Új történelmi mélypont a forint árfolyamában
Hétfő reggel új történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, átmenetileg 370 felett is járt a jegyzés. A magyar deviza botladozása azonban nem most kezdődött, már a múlt héten megközelítette a kritikus határt, sőt hetek óta 360 felett jár.
Persze ebben az időszakban nem csak a forint gyengült intenzíven, a régiós devizák közül az elmúlt egy hónapban a lengyel zloty is 2,5%-ot esett az euróval szemben, miközben a cseh korona még erősödni is tudott. Vagyis az ár ebből látszik, hogy
nem elsősorban a forintról szóltak az elmúlt hetek, sokkal inkább a nemzetközi hangulat sújtotta a magyar devizát.
Főleg a múlt héten látszott az, hogy általánosságban a feltörekvő piacokon elkezdett megjelenni egy elég intenzív kockázatkerülés, és ezen belül Kelet-Közép-Európa került a befektetők fókuszába. Ennek több oka is van, ezeket igyekszünk most sorra venni.
A dollár erősödése: egyszerre ok és okozat
A feltörekvő piaci devizák általános gyengülése esetén mindig érdemes első lépésben a dollárral kezdeni a vizsgálatot. Az amerikai deviza az utóbbi egy hónapban 3,1%-kal erősödött az euróval szemben, a mostanihoz hasonló 1,13 alatti árfolyamra tavaly nyár óta nem volt példa.
Az régóta ismert tény, hogy a dollár erősödése rosszul hat a kockázatos feltörekvő piaci devizákra, hiszen azt jelenti, hogy biztos menedéket keresnek a befektetők. A Commerzbank hétfői elemzése azt emeli ki, hogy a közép-európai devizák a legmagasabb bétával rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy érzékenyen reagálnak az euró-dollár árfolyam elmozdulására. Az amerikai deviza utóbbi hetekben látott szárnyalása egyszerre ok és okozat ebből a szempontból:
- A Fed november elején jelentette be, hogy elkezdi visszafogni eszközvásárlási programját, jövőre pedig a szakértők szerint akár kamatot is emelhet a jegybank. Ezzel szemben az EKB elnöke épp a múlt héten nyilatkozott arról, hogy még 2022-ben sem lesz indokolt a szigorítás az inflációs kilátások alapján. A két fejlett jegybank közti ilyen széttartás már önmagában indokolja a dollár erősödését, illetve a feltörekvő devizák botladozását.
- Az elmúlt hetekben a feltörekvő piacon önmagában is romlott a hangulat, a török líra gyakorlatilag naponta esett új mélypontra, a sokáig elérhetetlennek hitt 10-es lélektani határt is átugrotta a dollárral szemben. Ez pedig kockázatkerülést váltott ki a piacon, még a kevésbé érintett devizák esetében is a sérülékenységet helyezték előtérbe.
Vagyis az első dolog, ami segíthetne a forintnak az lenne, ha a dollár gyengülni kezdene, de erre a jelenlegi helyzetben nincs túl sok esély.
Amerikából egyébként akár további rossz hírek is érkezhetnek: a tengerentúli hozamok emelkedése (egyelőre?) nem indult be a dollár erősödésével párhuzamosan. Tavasszal sokan már 2% fölé várták az amerikai tízéves hozamot, azonban nem tudott jelentősen 1,7% fölé emelkedni az utóbbi időszakban. Ha a most 1,6% körül álló jegyzés a közelgő jegybanki szigorítással kapcsolatos hírekre
erőteljesen emelkedni kezdene, akkor az növelné a nyomást a forinton és a magyar kötvényeken is.
Kelet-Közép-Európa került a célpontba
Az utóbbi hetekben a régiónk kiemelten is célponttá vált a feltörekvő piacokon. Persze nem annyira, mint a török piac, de így is a sérülékenységünk került előtérbe. Ennek több oka is van:
- Európában a legmagasabb inflációt a régió országaiban tapasztaljuk hónapok óta, ezzel a jegybankokon egyre nagyobb a nyomás.
- A járvány új gócpontja is Európa, és ezen belül Kelet-Közép-Európa lett, emiatt a befektetők tartanak tőle, hogy az esetleges újabb lezárásoknak fájdalmas gazdasági következményei is lesznek.
Ezeken túl vannak egyedi sztorik is a régióban, a lengyel-fehérorosz határon a menekültválság kiéleződése a befektetők aggodalmát is növeli, miközben Romániában épp kormányválság van. Magyarország és Lengyelország esetében az Európai Bizottsággal folytatott politikai vita lépett új fejezetébe, a jelek szerint hamarosan megindulhat a jogállamisági eljárás a két renitens tagállam ellen. Ez pedig nem csak politikai, hanem gazdasági károkat is okozhat,
fennáll a kockázata annak, hogy még hosszú hónapokig nem érkezik uniós forrás az országokba.
A fentieken túl az európai energiaválság kockázata is leselkedik a régió országaira, hiszen jellemzően jelentős importra szorulnak energiahordozókból. Magyarországon a szabályozott árak miatt az áremelkedés a kisfogyasztóknál nem jelenik meg, de az ipari fogyasztók költségei emelkednek. Emellett a külkereskedelmi mérlegünk romlásán keresztül további sérülékenységi tényezőt jelenthet az egyébként is törékeny hangulatban. Az ikerdeficit visszatérése nemcsak a megítélés romlásán keresztül gyengíti a forintot, hanem közvetlenül is. A reálgazdasági tranzakciók (export, import) mögötti devizaváltások a forintpiacon a kereslet-kínálati viszonyokat úgy változtatják, hogy az az árfolyamgyengülés irányába hat. Mindez nem csak az import energiaszáma megugrása miatt van: a növekedési kép romlása mögött elsősorban az exportorientált autóipar és az elektronikai ágazat teljesítménycsökkenése áll.
Üdv újra a feltörekvő piacokon
- hangsúlyozta múlt heti elemzésében a régióval kapcsolatban a JP Morgan. A Reuters körképe szerint az amerikai nagybank ezzel arra utalt, hogy az évek óta tartó viszonylagos nyugalom után ismét kockázatosként kezdtek tekinteni a kelet-közép-európai országokra.
Az amerikai befektetési bank szakértői az egyre növekvő kockázatok miatt alulsúlyozásra javasolták ügyfeleiknek a régiós devizákat, ez is hozzájárulhatott a forint múlt héten kezdődött intenzív gyengüléséhez. Szerintük a folyó fizetési mérleg negatívba fordul majd a régióban, Magyarországon a GDP 2,9%-a lehet a deficit, Lengyelországban 2,3%, Csehországban pedig 1,8%. Éppen ezért a szakemberek
az érintett devizák további gyengülésére számítanak, illetve ha tartós lesz a külső pozíciók romlása, akkor a volatilitás is emelkedhet a piacon.
A JP Morgan számításai szerint a fizetési mérleg egy százalékpontos romlása 50 bázisponttal magasabb kamatokat indokol a régióban, mint egyébként szükséges lenne.
Miközben elsősorban a geopolitikai témák uralják a szalagcímeket, a UBS feltörekvő piaci stratégája arra hívja fel a figyelmet, hogy a régió gazdasági fundamentumai is egyre kevésbé vannak rendben. Manik Narain kiemelte, hogy a kulcsfontosságú exportőrök, például az autóipar problémái 2012 óta először eredményezhetnek például külkereskedelmi hiányt Lengyelországban, a Brüsszellel folytatott csatározások pedig fájdalmas gazdasági következményekkel járhatnak, ha nem oldódnak meg a vitás kérdések.
Ljubka Dushanova, a State Street Global Advisors feltörekvő piaci szakembere azt emelte ki, hogy a régió jegybankjai kezdik elveszíteni az infláció elleni hitelességi harcot, ez okoz most bizonytalanságot a piacon.
Valószínűleg látunk még ingatag helyzetet a régió piacain
- tette hozzá.
Pedig a jegybankok mindent megtesznek, hogy elkápráztassák a befektetőket. A lengyel jegybank sokáig kitartott amellett, hogy nincs szükség a 0,1%-os alapkamat emelésére, majd októberben meglepetésre 40 bázisponttal emelték azt, november elején pedig további 75 bázispontos szigorítást jelentettek be. Közben ahogy láttuk, a zloty még a forintnál is nagyobb mértékben gyengült, vagyis a jelek szerint ez sem elég a piacnak. Prágában ennél is nagyobbat szólt a hónap elején a 125 bázispontos demonstratív kamatemelés, a korona viszonylag jól is tartja magát az elmúlt hetekben. Bár ez valószínűleg nem csak a monetáris politika erősebb kiállásának köszönhető, hanem a gazdaság fundamentumai is erősebbek.
Közben a kormány csak dobálja a pénzt a tűzre
Persze az eddig felsorolt nemzetközi tényezők mellett belső okok is vannak, melyek csak erősítik a forint gyengülését. Ha ezek nem lennének, az sem fordítaná meg valószínűleg az irányt, de tompíthatná a globális hatásokat.
A jelenlegi inflációs környezetben, amikor kilencéves csúcson van az áremelkedési ütem, nem túl jó jel, hogy a költségvetés folyamatosan fűti tovább a gazdaságot. A következő néhány hónapban több ezer milliárd forintos vagyontranszfer megy majd végbe a kormánytól a lakosság felé a különböző nyugdíjemelések- és kiegészítések, a családosok szja-visszatérítése, a 25 év alattiak szja-mentessége miatt, illetve januártól bruttó 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér.
Így a lakosság jövedelme jelentősen emelkedik, ami fűtheti a fogyasztást, illetve bátrabb áremelésre késztetheti a kereskedőket és szolgáltatókat. Vagyis
a már most is magas inflációban van egy erőteljes felfelé mutató kockázat.
További ilyen kockázat lehet a forint árfolyama, ha a jelenlegi rekordszinten stabilizálódik a jegyzés vagy akár még tovább gyengül, az az inflációban is megjelenhet az importárakon keresztül. Éppen ezért most úgy kellene egy kis forinterősödés, mint egy falat kenyér, de az csak nem akar megérkezni.
Így pedig egyre inkább belecsúszhatunk egy olyan csapdahelyzetbe, hogy a tartósan magas infláció megakadályozásához az euró-forint árfolyam letörése kellene, az viszont épp a növekvő inflációs kockázatok miatt marad magasan.
Mit rontott el az MNB és mit tehet most?
Kérdés, hogy ebben a helyzetben mit tehet a jegybank, illetve mit kellene volna másként tennie. Ahogy említettük, a múlt heti 70 bázispontos kamatemelés sem nyugtatta meg a piacot, hiszen átmeneti megnyugvás után újra gyengülni kezdett a forint.
Szóba kerültek már a régiós kamatemelések, ezen a téren az MNB hónapokig az élen járt, hiszen a nyáron elsőként kezdett szigorítani havi 30 bázispontos ütemben. Erről azonban szeptembertől átálltak 15 bázispontra, éppen akkor, amikor a lengyelek és a csehek elkezdtek erőteljesen kamatot emelni. Így a magyar jegybank korábban összeszedett előnye hamar elolvadt, a múlt héten muszáj volt áttérniük a magasabb tempóra.
A régiós kockázatok miatt ismét fókuszba került a reálkamat, ami Magyarországon több mint húszéves mélyponton volt már az októberi 6,5%-os infláció mellett. Ezen elvileg a 70 bázispontos kamatemelés segít valamennyit, azonban a múlt héten már az MNB is elismerte, hogy novemberben 7% feletti inflációs adat jöhet, vagyis akár teljesen „elolvadhat” a kamatemelés.
A KSH december 8-án publikálja majd a friss inflációs adatokat, addig még lesz lehetősége a jegybanknak tovább emelni az irányadó kamaton.
A múlt héten ugyanis gyakorlatilag heti kamatemelési ütemre állt át az MNB az egyhetes betét irányadóvá tételével. Vagyis a jelenlegi forintárfolyam mellett
jó eséllyel most csütörtökön tovább emelkedik majd a 2,5%-os irányadó kamat.
Kérdés, hogy ez elég lesz-e a piacnak ahhoz, hogy megálljon a forint gyengülése vagy akár megforduljon az irány. Ha a további szigorítás mellett a régió befektetői megítélése is javulna, illetve visszatérne a kockázatvállalási kedv, akkor erre nagyobb esély lenne.
Címlapkép: Getty Images
