dollar ido penz
Deviza

Hetek óta rettegve nézzük a dollár árfolyamát – Amerikából törhetik össze a forint álmait

Beke Károly
Az utóbbi tizenkét hónapból tízet erősödéssel zárt a dollár az euróval szemben, a maradék kettő is inkább stagnálásnak nevezhető, mint dollárgyengülésnek. Ritka az, hogy a világ legfontosabb devizapárja ennyire egy irányba mozogjon tartósan, ez pedig a forintnak sem jó hír. De miért kell félve néznünk az euró-dollár grafikont, amikor a forint szempontjából elvileg jó hír kellene, hogy legyen az euró gyengülése?

Meglódult a dollár

Az elmúlt egy évben majdnem 15%-kal erősödött a dollár az euróval szemben, ebből 8,3%-ot az év eleje óta produkált az amerikai deviza. Nagyon rég volt példa hasonlóan heves mozgásra a világ legfontosabb devizapárjában, a dollár az utóbbi tizenkét hónapból tízet zárt erősödéssel, de a maradék kettőben is inkább csak stagnált, mint jelentősen gyengült.

Látszik, hogy korábban is voltak hosszabb szériák a dollár esetében, most azonban az utóbbi hónapok erősödésével ötéves mélypontra, 1,05 alá esett az euró-dollár jegyzés.

Most úgy tűnik, hogy a lélektani határ sem fogja meg a jegyzést, csütörtökön már 1,04 közelében is járt az amerikai deviza, erre pedig már rávetül a húszéves csúcsnak számító 1, 035-ös szint árnyéka. Ráadásul, ha megnézzük, mi hajtja a dollár erősödését, akkor nehéz elképzelni, hogy ez a trend megforduljon:

  • A két nagy jegybank, a Fed és az EKB monetáris politikája között továbbra is jelentős különbség van, és ez a következő hónapokban várhatóan csak növekedni fog. A tengerentúlon két lépésben összesen már 75 bázisponttal emelték meg a kamatot, és várhatóan ez folytatódik az év egészében, miközben az eurózónában az idei negyedik negyedévre várják az első kamatemelést a legmerészebb szakemberek is. A kamatkülönbözet növekedése pedig egyértelműen a dollár mellett szól.
  • Az utóbbi időben az amerikai deviza egyre erősebben profitál a globális hangulat romlásából, mostanra gyakorlatilag elsőszámú menekülőeszközként viselkedik. A hangulat romlására pedig bőven volt példa az utóbbi években, hiszen előbb a koronavírus-járvány sújtotta a gazdaságot, majd az orosz-ukrán háború ingatta meg a befektetők bizalmát.
  • A háború az európai kilátásokat sokkal nagyobb mértékben rontja, hiszen erősen rá vagyunk utalva az orosz olajra és földgázra, illetve földrajzilag is közelebb zajlik a fegyveres konfliktus. Európában ma reális forgatókönyv egy energiaválság, ami komolyabb gazdasági visszaeséssel is járna.

Ez persze nem jelenti azt, hogy folytatódik az amerikai deviza töretlen erősödése, hiszen a fenti hatások nagy része ma már be van árazva a piacon, ezért tart ötéves csúcson a dollár. Vagyis további jelentős mozgáshoz valamilyen meglepetés kellene. De mi lehet ez a meglepetés?

Egyrészt az, ha a nagy jegybankok kamatpályája érdemben megváltozna ahhoz képest, amit most gondolnak a befektetők. Vagyis vagy a Fednek kellene gyorsabban emelnie a kamatot, vagy az EKB-nak kellene később elkezdeni az emelést, illetve kisebb lépésekkel haladni. A másik reális veszély az, hogy valóban energiaválságba sodródik Európa, egy ilyen forgatókönyv még tudna lökni egyet a dolláron. Ehhez valószínűleg az kellene, hogy rövid időn belül leálljanak az orosz olaj- és gázszállítások vagy az európai szankciók vagy az azokra adott orosz válaszlépések miatt.

Egyelőre az elemzők is megosztottak, de egyre többször vetődik fel a kérdés, hogy vajon elérheti-e a paritást az euró-dollár árfolyam. Az ING Bank legfrissebb anyaga szerint akár ez is benne lehet rövidtávon, ők arra számítanak, hogy a Fed kamatemeléseinek egyelőre az elején tartunk, a piac pedig csak most kezdi érezni, mi is lehet annak hatása. A Commerzbank szakemberei viszont azt emelik ki, hogy az amerikai kamatvárakozások várhatóan már nem fognak erősödni a jelenlegi szintről, így lassan a végéhez közelíthet a dollár szárnyalása. Persze azt hozzáteszik, hogy egy európai energiaválság mindent megváltoztatna, hiszen a kontinens gazdasága recesszióba csúszhatna, amit ráadásul nem globális folyamat, hanem egy Európa-specifikus tényező okozna. Ez pedig a másik oldalról tolhatná lejjebb az euró-dollár árfolyamot, vagyis az euró gyengülését indokolhatná.

De miért nem jó a forintnak az, ha erősödik a dollár?

Az elmúlt hetekben több cikkünkben utaltunk arra, hogy a forint hagyományosan rosszul teljesít akkor, ha a dollár trendszerűen erősödik. Első ránézésre ez meglepő lehet, hiszen az euró gyengülése az euró-forint árfolyamot épp lefelé kellene, hogy tolja. Ez azért nincs sokszor így, mert ha a dollár-euró viszonylatban van mozgás, akkor az euróövezethez kötődő gazdaságok devizái az euró irányát követik. Ráadásul

a forint úgynevezett magas bétájú deviza.

De mit jelent ez pontosan? A gyakorlatban azt, hogy egy adott gazdasági hatásra az árfolyam az átlagosnál nagyobb kilengésekkel reagál. Ezzel persze nem csak a magyar fizetőeszköz van így, a legtöbb feltörekvő piaci deviza többé-kevésbé hasonlóan viselkedik.

Az utóbbi időszakban azért értékelődött fel itthon a dollárárfolyam szerepe, mert az eurózónán kívüli kelet-közép-európai devizákat hagyományosan a magas bétájúak közé sorolják.

De mitől lesz egy deviza magas bétájú? Általában azokra a fizetőeszközökre sütik rá ezt a bélyeget, ahol a gazdasági növekedés gyors és egyenlőtlen, komoly politikai kockázatok vannak, illetve magas az államadósság és a piaci volatilitás. Az ilyen országokban hagyományosan magasak a kamatok, hiszen a befektetők jelentős kockázati prémiumot várnak el azért, hogy a bizonytalanságot vállalják. Ha sorra megnézzük, akkor ezek a kitételek szinte mind teljesültek Magyarország és a forint esetében az utóbbi években. A feltörekvő régióban a magyar növekedés a jobbak között volt, az államadósság a régióban is a legmagasabb, illetve a kamatszintben is élen járunk.

Ezeket a magas bétájú devizákat pedig azért hátráltatja a dollár erősödése, mert az utóbbi tíz évben éppen az ultra laza amerikai monetáris politikából profitáltak. A Fed a QE-programokkal számolatlanul öntötte a likviditást a piacra (különböző eszközöket – állampapírokat, jelzálogleveleket – vásárolt), ennek a pénznek egy része pedig kereste a magas kamatozású befektetéseket, mivel a fejlett világban gyakorlatilag nulla volt a kamat. Így a többletlikviditás a kockázatosabb feltörekvő piacok felé mozdult. Most viszont arra számíthatunk, hogy az amerikai jegybank szigorításával ez a folyamat megfordul, a kiszívott pénz elkezd visszaáramolni dollárba.

A régiós devizák és az euró-dollár árfolyam az utóbbi években, egyértelműen látszik a forint és a lengyel zloty erős korrelációja a dollárral.

Igazából ez az összefüggés nem újkeletű, hogy a dollár erősödése negatív a feltörekvő devizák számára, de az utóbbi hónapokban indult be olyan trendszerű dollárerősödés, aminek vannak fundamentális alapjai is.

De akkor mi lesz így a forinttal?

Az eddig leírtak nem vetítenek előre túl szép pályát a forint számára, hiszen a dollár esetleges további erősödése hosszabb távon is hátráltathatja a magyar devizát. Ha azonban nem jön komolyabb meglepetés a piacon, akkor ez azt jelentheti, hogy

a magyar deviza jó eséllyel nehezen tud majd erősödni.

A további gyengülés tere azért mérsékelt, hiszen ahogy említettük, a dollár szuflája is kezdhet kifogyni 1,05 alatt. Persze rögtön változtatna a képen, ha például energiaválság lenne Európában vagy a Fed még a vártnál is agresszívebb kamatemelési pályán indulna el.

Az elmúlt időszakban egyébként a dollár árfolyama mellett a hazai makrogazdasági és jegybanki hírek, illetve a világpiaci gáz- és olajár mozgatták a forintot. Utóbbi azért vált lényegessé a háború kitörése óta, mert a cserearány romlásán keresztül jelentősen romlik majd a hazai külkereskedelmi mérleg, illetve a folyó fizetési mérleg.

Az ING Bank elemzői is azt hangsúlyozzák friss anyagukban, hogy a külső egyenlegünk romlása helyez nyomást a forintra, ezzel a fundamentális tényezővel ugyanis egyre vonzóbb a magyar deviza elleni pozíciók felvétele.

A Commerzbank szakemberei szerint a forint a következő egy évben alulteljesítheti majd régiós versenytársait, ennek oka pedig a lengyel és a cseh reálkamatnál alacsonyabb magyar ráta, illetve az Európai Bizottság jogállamisági mechanizmusa, ami komoly politikai kockázatot jelent. Ráadásul a bank elemzője szerint 2023-ban is csak lassú talpra állás jöhet, még a jövő év végére is 365-ös euróárfolyamot vár.

Vagyis egy ennyire erős dollár mellett valószínűleg csak minimális tere lehet a forintnak az erősödésre, ha pedig az amerikai deviza még tovább menne, akár elérné a paritást az euróval szemben, az ismét forintgyengülést válthatna ki.

Címlapkép: Getty Images

usa zaszlo
himlo kiutes
olajfinomito
fagylalt fagyi
irán
2022. május 17.
Hitelezés 2022
2022. május 31.
Financial IT 2022
2022. június 8.
Portfolio Property X 2022
2022. június 1.
Portfolio Digital Transformation 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
tizezer forint bankjegy