Teljesen sarokba szorították a bankokat Matolcsyék
Deviza

Teljesen sarokba szorították a bankokat Matolcsyék

Az utóbbi hónapokban érezhetően csökkent a magyar állampapírok másodpiaci forgalma, amiért elsősorban az MNB önfinanszírozási programja lehet felelős. Az adatok szerint 2013 óta nem pangott ennyire a piac, hiszen a bankok hímes tojásként óvják állampapírjaikat. Pedig hamarosan a külföld is megjelenhet a színen, a felminősítésünkkel komoly verseny indulhat a papírokért.

Meredeken csökken a forgalom

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) havi rendszerességgel közöl adatokat a másodpiaci állampapír-forgalomról, azonban ezeket ritkán használjuk fel. Azonban az utóbbi hónapokban érdekes folyamatok indultak el, ezért érdemes egy átfogó elemzésben megvizsgálni az okokat és a várható tendenciákat.

Az első ábrán az látszik, hogyan alakult az utóbbi években a magyar állampapírok másodpiacának forgalma, illetve a kilengések kiszűrése érdekében számítottunk egy 12 hónapos gördülőátlagot is:

Teljesen sarokba szorították a bankokat Matolcsyék
Jól kivehetők a tendenciák:

  • 2011-12-ben volt egy nagy felfutás a forgalomban, ez a Franklin Templeton beszállásának volt elsősorban köszönhető. Az amerikai alapkezelő komoly pozíciót épített ki a magyar állampapírokból.
  • Utána 2012-14 között viszonylagos nyugalom volt, csendesen csordogált a havi forgalom.
  • 2014-15-ben jött egy másik felfutás, aminek egyik oka lehetne a Templeton fokozatos kivonulása, de a későbbiekben látni fogjuk, hogy sokkal inkább az MNB önfinanszírozási programja felelős ezért.
  • Tavaly óta megint látszik a forgalom fokozatos csökkenése, ami szintén beleillik az önfinanszírozási programról szóló elképzelésekbe.

Szinte senki nem kereskedik rövid papírokkal

Érdemes a teljes forgalmat két részre bontani, hiszen az ÁKK külön közli a kötvények és a diszkont kincstárjegyek adatait:

Teljesen sarokba szorították a bankokat Matolcsyék
Látszik, hogy a forgalom tetemes részét továbbra is a kötvények teszik ki, ez a forgalom csökkent is, ugyanakkor szembetűnő, hogy az utóbbi években szinte teljesen eltűnt a dkj-forgalom. A 2014-ben még nem ritkán 700-1000 milliárdos havi forgalom a kincstárjegyekkel mostanra 300-400 milliárdra esett vissza, vagyis gyakorlatilag megfeleződött. Közben azért a kötvényforgalom jóval kisebb mértékben csökkent ugyanebben az időszakban.

A másodpiaci állampapír-forgalom egyik fontos indikátora lehet az is, hogy a teljes adósság mekkora része fordult meg egy adott hónapban a piacon. Éppen ezért az összesített forgalmat összehasonlítottuk az ÁKK adósságról szóló idősorával is:

Teljesen sarokba szorították a bankokat Matolcsyék
Ez is azt mutatja, hogy 2011-12-ben a Templeton beszállásakor arra is volt példa, hogy egy hónap alatt a teljes államadósság fele megforduljon a piacon, ehhez képest most 10-20 százalék között van ez az arány. Persze a kettő között volt még egy kisebb felfutás. Az ugyanakkor feltűnő, hogy 2015-ben alig volt magasabb a havi forgalom, mint most, pedig az amerikai alapkezelő akkor építette le magyar portfóliójának nagy részét. A folyamat magyarázata az lehet, hogy elsősorban lejáratok miatt csökkent mostanra gyakorlatilag nullára a Templeton állománya, nem a másodpiacon adtak el. Persze ez csak a forintkötvényekre igaz, hiszen a devizás papírokból jellemzően 2020 utáni lejáratokból vettek. Ezeket azonban az MNB visszavásárolta tavaly, illetve nem is szerepelnek ebben a statisztikában, mivel ez csak a forintos állampapírokat tartalmazza.

Főleg a bankok vonultak háttérbe

Az első ábrán láthattuk, hogy nagyjából 2015 elején kezdődött a legutóbbi trendszerű csökkenés a forgalomban, ezért most érdemes ezt a rövidebb időszakot alaposabban szemügyre venni. Azért is érdemes lerövidíteni az időtávot, mert akkor áttekinthetőbb az ábra:

Teljesen sarokba szorították a bankokat Matolcsyék
Látható, hogy elsősorban a bankok forgalma esett vissza, a tavalyi 1500-2000 milliárd forintról gyakorlatilag a negyedére-ötödére. Ez pedig ismét arra utal, hogy a változáshoz van köze a jegybank önfinanszírozási programjának, hiszen az éppen a banki likviditás átcsatornázását tűzte ki célul a jegybanki eszközökből például az állampapírpiacra.

Az eddigi ábrák alapján egyre erősebb az a feltevésünk, hogy a forgalom csökkenése elsősorban az MNB lépéseinek köszönhető. De ez logikus is, hiszen ha a bankok kiszorulnak a jegybanki eszközből, akkor előbb-utóbb kénytelenek más terepet keresni a felesleges likviditásuknak. Ha pedig ezt az állampapírpiacon találják meg, akkor nem lesz érdekük eladni az aukciókon megszerzett papírjaikat.

Vagyis mostanra gyakorlatilag az a helyzet állt elő, hogy a pénzintézetek többnyire az elsődleges piacon vásárolnak állampapírt, majd azt a lejáratig meg is tartják. Magyarul a jegybanki ösztönzésnek köszönhetően a korábbiakkal szemben ma nem elsősorban kereskedési célra vásárolják az állampapírokat a bankok.

Persze a jegybanki irányadó eszközből kivonulva számos más helyre is mehet a pénzintézetek likviditása:
  • Létezik az egynapos jegybanki eszköz, aminek azonban mínusz 0,05 százalék a kamata, vagyis gyakorlatilag fizetnie kell annak, aki oda viszi a pénzét.
  • Eddig játszhattak a túltartalékolással, az MNB-nél lévő tartalékszámlán elhelyezhettek a szükségesnél nagyobb összeget. Ezt a kiskaput azonban szeptemberben bezárták, hiszen büntetőkamatot vetettek ki a túltartalékolásra.
  • A jegybank másik célja az volt, hogy a bankközi piacon jelenjen meg a kiszoruló pénz egy része. Ezzel azonban a bankrendszer likviditási problémája nem oldódik meg, hiszen az összeg bent marad a rendszerben, és a "sor végén" valakinek ugyanúgy kell vele kezdenie valamit.


Még látványosabb a folyamat, ha az egyes piaci szereplők másodpiaci forgalmát összevetjük a teljes állományukkal, amiről az MNB közöl rendszeresen adatokat az értékpapír statisztikában:

Teljesen sarokba szorították a bankokat Matolcsyék
Feltűnő, hogy 2015 közepén mennyire beszakadt a bankok forgalma, a korábbi 50 százalék után már csak az állományuk 25 százalékát pörgették meg havonta. 2015 végén aztán jött még egy nagy szakadás, így ma már 10 százalék alatt van az arány. Ezek a változások pedig időben egybeestek az MNB irányadó eszközének átalakításával (a kéthetes betétet előbb korlátozták tavaly ősszel, majd idén áprilisban teljesen kivezették, amivel párhuzamosan a három hónapos betét lett az irányadó).

Még egy grafikont érdemes megnézni az elmúlt másfél évről, ez pedig az egyes befektetői szektorok havi nettó pozíciója az állampapírok másodpiacán:

Teljesen sarokba szorították a bankokat Matolcsyék
Ez is a korábbi feltevésünket támasztja alá, hiszen látszik, hogy tavaly még nettó vásárolók voltak a bankok, amikor kezdődött a jegybanki irányadó eszköz módosítása. Az idei év első felében viszont gyakorlatilag nullára esett a pénzintézetek nettó pozíciója, vagyis nem kereskednek a másodpiacon állampapírokkal. A grafikonon egyébként jól látszik a külföldi tőke (részben a Templeton) kivonulása is, 2015 januárjában és áprilisában, majd idén júliusban is komoly nettó eladók voltak a külföldi befektetők.

Most jön csak az igazi összecsapás

Egyelőre csak júliusig bezárólag közölt adatokat az ÁKK, ezért ezekben a statisztikákban még nem látszik az MNB legutóbbi lépésének eredménye. A jegybank ugyanis éppen júliusban jelentette be, hogy októbertől korlátozza a három hónapos irányadó eszköz állományát is. Az év végére a korábbi 1700 milliárd körüli szintről 900 milliárdra csökkentik ezt az állományt, az így kiszoruló likviditásnak pedig ismét máshol kell majd helyet keresnie. Vagyis ennek alapján arra lehet számítani, hogy még inkább erősödik majd az a folyamat, hogy ráülnek a megvásárolt állampapírjaikra (főleg a kincstárjegyekre) a bankok.

Van azonban még egy folyamat, ami gyökeres változást hozhat a következő hónapokban: szeptember közepén az S&P meglepetésre felminősítette Magyarországot (és várhatóan ugyanígy tesz majd két hét múlva a Moody's), ami miatt akülföldi tőke egy része is megmozdulhat a magyar piac felé, lesznek olyan konzervatív befektetők, akiknek kötelező lesz magyar állampapírokat venni. Vagyis beindulhat a tolongás, hiszen az eddig nettó eladó külföld is elkezdhet vásárolni, ha stabilan pluszba nem is lendül majd az állománya, de javulni fog a nettó pozíciója várhatóan. Mindez pedig éppen egybeesik majd azzal az év végi időszakkal, amikor hagyományosan alacsony a kibocsátás a piacon, hiszen az ÁKK kifejezetten jól áll az éves tervével. Így az aukciókon felkínált papírokért tolonghatnak a befektetők, mivel a többség látja majd, hogy a másodpiacon szinte senki nem akar eladni. Ez pedig akár további hozamcsökkenéshez vezethet a piacon.
IMG_20190910_155319
A River Estates irodaháza többek között a DIGI kábeles mûsorszolgáltató székhelye a XIII. kerület, Váci út 35-ben.
An electrical charging port sits on the bodywork of a Kuga Vignale hybrid automobile displayed during a Ford Motor Co. launch event in Amsterdam, Netherlands, on April 2, 2019.
Frankfurt Stock Exchange
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Digitalizációs szakértő

Digitalizációs szakértő

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
shutterstock_1277173258