Nem tartott ki sokáig a forint ereje
A július elején látott történelmi mélypontról hirtelen fordult egyet a forint és 415-ről egészen 395-ig kapaszkodott vissza az euróval szemben. Az elmúlt napok azonban azt bizonyítják, hogy megint csak átmeneti volt a fellélegzés, a héten ismét 400 fölé emelkedett az árfolyam, sőt, a 410-es szintet is megközelítette.
Pedig menet közben az MNB jelentősen emelte az irányadó kamatot:
- Június végén az alapkamat és az egyhetes betéti ráta összeolvasztása 50 bázispontos effektív szigorítást jelentett.
- Július közepén a forint vesszőfutását látva rendkívüli, 200 bázispontos emelésre volt szükség.
- Kedden további 100 bázisponttal emelték az alapkamatot, majd csütörtökön az irányadó rátát is.
Vagyis egy hónap alatt összesen 350 bázisponttal emelkedett a kamat, a forint pedig szinte ugyanott tart, mint előtte.
Ha pedig ehhez hozzátesszük, hogy ugyanebben az időszakban a lengyel kamatszint 50 bázisponttal emelkedett, a cseh pedig stagnált, akkor egyértelmű, hogy javult a forint relatív pozíciója. De akkor mi a baj még mindig a magyar devizával?
Ahhoz, hogy a fenti kérdésre választ kapjunk, érdemes egy kicsit visszamenni az időben, és azt megnézni, mi erősítette a forintot július közepén a jegybanki kamatemeléseken túl:
- Jött egy átmeneti megnyugvás a nemzetközi piacokon, alábbhagyott a dollár szárnyalása egy időre.
- A világpiaci gázár ugyan a júniusi 85 euróról 150 euró környékére emelkedett, de ez még mindig kezelhetőnek tűnt.
- A kormány feltűnően barátságosabb hangnemet ütött meg az Európai Bizottsággal folyó vitákban, nyilvánosan bejelentette, hogy több kritikus ponton is engedett a brüsszeli testületnek. Ezzel felcsillant annak a reménye, hogy belátható időn belül megállapodás születik és jöhetnek az uniós források Magyarországra.
- A júniusban bejelentett jelentős költségvetési kiigazítás után a sokáig „szent tehénnek” tartott rezsicsökkentésen is módosított a kormány úgy, hogy az átlag feletti fogyasztásra augusztustól magasabb ár vonatkozik. Ezzel egyrészt csökken a költségvetés terhe, másrészt a befektetők felé pozitív üzenet, hogy elmozdulunk a piaci árak felé.
Mi romlott el megint?
Jogos kérdés, hogy mi változott meg az utóbbi néhány napban, ami a magas kamatok ellenére megint a gyengülés felé lökte a forintot.
Először is a gázárak ismét 200 euró fölé emelkedtek miután Oroszország a teljes kapacitás 20%-ára fogta vissza a szállítást az Északi áramlat vezetéken. Emiatt ismét felerősödtek egy európai energiaválság kockázatai, senki nem tudja megmondani, lesz-e elegendő gáz a téli fűtési szezonban, abban viszont majdnem mindenki biztos, hogy ha nem lesz, akkor az az egész európai gazdaságot mély recesszióba taszíthatja.
De miért ennyire fontos Magyarországnak a világpiaci gázár? Egyrészt azért, mert Európában mi vagyunk talán a leginkább ráutalva az orosz földgázra, ha elapadnak a szállítások, akkor a magyar gazdaság lehet komoly bajban, mivel nincs alternatív beszerzési forrás. Emellett a rezsicsökkentés miatt a gáz világpiaci ára a költségvetés szempontjából sem mindegy, hiszen minél nagyobb a kedvezmény a háztartásoknak, annál nagyobb terhet kell a büdzsének is kigazdálkodnia.
És végül, a legerősebb indok az, hogy a magas gázár automatikusan rontja a magyar gazdaság külső mutatóit. Egyrészt a külkereskedelmi mérleg egyenlegét, hiszen drágábban kell beszerezni a nyersanyagot, ráadásul a forint gyengülése miatt ez forintban még drágább, másrészt ez hatással van a fizetési mérleg egyenlegére, hiszen a gázvásárlással deviza áramlik ki az országból. Ezek pedig nem csak közvetlenül rontják a magyar gazdaság helyzetét, de közvetetten is hatással vannak a forintra, mivel a külső sérülékenységi mutatókra kiemelten figyelnek a befektetők.
Becslések szerint a jelenlegi 200 euró körüli gázár mellett akár a GDP 10%-át is elérheti a magyar fizetési mérleg hiánya. Ez pedig
még a jelenleginél is gyengébb forintárfolyamot indokolna önmagában.
A második fontos változás, hogy két héttel ezelőtt a piac elhitte a kormány békülékenyebb hangnemét és az uniós megállapodás lehetőségét, azonban kezd kiábrándulni. Egyrészt a Bizottság részéről azóta sem érkezett semmilyen pozitív jelzés azzal kapcsolatban, hogy valóban jelentős előrelépés történt-e a tárgyalásokon, másrészt továbbra sem teljesen világos, milyen nyitott kérdések vannak még a felek között, melyekről eddig nem sikerült megállapodni. Ugyanis
hiába kommunikálja a kormány, hogy több fontos területen is engedményeket tett, ameddig legalább egy vitás kérdés van, addig aligha születik megállapodás.
És ezen az sem segít, hogy a héten a magyar kormány egyedüliként szavazott az önkéntes, 15%-os gázfogyasztás-csökkentés ellen, illetve Orbán Viktor múlt szombati tusványosi beszéde komoly nemzetközi visszhangot kapott (és nem pozitív értelemben). Vagyis most úgy tűnik, hogy megint távolodunk a megegyezéstől, vagy legalábbis nem közeledtünk annyit, mint azt két hete mindenki remélte.
Márpedig az uniós forrásokra most kiemelten szüksége lenne Magyarországnak, hiszen a befolyó devizával lehetne betömködni a folyó fizetési mérleg lyukait, és a költségvetésen is enyhülne a nyomás. Nem is beszélve arról, hogy ha az év végéig nem sikerül megegyezni, akkor a helyreállítási alap (RRF) forrásainak egy jelentős részét végleg elbukja Magyarország, vagyis az idő is sürget. Éppen ezért, ha egy-két hónapon belül sem jönnek kedvező hírek, akkor
a forinton is fokozódhat a nyomás az év vége felé közeledve.
És végezetül a harmadik tényező a dollár ismételt erősödése. Az amerikai deviza július közepén elérte a rettegett paritást az euróval szemben, onnan azonban gyengülésnek indult. Az utóbbi néhány napban ez látszik megint fordulni, főleg a csütörtöki kereskedésben volt feltűnő a két devizapár együtt mozgása, hiszen a dollár kiújuló erősödése mellett szenvedett a forint. Ennek okáról már többször írtunk: a forint úgynevezett magas bétájú deviza, vagyis ellentétes irányban szorosan leköveti a dollár mozgását. A régióban ez a magyar fizetőeszközre igaz a leginkább.
Vagyis összefoglalva van három erős tényező, ami továbbra is a forint ellen szól:
- A magas világpiaci gázár és az energiaválság réme.
- A dollár erősödése, illetve erős szinten ragadása.
- Az uniós forrásokkal kapcsolatos bizonytalanságok.
Ezekből legalább kettőnek kellene érdemben megváltoznia ahhoz, hogy tartós és jelentős forinterősödésre számíthassunk. A probléma csak az, hogy a háromból az első kettő rajtunk kívülálló adottság, amit nem tudunk befolyásolni, a harmadik pedig egyre inkább politikai, mintsem gazdasági kérdés.
Vagyis a forint kilátásai egyáltalán nem mondhatók pozitívnak, egyrészt nagyon kellene a kormánynak tepernie az uniós megállapodásért, másrészt imádkozni, hogy gyengüljön a dollár és/vagy csökkenjen a gázár. Ha viszont a kilátásokat nézzük, akkor utóbbi kettőből egyik sem számít alapforgatókönyvnek, hiszen az orosz gázszállítások bizonytalansága még hónapokig fennmaradhat, a dollár kamatelőnye pedig még mindig jelentős az euróhoz képest, nem is beszélve az energiaválságból fakadó esetleges európai recesszió veszélyéről.
De miért nem hatásosak a kamatemelések?
Persze a fentiek ellenére jogos kérdés, miért nem volt hatásos egy hónap alatt 350 bázispontnyi kamatemelés. Hiszen elvileg az megdrágítja a forint elleni short pozíciók felvételét, vagyis a befektetőknek a 10 százalék feletti kamat mellett nem éri meg a magyar deviza esésére spekulálniuk.
A probléma, hogy most nem ez gyengíti a forintot, nem elsősorban a külföldi spekulatív tőke jelent meg a piacon.
Erre utal az MNB ábrakészlete is, mely szerint július elején, amikor történelmi mélypontra esett a forint, volt egy komolyabb shortállomány a piacon, azonban továbbra sem mondható extrémnek a forint elleni külföldi spekulatív pozíciók állománya.
Ezzel szemben most a fundamentális tényezők, a már említett romló külkereskedelmi mérleg helyeznek nyomást a forintra, hiszen a folyamatos földgáz beszerzés hónapról hónapra jelentős forinteladásokat jelent a piacon. Ezen a problémán pedig nehéz kamatemelésekkel segíteni. Persze a romló külső pénzügyi mutatók előbb-utóbb a spekulánsok figyelmét is felkeltik, akkor pedig már a magas kamat mellett is megéri nekik a forint ellen menni, erre láthattunk példát július elején.
Címlapkép: Getty Images
