Visszaadja a kormány a bankadó felét? Egyre büdösebb a nagy magyar sikersztori
Deviza

Visszaadja a kormány a bankadó felét? Egyre büdösebb a nagy magyar sikersztori

Évek óta azt hisszük, hogy nem tud tovább hízni a lakossági állampapírok állománya, idén azonban tíz hónap alatt megint majdnem 1600 milliárdos növekedést láttunk, ami meghaladta a tavalyi egész év adatát. Vagyis látszólag nem csillapodik a lakosság állampapír-étvágya. Az viszont már korábban is látszott, hogy biztos nincs az összes ilyen állampapír a lakosságnál, a részletes adatok elemzése után pedig az is kijelenthető, hogy ezermilliárdos nagyságrendben lehet a bankoknál.

Képtelen csillapodni a roham

Az év első tíz hónapjában összesen 1597,2 milliárd forinttal nőtt a forintalapú lakossági állampapírok állománya, ha pedig valamilyen csoda folytán novemberben és decemberben nem csökken 100 milliárddal az állomány, akkor új éves rekordról beszélhetünk. A tavalyi 1106 milliárdos nettó állománynövekedést pedig már most 50 százalékkal sikerült meghaladni

Visszaadja a kormány a bankadó felét? Egyre büdösebb a nagy magyar sikersztori
Az év elején 700 milliárd forintos növekedéssel számolt az ÁKK, amit a jelek szerint már több mint kétszeresen sikerült teljesíteni. Ezzel párhuzamosan a lakossági állampapírok értékesítésének szerkezete is átalakult kicsit: az év egyértelmű slágerterméke a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), mely október végéig már több mint 800 milliárd forintos bővülést produkált. Ennek oka, hogy az ÁKK év közben is változtatott az egyes lakossági termékek kamatozásán, ezzel a jelek szerint sikerült is elérni, hogy bizonyos termékek népszerűsége növekedjen. A kamatcsökkentés mellett az is közrejátszhatott, hogy a PMÁP inflációhoz kötött, és a jelek szerint hiába csökkent ennek a terméknek is a kamata, a befektetők egyre nagyobb része hiszi el, hogy tartós lesz az infláció emelkedése. A jelenleg elérhető lakossági termékek közül egyébként ez a legvonzóbb, az ötéves kötvénnyel évi 3,8%-os hozamot is el lehet érni.

Visszaadja a kormány a bankadó felét? Egyre büdösebb a nagy magyar sikersztori
Az állomány folyamatos növekedésének az utóbbi években felépült egy olyan kockázata is, hogy egyre több lakossági állampapírt kell megújítani. Az adósságkezelő finanszírozási tervében az idei évre már 3695 milliárd forintnyi lejáratot tervezett be, ehhez kalkuláltak 4395 milliárdos bruttó kibocsátást. Ehhez képest, ahogy láttuk a növekedés lényegesen nagyobb lett, a bruttó kibocsátás tíz hónap alatt már 5160,9 milliárd forint volt az ÁKK honlapján található adatok szerint.

Visszaadja a kormány a bankadó felét? Egyre büdösebb a nagy magyar sikersztori
Az új értékesítések előbb látott átrendeződése azt is jelenti, hogy ez a megújítási kockázat csökken, hiszen a slágerterméknek mondott Prémium Magyar Állampapír például 3 és 5 éves futamidő mellett kapható, miközben a legrövidebb Féléves Állampapír sokat veszített népszerűségéből. A jegybank adataiból látszik, hogy 2015 elejétől két éven keresztül folyamatos volt a rövid papírok térnyerése a háztartások körében, majd az utóbbi hónapokban látunk ebben éles fordulatot. Persze még így is több az éven belüli lejárat, de szűkül a rés:

Visszaadja a kormány a bankadó felét? Egyre büdösebb a nagy magyar sikersztori

De biztos, hogy a lakosság veszi?

Már korábban is arra lehetett gyanakodni, hogy a lakosság ilyen ütemben nem tudja vásárolni az állampapírokat, ezért más szereplők is állhatnak a felfutás mögött. Tavasszal már írtunk arról, hogy egyrészt az önkormányzatoknál, másrészt a bankoknál is lehet jelentős mennyiségű lakossági állampapír. Most az első kilenc hónap adatait elemezve próbáltunk részletesebben utánamenni a dolognak. Októberre az MNB még nem közölt értékpapír-statisztikát, ezért csak szeptember végéig tudtuk figyelembe venni az adatokat.

Látszik, hogy nem újkeletű az anomália a két statisztika között, hiszen jelenleg a jegybank értékpapír-statisztikája szerint 4618,9 milliárdnyi forint állampapír van a háztartások kezében, az ÁKK viszont több mint 6500 milliárdnyi lakossági állampapírt tart nyilván. A két statisztika egészen 2014 közepéig párhuzamosan mozgott, ott kezdett elválni egymástól.

Visszaadja a kormány a bankadó felét? Egyre büdösebb a nagy magyar sikersztori
Ha a havi állományváltozást vizsgáljuk, akkor is az látszik, hogy 2017 első felében történt valami, amit érdemes alaposabban megvizsgálni:

Visszaadja a kormány a bankadó felét? Egyre büdösebb a nagy magyar sikersztori

Az adósságkezelő szerint a forintalapú lakossági állampapírok állománya kilenc hónap alatt 1445,8 milliárd forinttal nőtt. Ez is szép növekedés, a probléma csak az, hogy eközben az MNB statisztikája szerint a háztartásoknál mindössze 562,4 milliárd forinttal van több állampapír, mint tavaly december végén.

Szép csendben bezsákoltak a bankok

Vagyis csak az idei év első kilenc hónapjában több mint 850 milliárd forintos "lyuk" van a lakossági állampapírok piacán, az ÁKK által eladott papírok majdnem hatvan százaléka nem jelent meg a háztartások állományában. Márpedig ezeknek a papíroknak valahol meg kell lenniük.

Korábban az eltérést részben az magyarázta, hogy az MNB által létrehozott Pallas Athéné alapítványoknál is volt jelentős állampapír-állomány, ők pedig "legálisan" vehettek lakossági papírokat. Mostanra azonban az alapítványok állománya szinte teljesen leépült, az MNB adatai szerint a háztartásokat segítő nonprofit intézmények kezében összesen 223,7 milliárdnyi állampapír-állomány volt szeptember végén, ami 50 milliárdos csökkenést jelentett az év elejéhez képest.

Már tavasszal arra gyanakodtunk, hogy részben az önkormányzatok állhatnak a lakossági állampapírok mögött. A jegybanki statisztika szerint legutóbb 303,4 milliárd forintnyi állampapírt tartottak a helyi önkormányzatok, miközben tavaly decemberben ugyanez az állomány még csak 145,2 milliárd volt. Vagyis jelentősen nőtt a kitettségük, ami vélhetően főleg lakossági állampapírt jelentett a vonzóbb kamatozás miatt, de még ez is csak 158 milliárdot magyaráz a fenti eltérésből. További 700 milliárdnyi idén megvett lakossági állampapír sorsa még mindig bizonytalan, így érdemes tovább keresgélni.

Bizonyos feltételek mellett bankokhoz is kerülhetnek lakossági kötvények, elsősorban úgy, hogy amit a lakosság visszavált, azt nem kötelesek visszaadni az ÁKK-nak. A lényegesen magasabb hozam miatt pedig érdekeltek abban, hogy megtartsák ezeket a papírokat.

Vagyis erős a gyanú, hogy a 700 milliárdnyi egyelőre még hiányzó állampapír a bankok kezében van, de az erős gyanúnál azért komolyabb bizonyíték is kellene, ezért tovább vizsgálódunk.

Érdemes megnézni a dolgot a másik oldalról: az MNB adatai szerint a pénzügyi vállalatok forint állampapír-állománya 960 milliárd forinttal nőtt. Lehetséges volt ez a lakossági állampapírok nélkül is? Ehhez vagy a friss állampapír-kibocsátásokból vagy a másodlagos piacon egyéb szereplőktől kellett volna óriási tételben vásárolnia a bankszektornak. Ami a friss kibocsátásokat illeti, az ÁKK összesen csak nettó 159,3 milliárdnyi állampapírt bocsátott ki a lakossági termékeken kívül.

Visszaadja a kormány a bankadó felét? Egyre büdösebb a nagy magyar sikersztori
Vagyis látszik, hogy a pénzügyi vállalatok állománya csak akkor nőhetett volna 960 milliárd forinttal, ha lettek volna nagy nettó eladók a másodpiacon. Ilyet azonban nem láttunk az utóbbi hónapokban, még a külföldiek állománya is stagnált:

Visszaadja a kormány a bankadó felét? Egyre büdösebb a nagy magyar sikersztori
A külföld mellett a nonprofit intézmények állománya gyakorlatilag stagnált, a nem pénzügyi vállalatok közel 100 milliárdos nettó növekedésében viszont biztosan nincsenek lakossági papírok, hiszen ők nem vásárolhatnak belőlük.

Vagyis az egyelőre minimális nagybani nettó kibocsátás mellett csak úgy tudott jelentősen növekedni a pénzügyi vállalatok állampapír-állománya, ha az eladott lakossági papírok jelentős része is hozzájuk került, ahogy azt már korábban sejteni lehetett.

Évek óta ez megy

Innen már csak egy a kérdés: mikor kezdték zsákolni a lakossági papírokat a pénzügyi vállalatok? Ennek kapcsán érdemes figyelembe venni az elmúlt évek nettó kibocsátását és a szektor állampapír-állományának növekedését. Az alábbi ábrán az látszik, hogy az utóbbi években megszokottá vált, hogy a nettó kibocsátás tetemes részét a lakossági papírok adták:

Visszaadja a kormány a bankadó felét? Egyre büdösebb a nagy magyar sikersztori
Ezzel párhuzamosan az egyes szereplők állománya az alábbiak szerint változott:

Visszaadja a kormány a bankadó felét? Egyre büdösebb a nagy magyar sikersztori
Látszik, hogy 2015-ben és 2016-ban a külföldi szereplők nettó eladásai indokolhatták a pénzügyi vállalatok állománynövekedését, 2013-14-ben viszont nem voltak jelentős eladók.

Ha azt feltételezzük, hogy az elmúlt években jelentős mennyiségű lakossági állampapír vándorolt a pénzügyi vállalatokhoz, akkor az ő állománynövekedésüket érdemes alaposabban is megvizsgálni. Az MNB ugyanis az értékpapír tulajdonosi statisztikában piaci értéken tartja nyilván a papírokat, vagyis az esetleges fel- vagy leértékelődés is befolyásolja az állományt. Éppen ezért megnéztük külön a tranzakciók éves változását is.

Visszaadja a kormány a bankadó felét? Egyre büdösebb a nagy magyar sikersztori
Látható, hogy többnyire pozitív tranzakció hizlalta az állományt, nem pedig az átértékelődés, összesen 2013 eleje óta 4888,5 milliárd forintnyi állampapírt vettek a bankok, miközben ahogy az előbb láttuk, ugyanebben az időszakban 7556,6 milliárd forint volt a teljes nettó kibocsátás. A kettő elvileg nem zárja ki egymást, de ha hozzátesszük, hogy a nettó kibocsátásból 5527,2 milliárd forint lakossági állampapír volt, akkor már gyanús a fenti szám.

Vagyis ha jóindulatúan azt feltételezzük, hogy a pénzügyi vállalatokhoz egyáltalán nem került lakossági állampapír, akkor 2859,1 milliárd forintnyi állampapírt más piaci szereplőktől kellett volna megvenniük a másodpiacon. Adná magát, hogy ez a külföldiek eladásaival párhuzamosan történt volna meg, azonban az alábbi ábrán látszik, hogy a nem rezidens szereplők is "mindössze" 1420,4 milliárd forint értékben adtak el állampapírt. Vagyis még ha azt feltételezzük, hogy ezt a mennyiséget is a pénzügyi vállalatok vették meg, akkor is több mint 1400 milliárdnyi további állampapír van a pénzügyi intézményekért.

Visszaadja a kormány a bankadó felét? Egyre büdösebb a nagy magyar sikersztori

Így összességében minimum 1000-1500 milliárd forintnyi lakossági állampapír lehet pénzügyi vállalatoknál, másképp nem jön ki az utóbbi évek állomány növekedése. Ezt tetézi még az önkormányzatok 300 milliárdos állománya, ami nagyrészt szintén lakossági papírt takarhat, ez a két tétel pedig máris megmagyarázza a két idézett statisztika közti majdnem 2000 milliárdos különbséget. Ez a különbség és párhuzamosan a pénzügyi vállalatok lakossági állampapír-állománya pedig a jelek szerint tovább növekszik még ma is.

Így kapják vissza a bankadót?

És hogy miért fontos, mennyi lakossági állampapír van a bankoknál? Egyrészt mert ahogy a termék nevében is szerepel, elsősorban a lakosságnak szánják. Az elmúlt években például az ÁKK komoly sikerként értékelte, hogy egyre nagyobb arányban finanszírozza a lakosság az államot, ha viszont helytállók a számításaink, akkor ez a folyamat egyáltalán nem biztos, hogy olyan intenzív volt, mint ahogy eddig gondoltuk.

Másrészt az állam szempontjából kifejezetten "rossz üzlet" ilyen típusú állampapírt eladni intézményi befektetőknek a jelenlegi hozamkörnyezetben. Most ugyanis egyéves diszkont kincstárjegyet például nulla százalék körüli hozamon tud kibocsátani Magyarország, a hasonló futamidejű lakossági papírokra viszont még mindig 2% körüli hozamot fizet. Ennek oka éppen az, hogy a háztartásokat állampapír-vásárlásra ösztönözzék például a bankbetétekkel vagy a befektetési alapokkal szemben. Ha viszont ezt az extra hozamot a bankok kapják meg, akkor nem jut el azokhoz a befektetőkhöz, akiket eredetileg megcéloztak.

Idén egyébként már az ÁKK is észlelte, hogy a szándék ellenére a bankokhoz is kerülhettek lakossági állampapírok, ezért több kiskaput is igyekeztek bezárni például a privátbankoknál. Ennek ellenére a jelek szerint folyamatosan emelkedik tovább az állomány, ráadásul gyorsuló ütemben.

Ha az általunk minimálisan becsült 1000-1500 milliárdos állományról beszélünk, akkor az azt jelenti, hogy csak a fenti kamatprémiumon keresztül évente mintegy 20-30 milliárd forintot juttat a bankoknak az állam. Ez pedig az idei költségvetésbe betervezett 66,5 milliárd forintos bankadó majdnem fele.

A címlapkép forrása: Kovács Tamás/MTI
wall street_shutterstock
wall street_getty
walmart_getty
facebook_getty
Sundar Pichai, CEO of Google, getty
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
shutterstock_1488477983 (1)