Megint beindultak a forint támadói
Az utóbbi hetek árfolyammozgása után már sejthető volt, hogy ismét nőtt a forint elleni short pozíciók állománya, hiszen egy hónap alatt több mint 3,5%-kal gyengült a magyar deviza az euróval szemben. Ezzel ráadásul jelentősen alulteljesítő volt a forint, hiszen a legközelebbi vetélytársnak számító lengyel zloty 1,8%-kal, a cseh korona pedig 3,2%-kal gyengült.
A fentiekből az is látszik, hogy már nem egyszerűen a forint gyengüléséről van szó, az utóbbi hetekben egy általánosabb feltörekvő piaci gyengülés is elindult, ami a magyar devizát eleve gyenge szinten találta. Az év elejéhez képest a forint már több mint 10%-os gyengülésben van, miközben a zloty 5,6%-kal, a korona pedig 5,8%-kal értékelődött le.
Részben ez a nemzetközi hangulatromlás látszik meg a forint piaci pozícionáltságában is.
Az MNB legfrissebb ábrakészlete alapján az utóbbi egy hónapban szinte folyamatosan híztak a magyar deviza elleni külföldi pozíciók.
Ezzel az aktuális short állomány 2869 milliárd forint volt az egy hónappal korábbi 2562 milliárddal szemben.
Ezzel az augusztusban lezárt forint elleni pozíciók nagy részét nyitották újra a befektetők, gyakorlatilag a júliusi szintre emelkedett vissza az érték a jegybanki adatbázis szerint.
De mi gyengíti most a forintot?
Említettük, hogy az utóbbi hetekben kibővült a forint ellen szóló érvek sora, a nemzetközi hangulat romlásával erősödött a tendencia. Így most az alábbi tényezők összessége lökte történelmi mélypont közelébe a devizát:
- Júliusban váratlanul megugrott az infláció, majd az augusztusi 3,9%-os érték gyakorlatilag elérte a jegybanki célsáv (3 plusz-mínusz egy százalék) tetejét. Ennek alapján „normális esetben” már a szigorításon kellene gondolkodnia a Monetáris Tanácsnak.
- Most azonban nincs „normális eset”, hiszen a gazdaság a második negyedévben 13,6%-kal esett vissza, ami meghaladta a várakozásokat. Emiatt pedig a költségvetés mellett a monetáris politika oldaláról is további gazdaságélénkítés lenne indokolt.
- Ehhez a két belföldi tényezőhöz csatlakozott a nemzetközi kockázatkerülés és a dollár erősödése. Az amerikai deviza szeptember elején 1,20-ig gyengült az euróval szemben, majd onnan fordult. Ez pedig hagyományosan rossz hír a feltörekvő piaci devizák számára, a forint pedig az egyik legalacsonyabb reálkamattal rendelkezik jelenleg, ami még sérülékenyebbé teszi.
Az első két pontban szereplő ellentmondás feloldása az MNB-re várt. A keddi kamatdöntés után a Monetáris Tanács kiemelte, hogy továbbra is az infláció a legfőbb útmutatójuk, amennyiben az inflációs kilátások tartósan és jelentősen megváltoznak, készek minden rendelkezésre álló eszközt bevetni.
Ez az üzenet azonban a jelek szerint nem volt elég a befektetőknek, szerdán tovább gyengült a forint.
A következő időszakban is a fenti három tényezővel kapcsolatos friss hírek mozgathatják az árfolyamot. Itthon október első felében jelenhet meg a szeptemberi inflációs adat, majd november közepén a harmadik negyedéves GDP-statisztika érkezik. Közben pedig fél szemmel érdemes lesz figyelni az euró-dollár árfolyamot, amennyiben folytatódik az amerikai deviza erősödése, az a forint számáéra is rossz hír lehet. Ebből a szempontból pedig a novemberi amerikai elnökválasztás eredménye is meghatározó lehet.
Az OTP Bank elemzői szerint 2021 végéig nem változik majd az alapkamat, az infláció jövőre csökkenhet a válság dezinflációs hatásai miatt. A további lazítás lehetősége szinte kizárható, szigorításra pedig várhatóan nem lesz szükség. A gazdaság további támogatását az eszközvásárlási programon keresztül hajthatja végre az MNB, szükség esetén annak heti 40 milliárd forintos keretösszegét megemelve.
Címlapkép: Getty Images
