Mindenkit meglepett az MNB
Csütörtökön 0,75%-ra emelte az egyhetes betéti kamatot az MNB a szokásos heti tenderén, ez a gyakorlatban monetáris szigorítást jelent, hiszen április óta ez volt az irányadó eszköz. Eddig mindig az alapkamattal egyezett meg az egyhetes betéti ráta, most először tér el attól. A döntést követően a jegybank a Reuters kérdésére elárulta: elsősorban az infláció kordában tartása miatt léptek. Szakértők szerint ez burkoltan azt is jelentheti, hogy már kellemetlen volt a forint gyengülése az MNB-nek, hiszen a további esés az inflációt is élénkítette volna.
A lépés azért volt elsősorban váratlan, mert a Monetáris Tanács kedden tartotta kamatdöntő ülését, amikor változatlanul hagyták a kamatkondíciókat, majd két napra rá az egyhetes betéten keresztül szigorítottak.
A magyar deviza egyébként erősödéssel reagált a kamatemelésre, azonban elég hamar kifulladt, így továbbra is bőven 360 felett van az euró árfolyama, és a tavasszal látott 370 közeli történelmi csúcs sincs messze az árfolyamban.
Innen már további kamatemelések jöhetnek
A csütörtöki lépés után megszólaló elemzők egy része szerint a 15 bázispontos szigorítás nem lesz elegendő ahhoz, hogy megfékezze a forint gyengülését. A következő hetekben vagy további hasonló lépésekre lesz szükség, vagy a jegybanknak el kell fogadnia a deviza további esését. A Commerzbank elemzése szerint a következő időszakban az MNB rugalmas lehet, hiszen a kamatfolyosón belül (mínusz 0,05% és 1,85% között) hetente dönthet az egyhetes kamatról, amivel a likviditást tudja befolyásolni, és végső soron a forint árfolyamát megtámasztani.
Tatha Ghose, a német bank szakértője azt is elmondta, szerinte miért nem tudott a forint érdemben erősödni a kamatemelés után. A magyar jegybank monetáris politikája továbbra is ultra lazának mondható, ebben a helyzetben pedig a másodlagos kamat emelése nem azt sugallja, hogy az MNB érdemben változtatna politikáján, sokkal inkább úgy tűnik, hogy csak a forint gyengülése hozta kellemetlen helyzetbe. Így pedig a piac sem fog ennél többet belelátni a meglepő lépésbe.
A Morgan Stanley azt emeli ki, hogy a magas infláció és a forint utóbbi időben mutatott gyengülése miatt az MNB-nek óvatosabbnak kell lennie a középtávú kilátásokat illetően. Ez köszönt vissza a csütörtökön bemutatott inflációs jelentésben is, melyben két negatív alternatív pályát vázoltak fel: a gazdaság W-alakú visszaesését és a globális kockázatkerülés erősödését a feltörekvő piacokon.
Másokhoz hasonlóan az OTP Bank elemzői is azt gondolják, hogy a kamatemelés igazi motivációja a devizaárfolyam volt. Az utóbbi napokban félő volt, hogy a forint történelmi mélységbe gyengül, ami az inflációra és az inflációs kilátásokra is hatással lett volna. Az utóbbi két hónap magas inflációja pedig előrevetítette azt, hogy az MNB a korábbinál érzékenyebb lesz a devizaárfolyam volatilitására.
A piaci árazások jelenleg még legalább két további 15 bázispontos kamatemelést vetítenek előre egyéves időtávon. Mi azt gondoljuk, hogy ez hamar meg is valósulhat, nem vár majd vele 2021-ig a jegybank
- olvasható az OTP elemzésében.
Hasonlóan gondolkodik a Societé Generale szakembere is, szerinte a mostani lépés ellenére folytatódik majd a forint gyengülése, ami további szigorító lépéseket válthat ki az MNB-től. A francia bank szerint az idei negyedik negyedévben egészen 375-ig emelkedik majd az euró-forint jegyzés, vagyis
új történelmi mélypontra esik a forint.
Az indoklásban kiemelik, hogy a forint továbbra is sérülékeny, erősen kitett a bizonytalan piaci hangulatnak, a romló járványhelyzetnek és az esetleges további gazdasági károknak. A bank elemzője szerint az egyhetes betéti kamat az év végére elérheti az 1%-ot a további emelésekkel. Jövőre aztán kis megnyugvás jöhet, magas szinten, 365-370 körül stabilizálódhat a forint jegyzése, ami után az MNB visszavághatja az egyhetes kamatot a 0,6%-os irányadó ráta szintjére.
Címlapkép: Getty Images
