idők jönnek a lakossági állampapíroknál

Soha nem látott mértékű állampapír-kamatfizetéshez jutott az utóbbi két évben a magyar lakosság, az infláció és a hozamszintek globális felfutása idején a magyar költségvetés kamatkiadásai eredményszemléletben és pénzforgalmi szemléletben egyaránt rendkívül magasra kúsztak. Idén a lakossági állampapírok pénzforgalmi szemléletű kamatkiadásai meghaladják a GDP 2%-át – hangsúlyozta Hoffmann Mihály.

Az idei év első 7-8 hónapjában közel 9 000 milliárd forintnyi állampapírról kellett valamilyen módon döntenie a lakosságnak: 2024 végén közel 13 000 milliárd forintnyi állampapírt tartott a magyar lakosság, ebből 6 500 milliárd forint az átárazódó PMÁP-okban volt, ezenkívül lejáró állampapírok tőkekifizetései és kamatfizetések is érkeztek a lakossághoz, ezekről a befektetésekről mind döntést kellett hozniuk.

2025. július végén a 13 200 milliárd forintot is meghaladta a lakosság állampapír-állománya, azaz a befektetők nemcsak a tőkét hagyták meg a piacon, de még nettó értelemben növelték is az állományukat, részben a kamatfizetéseket is visszaforgatták újonnan vásárolt állampapírokba.

A lakosság bizalma tehát töretlen a magyar állampapírok iránt.

Az állampapírpiacon belül azonban nagy átrendeződés zajlott le, a PMÁP-ból jelentős részben kivették a pénzt a befektetők, és főként FixMÁP-ba és BMÁP-ba tették át, sőt, intézményi kötvényeket, például diszkont kincstárjegyeket is nagy volumenben vásároltak. Ennek a rotációnak a következtében az év eleji 54%-ról júliusra 32%-ra csökkent a PMÁP-aránya a lakosság portfólióján belül, míg a FixMÁP és a BMÁP együttesen már ezt meghaladó súlyt képviselt.

A lakossági program 2012-es felgyorsulásának köszönhetően mindvégig fokozatosan nőtt a magyar háztartások állampapír-állománya, és még most is növekszik, habár lassabban, tehát egy stabilizálódásról lehet beszélni. Nagyon stabil piac ez – húzta alá Hoffmann Mihály.

A vezérigazgató bemutatta: az adósságkezelés három pillérre épít, az intézményi piacra (ennek jelenleg 50% körüli a súlya), a főként külföldiek által dominált devizás piacra (30%), illetve a lakosságra (20%). Az ÁKK feladata, hogy egyensúlyt találjon az állam és a befektetők igényei között.

A lakossági piacnak több sajátossága is van: az átlagos hátralévő futamidő (duration) viszonylag alacsony, és még csökkent is az utóbbi időben, ezt a szempontot is figyelembe kell venni, amikor az optimális adósságszerkezetről dönt az ÁKK.

A lakosság ráadásul a legdrágább finanszírozó az átlagos költség alapján,

míg a deviza relatíve a legolcsóbb részpiac. A lakossági befektetők igen érzékenyek a hozamszintre – szögezte le Hoffmann Mihály.

Meghatározó trend volt az utóbbi években, hogy 2022-ig magas, nagyjából kétharmad volt a fix kamatozású lakossági állampapírok aránya, de ez megfordult, és ma már közel kétharmad részt tesznek ki a változó kamatozású kötvények a lakossági állampapír-portfólión belül.

Az ÁKK vezérigazgatója úgy véli, mindig fejleszteni kell a lakossági termékpalettát, jelenleg az egyik fő törekvés az lehet, hogy az átlagos futamidő hosszabbodjon, ezenkívül a fix-változó arányt is érdemes felülvizsgálni, hogy mérséklődjön a lakossági portfólió kamatkockázata.

A Portfolio élőben tudósít a Future of Finance 2025 konferenciáról, a tudósítás itt olvasható, a rendezvény szakmai programterve pedig itt követhető.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ