Sosem látott számok érkeztek: ezt művelték a magyarok a hatalmas állampapír-pénzesővel

Portfolio Professional Investment Day 2025

Megszólalnak a befektetési szakma nagyágyúi, érdemes eljönni a Portfolio exkluzív eseményére!

Információ és jelentkezés

Az idei év első felében elsősorban az állampapírokból kiáramló pénzek határozták meg a hazai befektetési piacot, hiszen hét hónap leforgása alatt több mint 1700 milliárd forintnyi kamatot és tőkét fizettek ki az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír különböző sorozatai. Az inflációkövető papírok kifizetései azért rúgtak ilyen magasra, mert a 2025-ben végződő, 2024-ben kezdődő kamatperiódusokban a 2023-as éves átlagos inflációhoz igazodtak a kamatok – márpedig a 2023-as inflációhoz hasonlót azelőtt rég nem láttunk Magyarországon: 17,6%-kal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint a megelőző évben. (Utoljára 1997-ben volt jelen ezt is meghaladó mértékű infláció az országban, abban az évben 18,3% volt az éves átlagos áremelkedés.)

Gyorsan kiszerettek a befektetők az inflációkövető állampapírokból

A hatalmas pénzkiáramlást tovább fokozta, hogy a "menetrend szerinti" kamat- és tőkekifizetéseken felül a háztartások a nem lejáró Prémium Magyar Állampapírokból is komoly volumenű tőkekivonást hajtottak végre: az MNB megtakarítási jelentése az év első felében már kamatot fizető sorozatok esetében 2189 milliárd forint névértékű PMÁP-eladást mért. Azóta frissebb adatok is rendelkezésre állnak: az ÁKK közelmúltban közzétett számai azt mutatják, hogy a 2024 végén már létező, 2025-ben nem lejáró Prémium Magyar Állampapírok összesített névértékes állománya év elejétől október közepéig 2534 milliárd forinttal, 39%-kal csökkent.

A nagyszabású portfólióátrendezést elsősorban az hajtotta, hogy az addigi slágernek tekinthető inflációkövető állampapírok kamatszintje a 2024-es, viszonylag moderált (3,7%-os) éves átlagos infláció következtében erősen lecsökkent, így ezek a kötvények sokat veszítettek a versenyképességükből.

A tőkelejáratokat, a kamatfizetéseket és az eladásokat együtt számítva tehát elmondható, hogy idén hozzávetőleg 4000 milliárd forintnyi pénz szabadult fel a Prémium Magyar Állampapírokból.

50 százalékos lehetett a megújítási arány

A Magyar Nemzeti Bank jelentéséből az is kiderül, mihez kezdtek a befektetők a kézhez kapott pénzekkel. Szembetűnő, hogy nem azonos mértékben fektették újra magyar állampapírba ("újították meg") a PMÁP-ból különböző okokból felszabaduló összegeket.

A legnagyobb arányban a közel 2200 milliárd forintnyi visszaváltott kötvény újult meg állampapírban (58 százalék),

míg a közel 500 milliárd forintnyi lejáratból 35%, az 1100 milliárd forintnyi kifizetett kamatból pedig 42% volt az újra állampapírba történő befektetés. Az MNB ezek alapján úgy kalkulál, hogy az összes kiáramló pénzből kb. 50% újulhatott meg magyar állampapírban.

Tarolt a FixMÁP és a BMÁP

Az idei év egyik fő tanulsága, hogy a PMÁP-ból kiszálló, de továbbra is állampapír-befektetésben gondolkodó magyarok egyértelműen a legmagasabb kamatokra csaptak le, azaz tudatosan keresték azokat a befektetéseket, amelyekkel a korábbinál ugyan alacsonyabb, de mégis maximális nominális hozamot érhetnek el változatlan kockázati szint mellett. Azt eddig is tudni lehetett, hogy a látványos portfólióátrendezés két fő nyertese a Fix Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír lett, előbbi 6,5%-os, utóbbi 7% feletti kamattal csábította a befektetőket az idei első félév folyamán.

Az MNB azonban most konkrétan kiszámolta, hogy mekkora volt az a tőkebeáramlás, amelyet kifejezetten a PMÁP-pénzesőnek köszönhettek az idei év legnépszerűbb papírjai.

A jegybank szakértői szerint az inflációkövető kötvényekből kizúduló ezermilliárdokból

• 25%-nyi részt a FixMÁP,
• 16%-nyit pedig a BMÁP tudott bevonzani,
• és további 9% áramolhatott még egyéb állampapírba, többek között diszkont kincstárjegyekbe.

Összesen tehát 50% a megújítási arány, ezen felül pedig kb. 10% lehetett az, amit befektetési alapokba és részvényekbe fektettek a háztartások – írja az MNB jelentése. Ezen túlmenően azonban nem áll rendelkezésre információ a PMÁP-pénzek felhasználásáról, azaz 40%-nyi részről nem tudni pontosan, hogy milyen arányban fordították más befektetésekre, ingatlanvásárlásra, hiteltörlesztésre vagy fogyasztásra.

Az viszont bizonyítható, hogy a lakáspiacon is komoly pénzek jelentek meg ebből a forrásból: a Magyar Nemzeti Bank májusi lakáspiaci jelentésében úgy kalkulált, hogy 2024 negyedik és 2025 első negyedévében összesen csaknem 300 milliárd forintnyi megtakarítási többlet zúdult az új lakások piacára.

Minél több pénzük volt állampapírban, annál inkább megmozdultak a magyarok

Különösen érdekes rész az MNB friss adatsorából a számlaegyenleg szerinti csoportosítás, ugyanis közel sem azonos aktivitást mutattak a legszerényebb (500 ezer forint alatti) és a kifejezetten nagy méretű, pl. 100 millió forint és 1 milliárd forint közti PMÁP-portfólióval rendelkezők.

Az MNB úgy számol, hogy idén összességében a PMÁP-tőke 36%-át vették ki lejárat előtt a befektetők, de megfigyelhető egy olyan összefüggés, miszerint

minél több pénze volt valakinek inflációkövető állampapírban, annál nagyobb arányban szállt ki az alacsonyabb kamatozásra váltó befektetésből.

Kivétel ez alól a legfelső vagyoni réteg: akik 1 milliárd forintnál is több pénzt tartottak PMÁP-ban, ők átlag alatti aktivitást mutattak, csupán 28%-át adták el a kötvényeiknek. (Az inflációkövető állampapírok visszavásárlási költsége az Államkincstárnál a névérték 1%-a, azaz például 100 millió forint névértékű kötvény eladása 1 millió forintos költséggel valósítható meg.)

Az MNB jelentése felhívja a figyelmet: a negyedéves rendszerességű lakossági felmérések kimutatták, hogy a lakossági állampapírral rendelkezők közel kétharmada nem tervezte visszaváltani értékpapírját lejárat előtt. Ezek a válaszok összhangban állnak a mostani ténybecslésben látottakkal, miszerint az első félévben a számlatulajdonosok 66 százaléka nem váltotta vissza PMÁP-ját.

A Magyar Nemzeti Bank jóvoltából most arra is fény derült, hogy a befektetők számlamérettől függően mekkora kedvvel fektették újra állampapírokba a felszabaduló PMÁP-kamatokat és PMÁP-tőkét. A legritkább az volt, hogy a lejáró tőkét ismét állampapírba fektessék, ilyen döntés a pénzek 17%-ától 40%-áig terjedő részre vonatkozóan született, a legmagasabb arány az 50-100 millió forintos számlaegyenleggel rendelkezőknél mutatkozott.

Ennél valamivel gyakoribb volt a kézhez kapott kamatok megújítása: a kamatok 22%-ától 46%-áig terjedő részt forgattak vissza állampapírba a PMÁP-tulajdonosok, a legmagasabb megújítási aktivitást itt is az 50-100 millió forintos portfólióval rendelkezők mutatták. Az MNB jelentése arra is kitér, hogy a rendszeres lakossági felmérés szerint a megkérdezett állampapír-tulajdonosok 43-48 százaléka jelezte, hogy újra állampapírba fektetné az állampapírok után kapott kamatokat, ez összhangban áll az itt látott 42%-os ténybecsléssel.

Végül a leggyakoribb az volt, hogy valaki a lejárat előtt eladott PMÁP-tőkerészt ismét állampapír-vásárlásra használja fel, ez rendkívül tudatos döntéshozatalra utal, hiszen ezzel a befektetés szinte minden tulajdonsága (pl. kockázati szintje) változatlan marad, miközben lehetőség nyílik magasabb hozam elérésére. Ezt újabban az Államkincstár állampapírcsere funkciója is támogatja, melynek keretein belül egyetlen tranzakcióval megoldható a meglévő állampapír eladása és a felszabaduló (1%-os költséggel csökkentett) tőke újrabefektetése. Ilyen döntést a pénzek 40-61%-áról hoztak a befektetők, leginkább az 50-100 milliós egyenleggel rendelkezők mutattak ilyen aktivitást az MNB mérése szerint.

A vártnál kevesebbet profitáltak a pénzesőből a befektetési alapok

A befektetési alapok nagy reményeket fűztek az idei állampapír-pénzkiáramláshoz, de a jelek szerint végül a tervezettnél kevesebb nettó értékesítést tudtak bevonzani a megelőző időszaki adatok és a piacon megjelenő egyszeri potenciális többletkereslet tükrében. Sőt, a háztartások a jelek szerint a külföldi alapok felé kacsingatnak: 2023-ban jellemzően a lakosság nettó tranzakcióinak 8-9%-a irányult külföldre, 2024-ben viszont nagy ugrás történt, és 2025-ben már 30% fölé is emelkedett a külföldi alapok által megszerzett tranzakciók részaránya.

A hazai alapok így sem panaszkodhatnak: az első 9 hónapban több mint 1250 milliárd forintnyi nettó értékesítést (tőkebevonást) produkáltak, ennek több mint fele az abszolút hozamú alapokba áramlott. A vegyes alapok szintén népszerűek voltak, közel 300 milliárd forintos nettó beáramlással, míg a kötvényalapokból erősen kifelé áramlott a pénz, csaknem 170 milliárd forintot vettek ki innen nettó értelemben a befektetők.

A Portfolio első alkalommal adja át idén a magyar vagyonkezelési, alapkezelői és privátbanki piac kiemelkedő szereplőit elismerő szakmai díjakat a november 5-ei Portfolio Professional Investment Day rendezvény keretein belül. A díjak célja, hogy objektív mutatók, közönségvisszajelzések és független szakmai zsűri döntése alapján méltó elismerésben részesüljenek azok a szakemberek és intézmények, akik kiemelkedő teljesítményükkel formálják a hazai befektetési és vagyonkezelési szektor jövőjét. Szavazz Te is ezen a linken, és segíts nekünk eldönteni, melyik ma a legjobb befektetési alap, alapkezelő, privát- és prémium bank Magyarországon!

Portfolio Professional Investment Day 2025

Megszólalnak a befektetési szakma nagyágyúi, érdemes eljönni a Portfolio exkluzív eseményére!

Információ és jelentkezés

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ