Nagyot fordult a világ, a forint lehet az új svájci frank
Deviza

Nagyot fordult a világ, a forint lehet az új svájci frank

Egyre több elemző veti fel, hogy lassan nagyon megváltozhat a forint státusza a nemzetközi devizapiacon: a korábbi carry deviza státuszból funding currency (finanszírozó deviza) lehet. A folyamat jelei már látszanak a piaci forgalomban, melynek szerkezete fokozatosan átalakul. De mit jelent ez a gyakorlatban? Ettől erősebb lesz a forint? És egyáltalán: jó ez nekünk?

Mi lett a forinttal?

Időről időre egyre több nemzetközi elemzésben vetődik fel, hogy gyökeresen megváltozott a forint nemzetközi szerepe: az eddigi carry devizából finanszírozó deviza lett. De mi is az a finanszírozó deviza? Az úgynevezett carry trade ügyletek úgy néznek ki, hogy jellemzően alacsony kamatozású devizában hitelt vesznek fel a befektetők, majd a pénzt magasabb hozamú befektetésbe (részvénybe, állampapírba vagy magasabb kamatozású devizába) fektetik. Az így elért kamatnyereség pedig a profitjukat növeli, cserébe futniuk kell az árfolyamkockázatot is.

Éppen ezért a piacon az a jellemző, hogy a carry trade-ügyletek felépülése rövidtávon gyengíti a finanszírozó devizát, hiszen hitelt vesznek fel (short pozíciót éptíenek ki) az adott devizában. Azonban ha ezeket a short pozíciókat tömegesen zárják a befektetők, akkor az ellenkezője fenyeget: túlzottan beerősödhet a funding currency.

A forint kapcsán az utóbbi években az volt megszokott, hogy carry devizaként tekintettek rá, vagyis spekulatív forintpiaci befektetéseket finanszíroztak más devizában keletkezett forrásokból. Az utóbbi időben viszont ez nagyot változott, ez a spekulatív tőke fokozatosan kiszorult a magyar deviza piacáról.

De miről ismerszik meg egy finanszírozó deviza? Ahogy említettük, az elsődleges ismérve az alacsony kamat, részben ezért lett vonzó a forint a 0,9%-os alapkamat mellett, ami már a feltörekvő piacon is alacsonynak számít. Ezt fejelte még meg az MNB a nem konvencionális eszközeivel, melyeknek köszönhetően a pénzpiaci kamatok ma nulla körül vannak.

A carry trade ügyletek jelentősége, hogy évekig magas hozamot termelnek, azonban turbulens időszakokban több év kumulált nyereségét lehet elveszíteni vele néhány hét leforgása alatt. A magas kamatozású devizák ugyanis hosszú felértékelődési periódusokon mennek keresztül, amiket hirtelen nagy gyengülések szakítanak meg - olvasható az MNB egy 2010-es tanulmányában. Vagyis ha egy befektető alacsony kamatozású finanszírozó devizából származó forrást használ fel egy carry deviza shortolására, akkor a kamatkülönbözeten elért nyereség mellett fontos, hogy ne gyengüljön jelentősen a kiszemelt fizetőeszköz.

Az utóbbi évek-évtizedek legnépszerűbb finanszírozó devizája a japán jen volt, a kétezres években volt olyan pillanat, amikor 1000 milliárd dollárra becsülték a jenben finanszírozott carry trade ügyleteket. Részben ez indokolta a jen folyamatos erősödését évekig, hiszen az olcsó finanszírozás miatt sok befektető akart jent venni. A jen mellett sokáig a svájci frank volt hasonló helyzetben, mely végül nem várt mértékben erősödött, így a svájci jegybanknak kellett lépnie. Hasonlót tapasztaltunk a régióban a cseh korona esetében, ahol szintén az alacsony kamatszint okozott túlzott erősödést, ami miatt szintén mesterségesen kellett megfékezni a korona túlzott erősödését egy euró-korona árfolyamküszöbbel.

Akkor most hirtelen mindenki forintot akar venni?

Nehéz megmondani, hol tart most a forint átalakulása, hiszen nincsenek arra vonatkozó statisztikák, milyen pozíciók épültek fel a piacon. Ugyanakkor piaci forrásból úgy hallani, hogy a befektetők egy része is ráharapott már a lehetőségre. A forint esetében egyébként ez nem csak klasszikus devizában végrehajtott carry trade-ügyletet jelenthet, hanem országon belüli kereskedést is.

Vannak például olyan befektetők, akik az alacsony forintkamatok mellett akár negatív kamaton megkapott forrásból tízéves magyar állampapírt vesznek, amivel 2,5% feletti éves hozamot tudnak elérni még mindig.

Vagyis az ilyen típusú carry trade-ügylet vonzerejéhez hozzájárul a hozamgörbe meredeksége is. Részben ez motiválhatja az MNB-t abban, hogy megpróbálja még jobban leszorítani a hosszú hozamokat, hiszen elejét akarják venni, hogy ezek a pozíciók tömegesen felépüljenek. Kérdés, hogy a következő hónapokban mennyire lesz elszánt a jegybank, illetve az esetleges további lazítással el tudják-e érni a kívánt célt.

A devizacsere-ügyletek után adódó forintkamat nem ritkán negatív is lehet a jelenlegi piaci helyzetben, az árfolyam pedig stabil, így az esetleges árfolyamveszteségtől sem kell tartani. Ez pedig felkeltette a befektetők egy részének figyelmét, ezért használják a forintot egyre inkább finanszírozó devizaként - magyarázta egy piaci szereplő. Elmondása szerint a változás együtt jár azzal is, hogy átalakult a befektetői kör a forint piacán, a külföldiek körében egyre több az úgynevezett leveraged (tőkeáttételes) befektető, aki hitelből kereskedik, ilyenek például a hedge fundok. Közben ezzel párhuzamosan csökkent a klasszikus pénzpiaci befektetők aránya.

Átrendeződött a forintpiac forgalma

Ahogy említettük, kevés a megbízható adat a forint befektetői köréről, illetve a felépülő piaci pozíciókról. Ugyanakkor az MNB által közölt forgalmi adatok alátámasztják a fenti megállapításokat.

Az euró-forint azonnali (spot) piac átlagos napi forgalma például tizenkét éve, 2005 augusztusában volt a mostaninál alacsonyabb, ami arra utal, hogy nagyrészt swapokon keresztül finanszírozzák a pozícióikat a befektetők.

Nagyot fordult a világ, a forint lehet az új svájci frank
Ugyanebből a statisztikából arra is lehet következtetni, hogyan alakult át a befektetői kör: a visszaeső spot piaci forgalom elsősorban a külföldi bankok csökkenő aktivitásának köszönhető. Ezzel párhuzamosan a rezidens egyéb befektetők részesedése gyakorlatilag stagnál.

Nagyot fordult a világ, a forint lehet az új svájci frank
Ezzel szemben a swap piac egyre nagyobb szerepet kap, ráadásul abban az esetben a dollár-forint jegyzés forgalma lényegesen nagyobb.

Nagyot fordult a világ, a forint lehet az új svájci frank
A forgalomban tapasztalható változást jól foglalja össze az alábbi ábra:

Nagyot fordult a világ, a forint lehet az új svájci frank
Ebből az olvasható ki, hogy az euró-forint és dollár-forint összesített swap forgalom a teljes forintpiaci forgalom 74,2%-át tette ki legutóbb, ennél magasabb arányra öt és fél éve nem volt példa. 2014-ben például voltak olyan időszakok, amikor 60% alatt volt ez az arány. Ezzel párhuzamosan ma már a teljes forgalom kevesebb mint 20 százaléka zajlik az azonnali piacon, pedig még tavaly is volt olyan hónap, amikor ez 30 százalék közelében volt.

Mennyire veszélyes, ami most történik a forinttal?

A klasszikus finanszírozó devizák esetében már említettük, hogy ez a státusz gyakran jár folyamatos felértékelődési nyomással, ezt láthattuk a svájci frank vagy a cseh korona esetében, amikor a jegybankoknak mesterségesen kellett megakadályozni a túlzott erősödést. Ennek oka, hogy ha a befektetők a finanszírozó devizában vesznek fel hitelt, és egy idő után le akarják zárni a pozíciójukat, akkor meg kell venniük az adott devizát a piacon. Ha pedig ez nagy mennyiségben történik, akkor folyamatos keresletet tud generálni.

A forint esetében egyelőre azért nem beszélhetünk erről a veszélyről, mert egyrészt még nem tűnik tömegesnek az, hogy finanszírozó devizának használják, inkább csak a folyamat elején járhatunk, másrészt pedig ahogy említettük, jórészt swap pozíciókból finanszírozzák ezeket a befektetéseket.

Ebben az esetben pedig nem jelenik meg a fenti árfolyamhatás, hiszen ezeknek a swapoknak már a megkötéskor van egy lejárati lábuk, nem a lezáráskor kell az azonnali piacon forintot venni a befektetőknek.

A kérdés az, hogy a jövőben is fennmarad-e a most látható tendencia. Ha ugyanis egyre több befektető térne át a swapokról az azonnali piacra, akkor az az MNB-nek is fejtörést okozhatna, hiszen a magyar deviza túlzott erősödése fenyegetne. Egyelőre a swapok vonzóbb árazása miatt fordul inkább azok felé a piac, de sok múlhat azon is, milyen típusú szereplők kereskednek a forinttal a jövőben.

A címlapkép forrása: Shutterstock
A GDPR-nál is nagyobb kihívás vár a vállalkozásokra - Jön az ePrivacy
kórház állami egészségügy
brexit getty
koronavírus tőzsde
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
forint191231