Deviza
Mit tesz a forinttal az MNB bejelentése?
Ha az MNB intézkedéscsomagjának legfőbb célját nézzük (és ha sikerül elérni), akkor az olyan tényező, ami önmagában a forint erősödése irányába hathat, hiszen a bruttó külső adósság mérséklődése az ország sérülékenységének, így az országkockázati prémiumnak a csökkenés felé is mutat egyúttal.
A forint árfolyamának lehetséges iránya kapcsán fontos látni, hogy azok a külföldi banki pénzek, amelyek kiszorulnak majd augusztustól az MNB kéthetes kötvényéből, három irányt választhatnak:
- vagy elhagyják az országot (ez fokozatosan bekövetkezhet már nyárig is),
- vagy más magyar bank közvetítésével maradnak bent a kéthetes betétben,
- más magyar eszközbe vándorolnak, így például állampapírba, ha ezt engedik az anyabanki limitek.
Nyilván ezen három irány kombinációja fog megvalósulni a jelenleg mintegy 800 milliárd forintnyi, külföldi "kézben" kézben lévő MNB-kötvénnyel. Forintpiaci hatással (gyengítés) csak az első irány járna, de elképzelhető, hogy ezt a gyengítő hatást az MNB - akár szép csendben - ellensúlyozza majd a beismerten túl magas devizatartalékainak kis felhasználásával (forintvédő intervenció). Ilyen lépések apró jeleit már az elmúlt hónapok árfolyam mozgásainál is láthattunk.
Önmagában tehát a külföldiek MNB-kötvényből való kiszorítása járhat némi forintgyengítő hatással (illetve időről-időre megnőhet a forintpiaci volatilitás), de az, hogy az új helyzetre való felkészülésre még hónapok állnak rendelkezésre, az egész hatás intenzitását tompítja.
A forint egyébként a csütörtök-pénteki kereskedésben mérsékelten (kb. 1%-kal) gyengült, de nehéz elkülöníteni, hogy ebből mennyit okozott az orosz-ukrán feszültség fokozódása miatti általános hangulatromlás, és mennyit az MNB lépéseinek hatása.
Látni kell, hogy az MNB csütörtöki bejelentése két főbb ok miatt lényegében burkolt monetáris lazítást jelent, ez pedig a forintra inkább gyengítő, míg az állampapírokra inkább erősítő hatással járhat. Egyrészt ugyanis a jegybanki lépések a piaci (főként a rövid) hozamkörnyezetet igyekeznek leszorítani, másrészt az egyik meghirdetett eszköz (kamatswap) a tartósan alacsonyan maradó hozamkörnyezet melletti elköteleződés újabb jelének számít.
A rövid hozamokra azért járhat fokozott leszorító hatással az MNB döntése (kéthetes kötvényből betét), mert azon pénzek, amelyek nem maradnak az irányadó instrumentumban, azok nagy része igyekszik majd hasonló futamidejű magyar eszközben maradni (rövid diszkontkincstárjegyek, illetve néhány éves futamidejű állampapírok). Ez pedig a forint vonzerejét tartósan is alááshatja a kínált (elérhető) kamatok alacsony szintje miatt. A rövid hozamok esése az alábbi ábra idősorainak végén is látszik.
Mindez tehát azt jeleni, hogy az MNB ezen kamatswapon keresztül is azt "ígéri" a piaci szereplőknek, hogy tartósan nagyon alacsony lesz a magyar pénzpiaci hozamkörnyezet, ráadásul ugyanezt már "megígérte" az egy éve bevezetett Növekedési Hitelprogrammal is. Annak ugyanis az egyik hatása az, hogy a rendszerbe pumpált forint likviditás lecsapódik a kéthetes irányadó eszközben, és ugye éppen erre kell fizetnie az alapkamatot. Így egy (lassan) emelkedő pénzállományra kell a kamatot fizetnie, ami önmagában rontja a kamateredményét. Ez pedig az utóbbi hónapok jelzése alapján nagyon nincs összhangban a stratégiai céljaival.
A fentieken túl azt is érdemes megjegyezni, hogy a pénzügyi szereplők magyar állampapírok felé terelése a hosszabb futamidejű (tőkepiaci) kamatokat is tartósan alacsonyabb szinten igyekszik tartani, így a magyar piac ezen szegmense sem lesz feltétlenül vonzó egy külföldi befektető számára. Ez is okozhat tehát némi, elnyújtott, tőkekiáramlást az országból, ami a forintra szintén járhat leértékelődési nyomással.Az egyik fő kockázatot kivédheti
Azzal, hogy az MNB a bejelentésekkel az állampapírpiac keresleti oldalát igyekszik megtámogatni, egy - a forintra nézve is - fontos sérülékenységi kockázatot enyhít. Enyhíti ugyanis azt a veszélyt, hogy ha bizonyos külföldi fejlemények (pl. orosz-ukrán feszültség, kínai lassulás, Fed-lassítás) miatt a külföldiek hirtelen jelentős összegben adnak el magyar állampapírt, akkor a gyenge vételi oldal miatt "felrobbannak" a hozamok, ami egyúttal tőkemenekítést és jelentős forintgyengülést is kiválthatna.
Ezt a jegybanki devizatartalékok csökkenésével járó intervencióval és/vagy jelentős kamatemeléssel lehetne megállítani, de most az történhet, hogy az MNB ettől teljesen eltérő módon csökkenti a tartalékát (az állam devizaadósságának törlesztéséhez ad devizát) és közben még vevőket is csalogat az állampapírpiacra.
Így tehát az eddig is erőltetett - és a hozamgörbe alapján nem hiteles - jegybanki kamatcsökkentéssel elért állapotot egyelőre fenn tudja tartani az MNB, ráadásul a most bejelentett csomag burkolt további lazító hatásával együtt még lökést is adott az állampapírpiaci hozamoknak lefelé.
