Már kezdtek volna leszállni a forintról a shortosok
Az elmúlt hetekben érezhetően csökkent a forint elleni short pozíciók állománya, főleg június elején vettek fel a külföldi szereplők a magyar deviza melletti pozíciókat – derül ki az MNB most megjelent friss ábrakészletéből.
Ha a külföldiek kumulált pozícionáltságát vizsgáljuk, akkor is látszik az elmozdulás az MNB adataiból: az egy hónappal korábbi 2859 milliárd forintról 2695 milliárdra csökkent az állomány az utóbbi hónapok stagnálása után.
Ennek volt köszönhető, hogy júniusban 343 környékére is vissza tudott erősödni a forint az euróval szemben és megszűnt a korábbi jelentős alulteljesítése.
Az MNB fordított megint a hangulaton
Az utóbbi hetekben kezdett megint gyengülni a forint miután a befektetők a cseh és lengyel jegybank lépései után elkezdtek kamatcsökkentést árazni az MNB esetében is. Kedden aztán meglepetésre lazított is a Monetáris Tanács, 15 bázisponttal 0,75%-ra vágta az alapkamatot. Az elemzők csak az év második felében vagy 2021-ben vártak hasonló lépést, azért volt meglepő a döntés.
A lépést követően rögtön újra 350 fölé gyengült a forint az euróval szemben, és a friss előrejelzések szerint ezzel még nincs vége a folyamatnak.
A JP Morgan szakemberei például rögtön a keddi lazítás után úgy gondolták, hogy a Monetáris Tanács nem fog megállni itt, szeptemberre újabb 25 bázispontos vágással számolnak, illetve decemberre még egy kamatcsökkentés is benne lehet a pakliban. Vagyis szerintük a mostani lépéssel és a kamat szinten tartásának előrevetítésével csak tesztelni próbálja a piacot az MNB, ha ez nem jár a forint jelentős alulteljesítésével, akkor felbátorodhatnak.
A fentiek miatt a JP Morgan szerint a keddi döntés jó beszállót kínál a forint shortolására.
A Morgan Stanley szakemberei alapesetben hisznek abban, hogy innen nem csökken tovább a kamat, de kiemelik, hogy a mostani lépéssel nőttek a lefelé mutató kockázatok. Ők már korábban lezárták a forint melletti long pozícióikat számítva a lazításra, de az a vártnál korábban jött. Így most az amerikai bank szakértői semleges állásponton vannak a forinttal kapcsolatban, illetve azt várják, hogy valóban egyszeri finomhangoló lépés volt a mostani vagy további kamatcsökkentés jöhet.
Tatha Ghose, a Commerzbank elemzője a lengyel jegybank múlt havi váratlan kamatcsökkentésével állítja párhuzamba a Monetáris Tanács keddi döntését. Szerinte a devizapiac számára most az a legnagyobb kérdés, hogy a gazdaság stabilizálódásával az MNB visszaemeli-e a kamatot, vagy tartósan alacsonyabb alapkamatra kell felkészülni.
A német bank szakembere a piaci reakciót is a lengyelhez hasonlítja: egyelőre a forint kismértékű gyengüléssel reagált a meglepetésre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a befektetők a jövőben sem fogják máshogy árazni a lazítást, hiszen ugyan az infláció nyomott, de a maginfláció kevésbé esett vissza, a magyar reálkamat pedig továbbra is erőteljesen negatív, ami korábban hónapokig indokolta a forint alulteljesítését a régióban.
Az OTP Bank elemzői is azt gondolják, hogy nem a 0,75%-os alapkamat lesz a végállomás, szeptemberben tovább lazíthat az MNB. Ha a forint nem gyengül jelentősen, akkor három hónap múlva újabb 15 bázispontos vágás jöhet 0,6%-ra.
Összességében tehát a keddi kamatcsökkentés megakaszthatja a forint utóbbi hetekben látott erősödését, a legnagyobb kérdés az lesz, meddig gyengül vissza a magyar deviza. Ha nem lesz túl hirtelen az esés és nem válik el a forint a régiótól, ahogy március második felében, akkor az elemzők szerint a Monetáris Tanács nyitott lehet további kamatvágásokra, melyek alapján akár tartósan 350 feletti árfolyamra is felkészülhetünk.
Címlapkép: Getty Images
