forint190925kettő
Deviza

Mindentől elszakadt a forint – Mutatjuk, kik állnak az esés mögött

Tovább hízott a forinttal szembeni külföldi shortállomány az utóbbi egy hónapban, ennek volt köszönhető, hogy a magyar deviza szinte naponta esett új mélypontra az euróval szemben – derül ki az MNB kedden megjelent ábrakészletéből. A forint az utóbbi hetekben az összes fontosabb régiós versenytársát alulteljesítette, ami a fenti adatokat látva nem is meglepő.
A magyar monetáris politika jövőjéről és a forint árfolyamáról is szó lesz a Budapest Economic Forum konferencián.

Ez már nem csak átmeneti botlás

Az utóbbi hetekben többször írtunk már a forint gyengülésének okairól, a magyar deviza szinte naponta döntött új történelmi mélypontot az euróval szemben. Most az aktuális csúcsárfolyam 336,1, amit tegnap állított be a forint, délután onnan tudott kicsit korrigálni az árfolyam.

eurhuf190925hosszú

A tartós forintgyengülés mögött két fő tényező állt az utóbbi időszakban:

  1. Egyrészt romlott a nemzetközi hangulat, a befektetők elkezdtek aggódni a kereskedelmi háború és a fenyegető nyugat-európai recesszió miatt.
  2. Másrészt ezt tetézte, hogy régóta nálunk a legalacsonyabb a reálkamat a teljes feltörekvő piacon, és a jelek szerint az MNB-nek a közeljövőben sincs szándékában kamatot emelni.

Vagyis az történt az utóbbi hetekben, hogy volt egy régóta fennálló magyar specifikus kockázat (alacsony reálkamat), ami a külső piaci hangulat romlásával párhuzamosan „élesedett”, így a forint nagyobbat gyengült, mint a versenytársak.

Mindenki lenyomta a forintot

Az MNB kedden publikált grafikonján is látszik a forint feltűnő alulteljesítése az elmúlt egy hónapban:

mnbábra190925egy

Látszik, hogy miközben a régiós devizák árfolyama alig mozdult, a forint érezhetően gyengült. A leggyakrabban a lengyel zlotyhoz szokták hasonlítani a forintot a piacon, azonban a magyar 0,9 százalékos alapkamat mellett Varsóban 1,5 százalékos az irányadó ráta, ezért mi jobban érezhettük meg a piaci hangulat romlását.

Érdemes az egyhónapos időtáv mellett több bázist megvizsgálni, ebből az látszik, hogy a forint gyengélkedése nem az elmúlt egy hónapban kezdődött. Az év eleje óta a magyar deviza 4%-kal értékelődött le az euróval szemben, a lengyel zloty és a román lej nagyjából fele ennyit gyengült, míg a cseh korona 0,65 százalékot veszített. Az ábrán feltüntettük a török líra euróval szembeni árfolyamát is, mely 3,4 százalékkal emelkedett az év eleje óta, azonban a lírában volt egy komoly volatilitás, az utóbbi hónapokban erősödött vissza a korábbi jelentős esés után.

A jelenlegi környezetben a forint alulteljesítése egészen addig fennmaradhat, amíg a magyar reálkamat jelentősen elmarad a régiós versenytársakétól. Márpedig a jelek szerint az MNB nem tervez szigorítást, sőt a tegnapi kamatdöntő ülés után inkább laza hangnemet ütött meg a Monetáris Tanács, az inflációban a lefelé mutató kockázatokat hangsúlyozták, a devizaswapokon keresztül pedig a gyakorlatban is lazíthatnak.

Így egyelőre főleg abban bízhatunk, hogy javul a nemzetközi környezet, emelkedik a kockázatvállalási kedv a piacon, ellenkező esetben könnyen lehet, hogy tartósan 330 feletti euróárfolyamra kell felkészülnünk.

Kik állnak a forint gyengülése mögött?

A jegybank szokásos havi ábrakészletéből az is kiderül, milyen pozíciókat vettek fel a befektetők az utóbbi egy hónapban a forint piacán. Az már a napi átlagos pozícionáltságból látszik, hogy a legutóbbi kamatdöntés óta eltelt időben is inkább a forint elleni short pozíciókat vettek fel a külföldiek (kék oszlopok), még ha a shortolás nem is volt kiemelkedő.

mnbábra190925kettő

Ennél is fontosabb azonban a következő ábra, mely az egyes piaci szereplők kumulált pozícióját mutatja. Ezen látszik, hogy tavasz óta folyamatosan nő a forint elleni short állomány a külföldi szereplők részéről, mostanra ez 3000 milliárd forintra hízott. Ezzel szemben a belföldiek forward állománya kicsivel meghaladja a 2000 milliárdot.

A fenti adatokból két következtetést lehet levonni:

  1. A forint utóbbi hetekben látott gyengülése részben a shortállomány további emelkedésével magyarázható.
  2. Valószínűleg mostanra olyan állomány épült fel, hogy „elfogytak” azok, akik tovább shortolhatnák a forintot, részben ezzel magyarázható, hogy a tegnapi laza jegybanki hangvétel mellett is erősödni tudott végül a forint. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megmenekült a forint, csak azt, hogy a befektetők egy része realizálta a hozamot és újabb kedvező beszállási pontra vár.

Mit léphet a gyenge forintra az MNB?

A jegybank válaszait ismerjük a keddi kamatdöntés után: egyáltalán nem aggasztja őket a gyenge forint, szót sem ejtettek róla a közleményben. Az OTP Bank elemzői szerint a kiszorítandó bankrendszeri likviditás növelése óvatos lazításként fogható fel a jegybank részéről, amivel a Monetáris Tanács a romló külső környezetre és a lefelé mutató inflációs kockázatokra reagálhatott.

A közleményben azzal, hogy az inflációs kockázatok aszimmetriáját emelték ki, az MNB megnyithatta az ajtót a további lazítás lehetősége előtt – olvasható az elemzésben.

Így az OTP elemzői szerint a rekordgyenge forintárfolyam mellett is nőtt kissé annak esélye, hogy a további lazítás felé mozdul a jegybank.

Ráadásul az elemzők szerint a gyenge forint és az olajárak közelmúltban látott emelkedése ellenére is alacsonyabb lehet az infláció még az MNB várakozásainál is. A jegybank 2020-ra 3,3%-os pénzromlást vár, azonban az OTP szerint akár 3% körüli infláció is jöhet. Ha pedig a Monetáris Tanács azt látja, hogy a rekordgyenge forint ellenére sem emelkedik a drágulási ütem, akkor az még jobban felbátoríthatja őket.

Összességében az MNB-nek most van lehetősége arra, hogy kivárjon, megvárja, milyen hatással lesz a globális lassulás és a nemzetközi jegybankok lazítása a gazdaságra – emelik ki az OTP szakértői. Alapesetben arra számítanak, hogy a jegybank legalább 2020 végéig a jelenlegi szint környékén próbálja majd tartani a 3 hónapos bankközi kamatot, ha azonban a külső környezet tovább romlik, akkor további jelentősebb lazítás is jöhet.

A keddi döntés után Nagy Márton alelnök ismét hangsúlyozta, hogy a jegybank nem aggódik a gyenge forint miatt, az OTP szerint nem is kell küzdeniük ellene, csak akkor, ha a hatása az inflációban is megjelenik. Így a jelenlegi helyzetben a gyenge forint automatikus stabilizátora lehet a gazdaságnak a romló külső környezet mellett.  

A címlapkép forrása: Shutterstock

szakács étterem restaurant
cimlap_rossz
budapest lánchíd_getty
20191130_141657
esport
Május 6-án indul az új Takarékbank
kindzsongundonaldtrump
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
forinteuroarolyambankjegy