Mi lett a forinttal?
Időről időre egyre több nemzetközi elemzésben vetődik fel, hogy gyökeresen megváltozott a forint nemzetközi szerepe: az eddigi carry devizából finanszírozó deviza lett. De mi is az a finanszírozó deviza? Az úgynevezett carry trade ügyletek úgy néznek ki, hogy jellemzően alacsony kamatozású devizában hitelt vesznek fel a befektetők, majd a pénzt magasabb hozamú befektetésbe (részvénybe, állampapírba vagy magasabb kamatozású devizába) fektetik. Az így elért kamatnyereség pedig a profitjukat növeli, cserébe futniuk kell az árfolyamkockázatot is.Éppen ezért a piacon az a jellemző, hogy a carry trade-ügyletek felépülése rövidtávon gyengíti a finanszírozó devizát, hiszen hitelt vesznek fel (short pozíciót éptíenek ki) az adott devizában. Azonban ha ezeket a short pozíciókat tömegesen zárják a befektetők, akkor az ellenkezője fenyeget: túlzottan beerősödhet a funding currency.
A forint kapcsán az utóbbi években az volt megszokott, hogy carry devizaként tekintettek rá, vagyis spekulatív forintpiaci befektetéseket finanszíroztak más devizában keletkezett forrásokból. Az utóbbi időben viszont ez nagyot változott, ez a spekulatív tőke fokozatosan kiszorult a magyar deviza piacáról.
De miről ismerszik meg egy finanszírozó deviza? Ahogy említettük, az elsődleges ismérve az alacsony kamat, részben ezért lett vonzó a forint a 0,9%-os alapkamat mellett, ami már a feltörekvő piacon is alacsonynak számít. Ezt fejelte még meg az MNB a nem konvencionális eszközeivel, melyeknek köszönhetően a pénzpiaci kamatok ma nulla körül vannak.A carry trade ügyletek jelentősége, hogy évekig magas hozamot termelnek, azonban turbulens időszakokban több év kumulált nyereségét lehet elveszíteni vele néhány hét leforgása alatt. A magas kamatozású devizák ugyanis hosszú felértékelődési periódusokon mennek keresztül, amiket hirtelen nagy gyengülések szakítanak meg - olvasható az MNB egy 2010-es tanulmányában. Vagyis ha egy befektető alacsony kamatozású finanszírozó devizából származó forrást használ fel egy carry deviza shortolására, akkor a kamatkülönbözeten elért nyereség mellett fontos, hogy ne gyengüljön jelentősen a kiszemelt fizetőeszköz.
Az utóbbi évek-évtizedek legnépszerűbb finanszírozó devizája a japán jen volt, a kétezres években volt olyan pillanat, amikor 1000 milliárd dollárra becsülték a jenben finanszírozott carry trade ügyleteket. Részben ez indokolta a jen folyamatos erősödését évekig, hiszen az olcsó finanszírozás miatt sok befektető akart jent venni. A jen mellett sokáig a svájci frank volt hasonló helyzetben, mely végül nem várt mértékben erősödött, így a svájci jegybanknak kellett lépnie. Hasonlót tapasztaltunk a régióban a cseh korona esetében, ahol szintén az alacsony kamatszint okozott túlzott erősödést, ami miatt szintén mesterségesen kellett megfékezni a korona túlzott erősödését egy euró-korona árfolyamküszöbbel.
Akkor most hirtelen mindenki forintot akar venni?
Nehéz megmondani, hol tart most a forint átalakulása, hiszen nincsenek arra vonatkozó statisztikák, milyen pozíciók épültek fel a piacon. Ugyanakkor piaci forrásból úgy hallani, hogy a befektetők egy része is ráharapott már a lehetőségre. A forint esetében egyébként ez nem csak klasszikus devizában végrehajtott carry trade-ügyletet jelenthet, hanem országon belüli kereskedést is.Vannak például olyan befektetők, akik az alacsony forintkamatok mellett akár negatív kamaton megkapott forrásból tízéves magyar állampapírt vesznek, amivel 2,5% feletti éves hozamot tudnak elérni még mindig.
Vagyis az ilyen típusú carry trade-ügylet vonzerejéhez hozzájárul a hozamgörbe meredeksége is. Részben ez motiválhatja az MNB-t abban, hogy megpróbálja még jobban leszorítani a hosszú hozamokat, hiszen elejét akarják venni, hogy ezek a pozíciók tömegesen felépüljenek. Kérdés, hogy a következő hónapokban mennyire lesz elszánt a jegybank, illetve az esetleges további lazítással el tudják-e érni a kívánt célt.A devizacsere-ügyletek után adódó forintkamat nem ritkán negatív is lehet a jelenlegi piaci helyzetben, az árfolyam pedig stabil, így az esetleges árfolyamveszteségtől sem kell tartani. Ez pedig felkeltette a befektetők egy részének figyelmét, ezért használják a forintot egyre inkább finanszírozó devizaként - magyarázta egy piaci szereplő. Elmondása szerint a változás együtt jár azzal is, hogy átalakult a befektetői kör a forint piacán, a külföldiek körében egyre több az úgynevezett leveraged (tőkeáttételes) befektető, aki hitelből kereskedik, ilyenek például a hedge fundok. Közben ezzel párhuzamosan csökkent a klasszikus pénzpiaci befektetők aránya.
Átrendeződött a forintpiac forgalma
Ahogy említettük, kevés a megbízható adat a forint befektetői köréről, illetve a felépülő piaci pozíciókról. Ugyanakkor az MNB által közölt forgalmi adatok alátámasztják a fenti megállapításokat.Az euró-forint azonnali (spot) piac átlagos napi forgalma például tizenkét éve, 2005 augusztusában volt a mostaninál alacsonyabb, ami arra utal, hogy nagyrészt swapokon keresztül finanszírozzák a pozícióikat a befektetők.
Mennyire veszélyes, ami most történik a forinttal?
A klasszikus finanszírozó devizák esetében már említettük, hogy ez a státusz gyakran jár folyamatos felértékelődési nyomással, ezt láthattuk a svájci frank vagy a cseh korona esetében, amikor a jegybankoknak mesterségesen kellett megakadályozni a túlzott erősödést. Ennek oka, hogy ha a befektetők a finanszírozó devizában vesznek fel hitelt, és egy idő után le akarják zárni a pozíciójukat, akkor meg kell venniük az adott devizát a piacon. Ha pedig ez nagy mennyiségben történik, akkor folyamatos keresletet tud generálni.A forint esetében egyelőre azért nem beszélhetünk erről a veszélyről, mert egyrészt még nem tűnik tömegesnek az, hogy finanszírozó devizának használják, inkább csak a folyamat elején járhatunk, másrészt pedig ahogy említettük, jórészt swap pozíciókból finanszírozzák ezeket a befektetéseket.
Ebben az esetben pedig nem jelenik meg a fenti árfolyamhatás, hiszen ezeknek a swapoknak már a megkötéskor van egy lejárati lábuk, nem a lezáráskor kell az azonnali piacon forintot venni a befektetőknek.
A kérdés az, hogy a jövőben is fennmarad-e a most látható tendencia. Ha ugyanis egyre több befektető térne át a swapokról az azonnali piacra, akkor az az MNB-nek is fejtörést okozhatna, hiszen a magyar deviza túlzott erősödése fenyegetne. Egyelőre a swapok vonzóbb árazása miatt fordul inkább azok felé a piac, de sok múlhat azon is, milyen típusú szereplők kereskednek a forinttal a jövőben.A címlapkép forrása: Shutterstock
