Ez lehetne a jegybank atomfegyvere
Szeptemberben az MNB Monetáris Tanácsa 10 bázisponttal mínusz 0,15%-ra csökkentette az egynapos (overnight) betéti kamatot, ami jelenleg a kamatfolyosó alját jelenti. Emellett a korábbinál hosszabb futamidejű devizaswap-tendereket hirdetett meg a jegybank, ami szintén a monetáris kondíciók további lazítását szolgálja. Egy hónapja az MNB azt is kijelentette, hogy a lépésekkel a fő célja a hosszú hozamok lenyomása, ez lehet a legfontosabb a következő hónapokban is a jegybank számára. A lépés hatásai már látszottak az elmúlt hetekben, hiszen elindult a hozamcsökkenés, de ezzel még valószínűleg nem elégedett a Monetáris Tanács. Éppen ezért az elemzők már azt találgatják, milyen további lépésekkel állhat elő az MNB.
Látszik, mi a jegybank célja, de egyelőre nem látszik az eszköz, amivel azt el tudnák érni
- mondta a Portfolio kérdésére Ürmössy Gergely, a bank vezető elemzője. Szerinte végső mentsvárként jöhet szóba a másodpiaci vásárlás, aminek az egyetlen hátránya az lenne, hogy nőne az MNB mérlegfőösszege, amit el akarnak kerülni. Kérdés, mi a fontosabb: hogy csökkenjenek a hosszú hozamok, vagy az, hogy ne emelkedjen a mérlegfőösszeg - veti fel a kérdést az elemző.A hozamok leszorítása mellett a jegybank eredményét is javíthatná egy esetleges másodpiaci kötvényvásárlás, hiszen egyrészt megkapnák az állampapírok után járó hozamot, ami bevételként jelenne meg náluk, másrészt pedig az így felszabaduló forintlikviditás egy része egynapos (overnight) betétbe mehetne, aminek jelenleg negatív a kamata. Ez ugyanakkor Ürmössy Gergely szerint kisebb motiváció lehet az MNB számára, hiszen most úgy tűnik, hogy más eszközzel biztosították a jegybank jövedelmezőségét.
Az MNB célja az lehet, hogy a hosszú hozamok csökkenésével a külföldieket kiszorítsák a piacról, csökkentsék a magyar kötvénypiac vonzerejét. Ebben az esetben pedig a másodpiaci kötvényvásárlás akár néhány külföldi szereplő visszavonulását is elősegíthetné Magyarországról - véli Ürmössy. Ebből a szempontból fontos, hogy lassan a cseheknél is elindulhat a kamatemelés, vagyis úgy csökkenhet a kamatkülönbség, hogy az MNB-nek semmit nem kell tennie, így csökkenhet a magyar piac vonzereje. Márpedig az MNB számára fontos lehet, hogy Magyarország legyen a legkevésbé vonzó a régióban. Ennek jelei egyelőre nem látszanak a külföldiek forintkötvény-állományában.
Ha sor kerül a másodpiaci kötvényvásárlásokra, akkor az a Nyugat-Európában és a tengerentúlon látottól eltérő lehet. Nem számítunk egy hosszú távú, folyamatos havi keretösszegű programra, inkább egy gyors lefolyású, mérsékelt vásárlás képzelhető el az MNB-től, de ehhez is szükség lesz a támogató nemzetközi környezetre
- véli az Erste vezető elemzője.Az esetleges másodpiaci kötvényvásárlás egyébként nem lenne példa nélküli, a válság során a Fed és az EKB is hatalmasra duzzasztotta mérlegfőösszegét, sőt az európai jegybank csak most készül fokozatosan leállítani a vásárlásokat. A magyar piacon sem ismeretlen a jegybanki kötvényvásárlás, 2008 őszén a válság legforróbb időszakában az MNB összesen 250 milliárd forintos keretösszegű kötvényvásárlási programot hirdetett, azóta viszont szinte nullára csökkent az akkor felhalmozott állomány.
Kedden még korai lenne várni a nagy dobást
Az Erste Bank szakértői is csak végső lehetőségként tekintenek egy "magyar QE-re" a jegybank részéről, éppen ezért a Monetáris Tanács jövő keddi ülése után még korai lenne arra számítani, hogy bejelentik a másodpiaci kötvényvásárlásokat. Először valószínűleg kevésbé drasztikus lépésekkel próbálkoznak majd, hogy leszorítsák a hozamokat, aztán az eredmények és a nemzetközi hangulat függvényében léphetnek tovább az év végén.Fontos lesz az is, mit mond jövő csütörtökön - két nappal az MNB döntése után - az Európai Központi Bank, annak függvényében dönthet az MNB is a későbbi intézkedésekről - emeli ki Ürmössy Gergely. Szerinte ha az EKB az eszközvásárlás agresszív leépítését jelenti be januártól, akkor a magyar jegybank is leállhat a további lazítással. Ha azonban tovább halogatják Frankfurtban a dolgot, akkor rászánhatja magát az MNB is egy említett korlátozott QE-programra.
Az elemző arra számít, hogy a jövő keddi ülésen első körben tovább csökkenti majd az egynapos betéti rátát a Monetáris Tanács, emellett megfontolhatják a devizaswap-tenderek további finomhangolását, például egyéves futamidőnél hosszabb csereügyleteket is felkínálva. Emellett szóba jöhet a korábban alkalmazott kamatswapok újraindítása annak ellenére is, hogy az MNB korábban azt közölte, hogy lezártnak tekinti az IRS-programot. Ennek az eszköznek az ismételt bevezetésével is el tudnák tolni a keresletet a hosszabb papírok irányába. Hasonló eredményhez vezethetne Ürmössy Gergely szerint az aukciós rendszer esetleges átalakítása, például a hároméves kötvények kínálatának jelentős lecsökkentése vagy teljes eltörlése, hogy a hosszabb, öt- és tízéves papírok felé tolják a keresletet.Mi lesz így a hozamokkal?
Az Erste Bank szakembere szerint az egynapos betét fokozatos kamatvágásával az év végére mínusz 0,3%-ra jöhet le a kamatfolyosó alja, ezzel párhuzamosan arra számítanak, hogy a 3 hónapos BUBOR mínusz 0,1 százalékra csökken majd. Ezek pedig már magukban lefelé húzzák a hozamgörbét, vagyis lehet még tér lefelé a hosszú hozamokban.A fenti intézkedések hatására a tízéves magyar kötvényhozam a jelenlegi 2,5% körüli szintről az év végére 2% körülre csökkenhet, amivel már a jegybank is elégedett lehet, mivel már nem lenne vonzó a magyar piac a külföldi befektetők számára, ami pedig enyhítené a forintra helyeződő felértékelődési nyomást. Ürmössy Gergely szerint a rövidebb kötvényeinknél is van még tér lefelé a hozamokban, a hároméves papír jegyzése például nulla százalék közelébe eshet a következő hónapokban. A közelgő hozamesés után pedig rövidtávon sem várnak változást a bank elemzői, szerintük 2018 első hónapjaiban is maradhatnak a rekord alacsony hozamok még úgy is, hogy a magyar gazdaság erőteljes növekedése és a jövőre várhatóan 3% környékére emelkedő infláció mellett fundamentálisan már nem indokoltak a fenti hozamok.
A címlapkép forrása: Shutterstock
