Sosem volt ilyen gyenge a forint
Korábban soha nem látott szinten zárta az évet a forint, az MNB hivatalos középárfolyama alapján 330,52-nél fejezte be az évet a keresztárfolyam, ami 2,8 százalékkal magasabb a 2018 végén látott 321,51-es szintnél.
Sőt, év közben ennél gyengébb szinten is járt a magyar deviza, az új történelmi csúcs az euró forint árfolyamban
337,26 volt november végén.
A 330-as lélektani szint átlépésére már volt példa 2018 nyarán, azonban a 2019-es év szólt arról, hogy a korábbi 320 körüli egyensúlyi árfolyam egyértelműen feljebb tevődött, vagy ahogy korábban fogalmaztunk: „a 330 lett az új 320”. Októberben és decemberben is volt átmenetileg 330 alatt az euró árfolyama, de tartósabban utoljára szeptemberben volt erre példa.
Arról többször írtunk év közben, mi minden okozta a forint gyengélkedését. Elsőre talán meglepő lehet, hogy erőteljes gazdasági növekedés, fegyelmezett költségvetési politika és javuló adósságszerkezet mellett miért gyengélkedett a magyar deviza. Volt azonban két nagyon fontos oka ennek:
- Egyrészt a legerősebb belső tényező a negatív reálkamat, hiszen a 0,9%-os alapkamat mellett az infláció az év végére megint 3% fölé emelkedett. A régióban a lengyel és a román kamatszint is magasabb a magyarnál, ráadásul az MNB Monetáris Tanácsának jelzései alapján egyhamar nem is lehet várni komoly szigorítást. Ez pedig folyamatosan sérülékenységi tényező volt a forint szempontjából.
- A másik lényeges faktor a nemzetközi hangulat volt, hiszen év közben az amerikai-kínai kereskedelmi háború eseményei, valamint a nyugat-európai gazdaságok recessziós veszélye folyamatosan nyomást helyezett a kockázatos eszközökre, így a forintra is. Az év végére ugyan átmenetileg enyhült a kereskedelmi vita és Németország is el tudta kerülni a recessziót, részben ennek köszönhető, hogy a forint is kicsit eltávolodott mélypontjától.
A világ egyik legrosszabbul teljesítő devizája volt a forint
A fentiek miatt a forint a világ egyik legrosszabbul teljesítő devizája volt 2019-ben, mind a feltörekvő piac nagy részét, mind pedig a fejlett devizákat alulteljesítette. Persze idén is voltak extrém teljesítmények, az argentin peso majdnem 60 százalékos zuhanását például nehéz lett volna alulmúlni, hiszen az ország nyáron az államcsőd szélére sodródott. A török líra évek óta folyamatosan küszködik, illetve a chilei peso fért még fel a legrosszabb teljesítmények dobogójára. Utána viszont következik a forint, mely 5,7%-ot veszített a dollárral szemben. A régiós devizák közül csak a román lej közelítette meg ezt, a lengyel zloty és a cseh korona alig 1,5 százalékot veszített.
Persze azért a pozitív oldalon is voltak kiemelkedő teljesítmények, 10% feletti erősödést produkált az ukrán hrivnya és az egyiptomi font a dollárral szemben. Ukrajna esetében persze volt honnan visszapattanni, hiszen a Krím orosz elfoglalása és a kelet-ukrajnai háború komoly nyomokat hagyott az ország gazdaságán. Még az idei erősödéssel együtt is több mint 120%-os zuhanást mutat a hrivnya az utóbbi öt évben.
Milyen lehet 2020 a forint számára?
A jövő év legfontosabb kérdése az lehet, hogyan folytatja majd a forint. Ahhoz, hogy valódi erősödésről beszélhessünk, tartósan 330 alatti euróárfolyamot kellene látnunk, az elemzők szerint ugyanakkor nagyobb esély van ennek ellenkezőjére, a magyar deviza további gyengülésére.
A forint folytatódó lassú leértékelődésére számíthatunk és 2020-ban újabb EUR/HUF árfolyam csúcsot is láthatunk, valamint az „egyensúlyi” kereskedési sáv is feljebb fog tolódni – vélik az OTP Bank szakemberei év végi elemzésükben. Vagyis jó eséllyel láthatunk az idei 337-nél magasabb árfolyamot is, hasonlóan vélekednek a külföldi elemzők is.
A francia Societé Generale szakértői például már októberben úgy vélekedtek, hogy akár 350 közelébe is gyengülhet jövőre a forint, 2020 negyedik negyedévére 348-as célárfolyamot határoztak meg. Ők is arra alapozzák véleményüket, hogy az MNB akár még lazább monetáris politika felé is elmozdulhat, szerintük már decemberben bejelentheti a jegybank a jelenlegi kötvényvásárlási program kiterjesztését. Az igazán nagy dobások viszont csak 2020-ban lehetnek, az egynapos betéti kamatot visszavághatják mínusz 0,15%-ra, illetve a hosszú ideje 0,9%-os alapkamat kismértékű csökkentésére is van lehetőség.
Hasonlóan vélekednek a JP Morgan szakemberei, akik ősszel 346-os euró-forint jegyzést jósoltak egyéves időtávon. Szerintük a Monetáris Tanács épp azért van csapdahelyzetben, mert lazítani szeretne a monetáris kondíciókon, viszont a maginfláció emelkedése miatt rövidtávon erre nincs lehetősége.
A fentiekből is látszik, hogy a forint 2020-as sorsát nagyban befolyásolhatja az MNB kamatpolitikája. A Portfolio rendszeres kamatpolljában részt vevő elemzők egyöntetűen azt gondolják, hogy legalább 2021-ig nem lesz irányváltás, maradhatnak az extrém laza kondíciók, ami a forint szempontjából továbbra is kedvezőtlen lehet. Az OTP szakemberei is azt gondolják, hogy nem várható hirtelen irányváltás a jegybanktól jövőre, csak akkor számíthatunk hirtelen szigorításra, ha markánsan és tartósan 4% fölé gyorsul az infláció.
Címlapkép: Getty Images
