Barcza: van megoldás arra, ha nem jönnek az EU-s pénzek

2018. október 11. 13:30  english version   
nyomtatás
 
Több mint 700 milliárd forintnyi puffert képzett az ÁKK arra az esetre, ha idén mégsem jönnének a várt EU-s pénzek - mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója. Kitért arra is, hogy nem lesz magyar lottókötvény, a lakossági papírok értékesítése után fizetett banki jutalékok további csökkentése egyelőre nincs terítéken, és idén terveznek még 1-2 milliárd jüan értékű Panda-kötvény kibocsátást is.

Az állampapírok öngondoskodási és megtakarítási piaci szerepéről tart előadást Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója a Portfolio jövő heti Öngondoskodás konferenciáján. Még nem késő jelentkezni, részletek itt:



Portfolio Tanácsadó Központ - A jövő lehetőségei itt kezdődnek. Vagyon - profi megoldások

Bár korábban többször is hangsúlyozták, hogy a hosszabb lejáratú állampapírok felé terelnék a magyar lakosságot, augusztussal több rövidebb futamidejű lakossági állampapír kamatát is megemelték. Mi volt a lépés célja? Miért pont most?

Az idei értékesítésben a Kétéves és a Prémium Magyar Állampapírok adják a nettó kibocsátás nagy részét, ami miatt a lakossági portfólió átlagos futamideje emelkedik.

A magasabb inflációhoz, az emelkedő hozamkörnyezethez a lakossági kamatoknak is igazodni kell valamilyen mértékben.


A változó kamatozású kötvények, mint a PMÁP esetében a kamat automatikusan emelkedik, de a fix papírok kamatát emelni kell, hogy megfelelően vonzó maradjon.

Mi lesz a hosszabb futamidejű állampapírokkal? Ezeknél is terveznek kamatot emelni még idén?

A leghosszabb futamidejű Babakötvény kimagasló, 5,4%-os kamatot fizet, a többi változó kamatozású állampapírnál pedig automatikusan emelkedik a kamatszint, ha például az infláció magasabb.

Korábban szó volt arról, hogy vizsgálják a svéd lottókötvény modelljének bevezetési lehetőségeit a magyar állampapírpiacon is. Lesz belőle valami?

Végeztünk felmérést egy ilyen típusú állampapírról is, de általános vélekedés, hogy az állampapír-befektetők a biztos hozamot fontosnak tartják, amibe nem illeszkedne jól egy nyeremény típusú állampapír.

Barcza György

vezérigazgató

ÁKK

A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1999-ben. Ezt követően két évig az Pénzügyminisztérium és az Államadósság Kezelő Központ elemzője volt, majd az ING Bank és a K&H közgazdászaként dolgozott. 2012-ben... Tovább »



Arról a korábbi ötletről sem hallani ma semmit, hogy a befektetési alapokat is beengednék a lakossági állampapírok piacára, illetve, hogy a nagybani piacon is ki lehetne bocsátani inflációkövető papírt. Ezek a tervek hol tartanak most?

2014-ig vásárolhattak befektetési alapok is, de nyilvánvalóan a program célja a lakossági megtakarítások ösztönzése volt, így ez a kör viszonylag gyorsan lekerült a vásárlók listájáról. Nagybani forint állampapírt nyugodtan vehetnek, vesznek is.

Múlt héten a Portfolio konferenciáján Nagy Márton, az MNB alelnöke arról beszélt, hogy ha a háztartások csak 3000 milliárd forinttal több állampapírt vennének, belföldi szereplők kezében lenne a forintadósság. Hogyan vélekedik erről az ÁKK? Vannak tervek ezeknek a pénzeknek a becsatornázására?

Természetesen örülünk, ha a lakossági állampapírok iránt jelentős a kereslet és ezt a következő években is szeretnénk fenntartani. A kereslet jöhet a meglévő megtakarítások, mint a készpénz bevonásából, és jöhet új megtakarításokból is.

Mi úgy számolunk, hogy az új megtakarítások piacán több szereplő is elfér az állam mellett.


Ha ehhez még többletként érkezik megtakarítás a készpénz állomány csökkenéséből, akkor nyilvánvalóan a finanszírozás is könnyebb lesz.

Ugyancsak az MNB képviselői hangoztatták az utóbbi időben több csatornán is, hogy a lakosságnak az államkincstári kirendeltségeken kellene állampapírt venniük, nem pedig a bankoknál. Mennyit spórolna az ÁKK, ha nem kellene a lakossági állampapírok értékesítése után jutalékot fizetnie a bankoknak?

A Kincstár adja az állampapírok értékesítésének egynegyedét. Ez egy nagyon jó arány, ami még magasabb, ha csak a hosszabb futamidőket nézzük. Az elmúlt évek dinamikus, évi 30-40%-os növekedéséhez a bankokra is szükség volt, az állomány emelkedésével együtt pedig csökkentettük a jutalékokat.

15,7 milliárd forint az idén szeptember végéig kifizetett jutalék mértéke, ami bankoknak megy. Ehhez társul közel 5000 milliárd forint kibocsátás.


A bankszektor eredményének 0,5%-át adja a jutalék, tehát a 600 milliárd forint feletti bankszektori profit 99,5%-a máshonnan jön.

Tervezi az ÁKK, hogy tovább csökkenti a bankoknak fizetett jutalék mértékét?

A jutalék mértékét legutóbb nyáron csökkentettük, a kamatokat pedig emeletük. Meglátjuk, hogyan alakul az értékesítés és ennek ismeretében lehet további lépéseket tenni.

Augusztus végén bejelentették, hogy új, 3 éves konstrukciót bocsátanak a piacra kizárólag önkormányzatok számára. Mi volt a döntés mögött a megfontolás?

Szerettük volna az önkormányzatok likvid pénzeit is becsatornázni. Ők jellemzően nem egy tartós megtakarítói szektor, de aktuálisan jelentős befektethető pénzügyi vagyonuk van. Erre kínálunk most egy megoldást.

Miért vennék ezt a papírt az önkormányzatok a jobb hozamfeltételeket biztosító 3 éves futamidejű Magyar Államkötvény helyett?

A futamidő alatt bármikor eladhatják és megkapják a tőke mellett a felhalmozott kamatot. Ez azt jelenti, hogy már 1 napra is érdemes befektetniük, aminél jobb konstrukciót nehéz kitalálni. Ez igazodik az igényükhöz, mert likvid befektetést szerettek volna, cserébe 1,25%-os éves kamat is elegendő.

Egyelőre jelentősebb EU-s pénzbeáramlással számolnak év végéig. Mi a forgatókönyv arra az esetre, ha mégsem jön be a várt pénz?

Az ÁKK több, mint 700 milliárd forintnyi puffert alakított ki arra az esetre, ha az EU-s kifizetések elakadnának.


A forint kötvénykibocsátásnál kb. 1 hónappal a terv felett vagyunk, a lakossági nettó értékesítésben pedig a 3. negyedév végére csaknem elértük az éves tervet.

Korábban minden nyilatkozat az euróban denominált államkötvény kibocsátás ellen szólt, most mégis kibocsátottak egy 7 éveset egymilliárd euró értékben. Mi változott? Nem késő ez már (év elején is jól jött volna...)?

Akkor léptünk a piacra, amikor optimálisnak láttuk. A tavaszi turbulens időszak utáni nyugalmat a szomszédos országok közül páran gyorsan ki is használták a nyáron. Mi kivártunk, és jól tettük. Akkor vontunk be forrást a nemzetközi piacról, amikor már jobbak voltak a feltételek.

Terveznek még idén, illetve jövőre további eurós államkötvényt kibocsátani?

Idén még lehetőség van 1-2 milliárd jüan értékű "Panda kötvény" kibocsátására, de ez egy hosszabb előkészítést igénylő folyamat, amihez a kínai hatóságok jóváhagyása is kell. Mi azon leszünk, hogy minél gyorsabban ki tudjunk bocsátani. A jövő évi finanszírozási tervet pedig decemberben fogjuk nyilvánosságra hozni.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Új Portfolio hírlevél

Szerkesztett hírlevél - Segítség a
MIFID 2-ben

Feliratkozás
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium