trader
Deviza

Tényleg legyőzte a forint támadóit az MNB? Csatát vagy háborút nyert a jegybank?

Beke Károly
Több mint egy hónapja annak, hogy az MNB közbelépett a forint megállíthatatlan zuhanását látva és 18 százalékra emelte az irányadó kamatot. Az eddig eltelt néhány hét alapján sikeres volt a beavatkozás, hiszen a korábbi 430 feletti szintről visszakapaszkodott a magyar deviza. De mit jelent a shortosok elrettentése? Egyáltalán miért shortolják a forintot? És miért kellett 500 bázisponttal felemelni az irányadó kamatot? Ezzel végleg megmenekült a magyar deviza? Látható, hogy bőven vannak még nyitott kérdések, melyekre most megpróbálunk választ adni.

Bő egy hónapja kellett beavatkoznia a jegybanknak

Október közepén két lényeges intézkedést jelentett be az MNB a szokásos kamatdöntésen kívüli időpontban:

  • Az egynapos betéti gyorstender bevezetésével az irányadó kamatot 18%-ra emelték, ez 500 bázispontos azonnali kamatemelést jelentett.
  • Az év végéig a jegybank a devizatartalék terhére biztosítja az energiaszámla fedezéséhez szükséges devizát.

Ezekre egyértelműen a forint árfolyama miatt volt szükség, amit a jegybank általában a „kockázati megítélésünk romlásaként” említ. A magyar deviza a szeptemberi kamatdöntést követően indult intenzív gyengülésnek, amikor a Monetáris Tanács bejelentette, hogy 13 százalékon lezárja a kamatemelési ciklust. Azt követően a 405-ös szintről néhány hét alatt 430 fölé ugrott az euró jegyzése.

Az MNB két fő okot azonosított a forint gyengülése mögött: a folyó fizetési mérleg intenzív romlását, ami nem csak fundamentális tényezőként negatív, hanem folyamatos devizaváltást generált, illetve a kockázati megítélés erőteljes romlását, vagyis a forint elleni spekulatív pozíciók felvételét. Ezeket akarta a fenti két intézkedéssel kezelni a jegybank.

Miért támadták meg a forintot?

A két tényező közül most a forint elleni pozíciók felvételével foglalkozunk, amit az irányadó kamat emelésével igyekezett kezelni az MNB. A legfontosabb, hogy

ez teljesen normális befektetői viselkedésnek tekinthető, semmi elítélendő nincs a shortoláson, amikor valaki egy adott eszköz árfolyamának esésére számít.

Vagyis lehet ugyan a forint elleni támadásról beszélni, de a valóságban annyi történt, hogy a befektetők szigorúbb monetáris politikára, magasabban húzódó kamatpályára számítottak, ezért kiábrándultan fogadták a jegybank szeptember végi bejelentését. Ez indította el a forint gyengülését, ami egy idő után öngerjesztő folyamat lett, vagyis a jelentős alulteljesítést látva egyre több befektető látott fantáziát a magyar deviza elleni pozíciókban.

Hogy néz ki a shortolás? Miért kellett kamatot emelnie a jegybanknak?

Ha valaki egy eszköz, jelen esetben a forint ellen akar pozíciót felvenni, akkor el kell adnia az adott eszközt abban bízva, hogy később majd olcsóbban tudja visszavásárolni, ez a shortolás lényege. Vagyis egy külföldi befektetőnek forintra van szüksége ahhoz, hogy ilyen piaci pozíciót felvegyen, hiszen neki jellemzően eurója vagy dollárja áll rendelkezésre.

Hol tud a legkönnyebben forintot szerezni egy ilyen befektető? A bankközi piacon, ahol magyar pénzintézetektől forintban hitelt vehet fel. Ha pedig a forint többet gyengül, mint a hitel költsége, akkor nyeresége van az üzleten. Éppen ezért

EGY JEGYBANK AZZAL TUD A LEGJOBBAN VÉDEKEZNI, HA MEGDRÁGÍTJA A SHORT POZÍCIÓK FELVÉTELÉT A KAMAT EMELÉSÉVEL, HISZEN ÍGY CSAK JÓVAL NAGYOBB FORINTGYENGÜLÉS ESETÉN FORDUL NYERŐBE A short POZÍCIÓ.

Vagyis ha ma egy külföldi befektető a forintot shortolni akarja, akkor azt 18 százaléknál magasabb kamat mellett teheti meg, így pedig már egyre kevésbé éri meg ilyen pozíciókat felvenni.

Sikeres volt az MNB lépése?

Ha a forint árfolyamára nézünk, akkor sikeresnek mondható a jegybank kamatemelése, hiszen érezhetően erősödött azóta a magyar deviza. Ugyanakkor továbbra is látszanak kockázatok, elsősorban az uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások alakulása, ami az elmúlt napokban megint a gyengülés felé lökte a forintot.

A jegybank minden hónapban a szokásos ábrakészletben teszi közzé a forint elleni külföldi spekulatív pozíciók grafikonját, ami azonban ennyire nem mutat optimista képet.

mnbábrakészlet221124

Látszik, hogy szeptember legvégén volt egy időszak, amikor jelentős pozíciók épültek fel a forint ellen, majd a jegybank kamatemelése után fokozatosan az ellenkező oldalra pozícionált a piac. Ez egyébként nem feltétlenül jelenti azt, hogy hirtelen a forint jelentős erősödésében kezdtek bízni, részben a korábbi short pozíciók zárása okozhatott automatikus forint vételeket.

Ugyanakkor a grafikonon az is látszik, hogy november eleje óta ismét a forint ellen fogadó befektetők kerültek többségbe, ha nem is olyan mértékben, mint azt szeptember végén-október elején láthattuk.

A jegybank adatai szerint a forint elleni külföldi pozíciók állománya most nagyjából ugyanott tart, ahol a szeptemberi kamatdöntő ülés előtt, közel 1000 milliárd forint. Amikor a jegybanknak közbe kellett avatkoznia, akkor ez az összeg felment 1300-1400 milliárdra, majd visszaesett. Vagyis az októberi 500 bázispontos kamatemeléssel a szeptemberben bejelentett leállást sikerült korrigálnia az MNB-nek.

De akkor mi lesz most a forinttal?

Látható, hogy folyamatosan hullámzik a külföldi befektetők forinttal szembeni pozícionáltsága, egy átmeneti forinterősödés is kiválthatja azt, hogy ismét vonzóvá válik a magyar deviza shortolása, nagyobb esélyt látnak az ismételt gyengülésre. Nagyjából ez történhet most is: a jelenlegi árfolyamon már akár a magas kamat mellett is érdemes lehet a forint ellen fogadni. Ugyanakkor a shortosok a drága spekuláció miatt el is bizonytalanodhatnak, ha a forint nem indul el felfelé, és a magas short-állomány annak a lehetőségét is magában hordozza, hogy ezek zárása egy forinterősödési hullámot indít el (short squeeze)

Említettük, hogy az utóbbi napokban az uniós tárgyalásokkal kapcsolatos hírek mozgatták az árfolyamot, gyengítették újra 415 közelébe a forintot. A hírek szerint ugyanis az Európai Bizottságot egyelőre nem győzték meg a magyar kormány vállalásai, ha lesz is megállapodás az év végéig, akkor is erős feltételekkel, a kifizetésekre még jó ideig várni kell majd.

Várhatóan a következő napokban-hetekben is ez mozgatja majd a forintot, hiszen, ha a helyreállítási alapról az év végéig nem lesz megegyezés, akkor több milliárd euróról végleg lemondhat Magyarország. Vagyis az idő sürget, a Bizottság és az Európai Parlament pedig egyelőre elégedetlen, így a jövő héten még jöhetnek újabb csavarok az ügyben.

Címlapkép: Getty Images

tyumeny-vasutallomas-sziberia-orosz-ukran-haboru
orszaghaz-orszaggyules-magyar-parlament-epulete
forint190925kettő
vásárlás infláció zöldség üzlet bolt

Ricardo Hazlitt és az infláció

A nagyszerű Henry Hazlitt és az infláció természete címmel ma posztom olvasható a kiváló publicista, Seres László...

Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
December eleji részvénymustra, aktualitások, grafikonok, értékeltségek.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Könyvelő munkatárs

Könyvelő munkatárs
2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
forint ezres