Itt vannak az eredmények: kiderült, mibe fektetnek ma a Portfolio olvasói, és lesz-e magyar euró!

Online megtakarítási felmérést végzett olvasóinak körében a Portfolio, a kérdőív 2025. október 15-29. között volt elérhető, összesen 3167-en töltötték ki, ez több mint kétszerese a 2022-es, hasonló felmérésünkben résztvevők számának. A mintavétel azonban nem reprezentatív, a férfiak aránya 88%, a diplomásoké 79%, a Budapesten, megyeszékhelyen és más nagyobb városokban élőké 65%, továbbá a kérdőívet főként az aktív korúak töltötték ki, a 40-59 éves korosztály részaránya 58%-ra tehető.

A felmérésben résztvevő Portfolio-olvasók 35%-a nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben anyagi biztonságban érzi magát, további 52% pedig úgy érzi, hogy "nagyjából" anyagi biztonságban van. A kitöltők alig 2%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem érzi magát biztonságban.

A nemek között nagy eltérés mutatkozott: a férfiak 12%-a, a nők 24%-a nyilatkozott úgy, hogy "egyáltalán nem" vagy "nem igazán" érzi magát anyagi biztonságban.

A kérőívben a kitöltők megtakarításainak nagyságát is vizsgáltuk, a válaszadóknak a megélhetési költségeik arányában kellett megjelölniük, hogy hány hónapra vagy évre elegendő félretett tartalékkal rendelkeznek.

Igen magas, 29% volt azoknak az aránya, akik azt mondták, hogy családjukkal együtt legalább 5 évig meg tudnának élni a megtakarításaikból, ha minden jövedelmüket azonnal elveszítenék.

Emellett a válaszadók fele (49%) úgy nyilatkozott, hogy legalább 5 évre elegendő megtakarításra van szükség a biztonságérzethez, további 22% szerint pedig 2 évnyi megtakarítás kell ehhez.

Tarol az állampapír a Portfolio olvasóinak körében, 10-ből 7-en mondták, hogy van állampapír-befektetésük, a második legelterjedtebb megtakarításnak a tőzsdei részvény tekinthető, ilyen jellegű befektetésről 56% számolt be. A harmadik legtöbb jelölés a befektetési alapra érkezett (49%), míg befektetési célú ingatlannal a kitöltők harmada rendelkezik. A férfiak aktívabb befektetőnek bizonyultak: például állampapír-befektetésről a férfiak 70%-a, a nők 58%-a számolt be, míg részvénye a férfiak 58%-ának, a nők 38%-ának van, kriptodevizával pedig a férfiak 16%-a, a nők 7%-a rendelkezik.

Megfigyelhető egy olyan összefüggés is, hogy a nagyobb vagyon nagyobb befektetői aktivitással jár együtt: a több mint 5 évre elegendő megtakarítással rendelkezők körében szinte minden megtakarítási forma – kivéve a lekötött betét – elterjedtebb a kitöltők többi részéhez képest. 

A rendszeres megtakarítások közül a nyugdíjpénztár vezet, 42% mondta azt, hogy van a családjában ilyen, egészségpénztárral 33% rendelkezik, a babakötvényt pedig minden negyedik válaszadó jelölte meg.

Arra is rákérdeztünk, mi az az egy megtakarítás, amellyel éppen nem rendelkezik a kitöltő, de szeretne: itt a befektetési ingatlan győzött, 28% szeretne ilyen befektetést, második helyen az arany szerepelt 20%-kal, harmadikként pedig a kriptodeviza futott be, a válaszadók 16%-a mondta, hogy ilyesmibe fektetne legszívesebben.

A leggazdagabbak máshogyan nyilatkoztak, mint a többiek: az 5 évnél több megtakarítással rendelkezők elsősorban aranyra, másodsorban kriptóra vágynak (igaz, hogy a legnagyobb arányban ők rendelkeznek már meglévő befektetési célú ingatlannal), míg a többiek, akik kevésbé rendelkeznek ingatlanbefektetéssel, mindenekelőtt arra vágynának.

Szorosan ide kapcsolódó kérdés, hogy miért nem rendelkezik az adott típusú befektetési formával a kitöltő:

a legtöbbeket a pénzhiány tartja vissza a vágyott befektetés megvalósításától.

Kíváncsiak voltunk, hogyan alakul az egyes befektetési formák ismertsége, ehhez a válaszadóknak minden típusról nyilatkozniuk kellett, mennyire ismerik azt. A legszélesebb körben ismertnek az állampapír tekinthető (92%), a legkevésbé ismert befektetésnek pedig a kriptodeviza bizonyult (36%).

A kérdőívben felmértük, mely befektetéseket tartják jónak az olvasók a jelenlegi inflációs környezetben. A legtöbb kitöltő, közel kétharmad a tőzsdei részvényekre esküszik, másodikként az ingatlanban látják a megoldást, harmadikként pedig a befektetési célú arany futott be, 51% szerint jelenleg jó választás ez a befektetés.

Nem változik sokat a kép akkor, ha azt vizsgáljuk, mi lesz hosszabb időtávon (10-20 évre előre tekintve) népszerű befektetés a kitöltők szerint. Rendre 65% és 57% foglalt állást a tőzsdei részvény és az ingatlanbefektetés mellett,

48% pedig megjelölte, hogy a kripto népszerű lesz 10-20 év múlva.

Felmértük, hogyan vélekednek az állami támogatás szerepéről a Portfolio olvasói:

összesen 77% vélekedik úgy, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokat államilag támogatni kellene 10-20 év múlva is,

49% pedig megjelölte, hogy a lakáscélú megtakarítást kell majd támogatnia az államnak. Ezzel szemben 11% úgy nyilatkozott, hogy nem lesz szükség állami támogatásra semmilyen megtakarítás esetében.

Kulcsfontosságú kérdés, hogy milyen szolgáltatókban bíznak meg a válaszadók, amennyiben befektetési döntéshozatal előtt állnak. A legtöbben (36%) az alapkezelőket jelölték meg, második helyen (33%) a független tanácsadók szerepeltek, míg a bankokat 26%, a biztosítókat alig 5% tünteti ki a bizalmával.

A fintech-cégek még viszonylag hátul szerepelnek, de már a kitöltők 13%-ának elnyerték a bizalmát.

A kitöltők 35%-a jelölte azt, hogy "nem tudja", kiben bízik meg ilyenkor.

Dübörög a digitalizáció a Portfolio olvasóinak körében, 48% mondta azt, hogy önállóan, számítógépről menedzseli legszívesebben a megtakarításait, míg 26% mobiltelefonról, önállóan intézi az ilyesmit. A fiókban vagy ügyfélszolgálaton keresztül történő megtakarítási ügyintézésre csupán 14% voksolt.

Az idő előrehaladtával a mobiltelefonok szerepe még inkább felértékelődhet:

35% arra számít, hogy 10-20 év múlva mobilon fogja intézni a megtakarításait, ez jelentős növekedés a mai helyzethez képest, míg 39% maradna a számítógépes ügyintézésnél, ami érdemi csökkenést jelentene a jelenlegi helyzettel összevetve.

Végül azt is megvizsgáltuk, milyen devizával fogunk fizetni 2045-ben az olvasók várakozása szerint: toronymagasan győzött az euró, 56% úgy nyilatkozott, hogy 20 év múlva mind hivatalosan, mind a gyakorlatban ez lesz a magyar fizetőeszköz. További 21% arra számít, hogy hivatalosan marad a forint, de a gyakorlatban már euróval fogunk fizetni, míg egy szűk kisebbség, 16% azt gondolja, hogy 2045-ben is a forint fog uralkodni Magyarországon.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ