forint bankjegy huf
Deviza

Szegény forintot még az ág is húzza – Miért csak ennyit értek a hatalmas kamatemelések?

Beke Károly
Csak átmenetileg tudott 400 alá erősödni a forint, az utóbbi napokban megint rosszul nézett ki az euróárfolyam, a 410-es szintet kezdte közelíteni. Vagyis miközben az MNB jelentősen emelte az irányadó kamatot, a 10 százalék feletti magyar kamatszint messze a legmagasabb a régióban, ez is csak ideig-óráig segített a forinton. Most éppen elsősorban a magas gázár, illetve az ebből adódó gyenge fundamentumok tesznek keresztbe, ezeken pedig a magyar gazdaságpolitika csak bajosan tud segíteni.

Nem tartott ki sokáig a forint ereje

A július elején látott történelmi mélypontról hirtelen fordult egyet a forint és 415-ről egészen 395-ig kapaszkodott vissza az euróval szemben. Az elmúlt napok azonban azt bizonyítják, hogy megint csak átmeneti volt a fellélegzés, a héten ismét 400 fölé emelkedett az árfolyam, sőt, a 410-es szintet is megközelítette.

Pedig menet közben az MNB jelentősen emelte az irányadó kamatot:

Vagyis egy hónap alatt összesen 350 bázisponttal emelkedett a kamat, a forint pedig szinte ugyanott tart, mint előtte.

Ha pedig ehhez hozzátesszük, hogy ugyanebben az időszakban a lengyel kamatszint 50 bázisponttal emelkedett, a cseh pedig stagnált, akkor egyértelmű, hogy javult a forint relatív pozíciója. De akkor mi a baj még mindig a magyar devizával?

Ahhoz, hogy a fenti kérdésre választ kapjunk, érdemes egy kicsit visszamenni az időben, és azt megnézni, mi erősítette a forintot július közepén a jegybanki kamatemeléseken túl:

  • Jött egy átmeneti megnyugvás a nemzetközi piacokon, alábbhagyott a dollár szárnyalása egy időre.
  • A világpiaci gázár ugyan a júniusi 85 euróról 150 euró környékére emelkedett, de ez még mindig kezelhetőnek tűnt.
  • A kormány feltűnően barátságosabb hangnemet ütött meg az Európai Bizottsággal folyó vitákban, nyilvánosan bejelentette, hogy több kritikus ponton is engedett a brüsszeli testületnek. Ezzel felcsillant annak a reménye, hogy belátható időn belül megállapodás születik és jöhetnek az uniós források Magyarországra.
  • A júniusban bejelentett jelentős költségvetési kiigazítás után a sokáig „szent tehénnek” tartott rezsicsökkentésen is módosított a kormány úgy, hogy az átlag feletti fogyasztásra augusztustól magasabb ár vonatkozik. Ezzel egyrészt csökken a költségvetés terhe, másrészt a befektetők felé pozitív üzenet, hogy elmozdulunk a piaci árak felé.

Mi romlott el megint?

Jogos kérdés, hogy mi változott meg az utóbbi néhány napban, ami a magas kamatok ellenére megint a gyengülés felé lökte a forintot.

Először is a gázárak ismét 200 euró fölé emelkedtek miután Oroszország a teljes kapacitás 20%-ára fogta vissza a szállítást az Északi áramlat vezetéken. Emiatt ismét felerősödtek egy európai energiaválság kockázatai, senki nem tudja megmondani, lesz-e elegendő gáz a téli fűtési szezonban, abban viszont majdnem mindenki biztos, hogy ha nem lesz, akkor az az egész európai gazdaságot mély recesszióba taszíthatja.

gáz220728

De miért ennyire fontos Magyarországnak a világpiaci gázár? Egyrészt azért, mert Európában mi vagyunk talán a leginkább ráutalva az orosz földgázra, ha elapadnak a szállítások, akkor a magyar gazdaság lehet komoly bajban, mivel nincs alternatív beszerzési forrás. Emellett a rezsicsökkentés miatt a gáz világpiaci ára a költségvetés szempontjából sem mindegy, hiszen minél nagyobb a kedvezmény a háztartásoknak, annál nagyobb terhet kell a büdzsének is kigazdálkodnia.

És végül, a legerősebb indok az, hogy a magas gázár automatikusan rontja a magyar gazdaság külső mutatóit. Egyrészt a külkereskedelmi mérleg egyenlegét, hiszen drágábban kell beszerezni a nyersanyagot, ráadásul a forint gyengülése miatt ez forintban még drágább, másrészt ez hatással van a fizetési mérleg egyenlegére, hiszen a gázvásárlással deviza áramlik ki az országból. Ezek pedig nem csak közvetlenül rontják a magyar gazdaság helyzetét, de közvetetten is hatással vannak a forintra, mivel a külső sérülékenységi mutatókra kiemelten figyelnek a befektetők.

Becslések szerint a jelenlegi 200 euró körüli gázár mellett akár a GDP 10%-át is elérheti a magyar fizetési mérleg hiánya. Ez pedig

még a jelenleginél is gyengébb forintárfolyamot indokolna önmagában.

A második fontos változás, hogy két héttel ezelőtt a piac elhitte a kormány békülékenyebb hangnemét és az uniós megállapodás lehetőségét, azonban kezd kiábrándulni. Egyrészt a Bizottság részéről azóta sem érkezett semmilyen pozitív jelzés azzal kapcsolatban, hogy valóban jelentős előrelépés történt-e a tárgyalásokon, másrészt továbbra sem teljesen világos, milyen nyitott kérdések vannak még a felek között, melyekről eddig nem sikerült megállapodni. Ugyanis

hiába kommunikálja a kormány, hogy több fontos területen is engedményeket tett, ameddig legalább egy vitás kérdés van, addig aligha születik megállapodás.

És ezen az sem segít, hogy a héten a magyar kormány egyedüliként szavazott az önkéntes, 15%-os gázfogyasztás-csökkentés ellen, illetve Orbán Viktor múlt szombati tusványosi beszéde komoly nemzetközi visszhangot kapott (és nem pozitív értelemben). Vagyis most úgy tűnik, hogy megint távolodunk a megegyezéstől, vagy legalábbis nem közeledtünk annyit, mint azt két hete mindenki remélte.

Márpedig az uniós forrásokra most kiemelten szüksége lenne Magyarországnak, hiszen a befolyó devizával lehetne betömködni a folyó fizetési mérleg lyukait, és a költségvetésen is enyhülne a nyomás. Nem is beszélve arról, hogy ha az év végéig nem sikerül megegyezni, akkor a helyreállítási alap (RRF) forrásainak egy jelentős részét végleg elbukja Magyarország, vagyis az idő is sürget. Éppen ezért, ha egy-két hónapon belül sem jönnek kedvező hírek, akkor

a forinton is fokozódhat a nyomás az év vége felé közeledve.

És végezetül a harmadik tényező a dollár ismételt erősödése. Az amerikai deviza július közepén elérte a rettegett paritást az euróval szemben, onnan azonban gyengülésnek indult. Az utóbbi néhány napban ez látszik megint fordulni, főleg a csütörtöki kereskedésben volt feltűnő a két devizapár együtt mozgása, hiszen a dollár kiújuló erősödése mellett szenvedett a forint. Ennek okáról már többször írtunk: a forint úgynevezett magas bétájú deviza, vagyis ellentétes irányban szorosan leköveti a dollár mozgását. A régióban ez a magyar fizetőeszközre igaz a leginkább.

Vagyis összefoglalva van három erős tényező, ami továbbra is a forint ellen szól:

  1. A magas világpiaci gázár és az energiaválság réme.
  2. A dollár erősödése, illetve erős szinten ragadása.
  3. Az uniós forrásokkal kapcsolatos bizonytalanságok.

Ezekből legalább kettőnek kellene érdemben megváltoznia ahhoz, hogy tartós és jelentős forinterősödésre számíthassunk. A probléma csak az, hogy a háromból az első kettő rajtunk kívülálló adottság, amit nem tudunk befolyásolni, a harmadik pedig egyre inkább politikai, mintsem gazdasági kérdés.

Vagyis a forint kilátásai egyáltalán nem mondhatók pozitívnak, egyrészt nagyon kellene a kormánynak tepernie az uniós megállapodásért, másrészt imádkozni, hogy gyengüljön a dollár és/vagy csökkenjen a gázár. Ha viszont a kilátásokat nézzük, akkor utóbbi kettőből egyik sem számít alapforgatókönyvnek, hiszen az orosz gázszállítások bizonytalansága még hónapokig fennmaradhat, a dollár kamatelőnye pedig még mindig jelentős az euróhoz képest, nem is beszélve az energiaválságból fakadó esetleges európai recesszió veszélyéről.

De miért nem hatásosak a kamatemelések?

Persze a fentiek ellenére jogos kérdés, miért nem volt hatásos egy hónap alatt 350 bázispontnyi kamatemelés. Hiszen elvileg az megdrágítja a forint elleni short pozíciók felvételét, vagyis a befektetőknek a 10 százalék feletti kamat mellett nem éri meg a magyar deviza esésére spekulálniuk.

A probléma, hogy most nem ez gyengíti a forintot, nem elsősorban a külföldi spekulatív tőke jelent meg a piacon.

Erre utal az MNB ábrakészlete is, mely szerint július elején, amikor történelmi mélypontra esett a forint, volt egy komolyabb shortállomány a piacon, azonban továbbra sem mondható extrémnek a forint elleni külföldi spekulatív pozíciók állománya.

ábrakészlet220728

Ezzel szemben most a fundamentális tényezők, a már említett romló külkereskedelmi mérleg helyeznek nyomást a forintra, hiszen a folyamatos földgáz beszerzés hónapról hónapra jelentős forinteladásokat jelent a piacon. Ezen a problémán pedig nehéz kamatemelésekkel segíteni. Persze a romló külső pénzügyi mutatók előbb-utóbb a spekulánsok figyelmét is felkeltik, akkor pedig már a magas kamat mellett is megéri nekik a forint ellen menni, erre láthattunk példát július elején.

Címlapkép: Getty Images

130416-M-OM885-092_-_New_Zealanders_maneuver,_engage_targets_during_Dawn_Blitz_2013
CH-47 Chinook gyakorlat
Lng transzport hajok
bét

Holdblog Mi is a Goldilocks?

Archívumunkból (2020) A tőkepiaci szaksajtó rendszeresen emlegette az elmúlt években, hogy épp "Goldilocks" gazdaság...

Holdblog Joe Biden mélypontja

Minden idők harmadik legnépszerűtlenebb elnökeként távozott a Fehér Házból 2021 januárjában Donald Trump. Joe...

2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. október 4.
Energy Investment Forum 2022 - A MEKH szakmai támogatásával
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Model Validation Quantitative Analyst

Model Validation Quantitative Analyst
Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Díjmentes online előadás
Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni?
forint bankjegy huf