Hirtelen fulladt ki a dollár nagy menetelése
2022 felemás volt a dollár szempontjából, hiszen majdnem húsz év után először törte át a paritást az amerikai deviza az euróval szemben. A szakértők többsége évek óta számított a zöldhasú erősödésére, aztán erre rátett még egy lapáttal az orosz-ukrán háború, aminek kettős hatása volt:
- Európát energiaválság fenyegette az elszálló energiaárak miatt, miközben Amerika sokkal kevésbé volt ráutalva az orosz gázra.
- Erősödött a dollár klasszikus menekülődeviza szerepe, vagyis a bizonytalan piaci hangulatban menedékként kezelték a befektetők.
Ennek eredménye volt, hogy majdnem húsz év után először „többet ért a dollár, mint az euró”. A mélypontot szeptember végén érte el az árfolyam 0,96 körül, akkor sokan a dollár további erősödésére fogadtak. A piacon voltak egészen vad előrejelzések évekig tartó dollár rallyról és 0,80-0,85-ös jegyzésről.
Aztán hirtelen nagyot fordult a hangulat és aki a dollár további erősödésére számított, az most alig három hónappal később már az euróra fogadna.
Mi történt a piacon?
Jó kérdés, hogyan tud néhány hónap alatt 180 fokot fordulni a világ legfontosabb devizapárja. A választ pedig jól összefoglalja friss elemzésében az ING Bank, mely a napokban frissítette előrejelzését és másokhoz hasonlóan már az euró további erősödésére számít. A bank szakemberei kiemelik, hogy már 2022 végén is azt gondolták, hogy négy tényező fogja meghatározni idén az euró-dollár árfolyamot:
- A Fed kamatpolitikája
- Az európai energiaválság
- A kínai gazdaság helyzete
- A globális befektetői hangulat
A fordulat okainak keresését érdemes azzal kezdeni, hogy megvizsgáljuk, mi változott ezekben az utóbbi hónapokban. Az amerikai infláció például lassan trendszerű csökkenést mutat, több kedvező adat is megjelent, miközben nőttek a recessziós félelmek. Ez pedig teret ad a Fednek arra, hogy első lépésben lassítsa a kamatemelések ütemét, majd az év második felében már lazításba kezdjen. Februárra a piac már beárazta, hogy az eddigi 50 helyett csak 25 bázispontot emel majd az amerikai jegybank.
Az ING szerint idén felértékelődik majd a kamatkülönbözet szerepe az euró-dollár árfolyam szempontjából. A bank jelenlegi előrejelzései pedig a mostaninál sokkal magasabb, 1,20-as árfolyamot vetítenek előre, vagyis ha csak a kamat számítana, akkor addig kellene gyengülnie a dollárnak. Ehhez nem csak a Fed lassítása, majd kamatvágása járul hozzá, hanem az is, hogy az EKB meglepően szigorú hangnemet ütött meg, várhatóan további 125 bázisponttal 3,25%-ra emeli az irányadó kamatot az év közepére, majd egészen 2024 végéig nem is nyúl ahhoz.
Közben a bank elemzői arra is rámutatnak, hogy az euró ma már alulértékelt, ez is a további emelkedést támogathatja az árfolyamban. A becslések szerint ennek alapján 7-8%-os további euróerősödés lenne indokolt.
Európában a jelek szerint a szokatlanul meleg tél sietett a gazdaság segítségére, hiszen emiatt jelentősen csökkent a gázfogyasztás, ami a világpiaci földgázárak beszakadásához is vezetett. Ezzel pedig egy komoly kockázat árazódott ki az euró szempontjából. Az ING várakozásai szerint a meleg időjárás miatt Európa a gáztárolók 50 százalékos töltöttségével léphet ki a jelenlegi fűtési szezonból, így enyhülhet a nyomás a tárolók ismételt feltöltésével kapcsolatban. A bank nyersanyagpiaci szakemberei szerint 2023 második felében ismét lehet 150 euró körül a földgázár, amikor emelkedik a kereslet, ez majdnem háromszorosa lenne a jelenlegi szintnek, de jelentősen elmaradna a tavaly nyári 250-300 eurótól.
A kínai vezetés az utóbbi hónapokban érezhetően enyhített a korábbi zéró COVID politikáján, ez pedig élénkítheti a gazdaságot. A kínai gazdaság gyorsulása pedig részben ellensúlyozhatja Európa és Amerika lassulását, ami főleg a feltörekvő országok számára lehet jó hír. Ha pedig a feltörekvő piacokra ismét erősödik a tőkebeáramlás, akkor az általában pozitív hatással van az euró-dollárra.
Mindeközben az év elején a globális befektetői hangulat is kedvezőnek mondható, vagyis
szinte minden amellett szól, hogy az euró erősödjön.
De meddig erősödhet az euró?
Említettük, hogy a fenti tényezők miatt az ING módosította 2023-24-es előrejelzését. Az elemzők most az év közepére 1,15-ös árfolyamot várnak, majd onnan az év második felében 1,12-ig korrigálhat vissza a dollár. Jövőre aztán a téli időszak megint inkább kockázatokat hozhat Európa számára, így akár a paritást is megközelítheti 1,02-nél a jegyzés, de 2024-ben hamar visszatérhet az 1,10 körüli sávba.
Vagyis most úgy tűnik, hogy minden az euró mellett szól, de persze ez bármikor fordulhat, hiszen éppen 2022-ben láthattuk, mennyire törékeny tud lenni az erősödés akkor, amikor szinte mindenki egy irányban áll a piacon.
Ha például kiderül, hogy az amerikai infláció csökkenése nem tartós és a recessziós félelmek sem olyan komolyak, az könnyen átárazhatja ismét a Fed és az EKB kamatpolitikája közti különbséget. De a másik oldalon az is tartogathat meglepetést, ha Európában is meredeken esni kezd az infláció és kiderül, hogy az EKB-nak is a vártnál hamarabb kell kamatot csökkentenie. És akkor nem beszéltünk még a lehetséges geopolitikai kockázatokról, ma még nem látható veszélyekről, melyek a kockázatvállalási kedvet bármikor befolyásolhatják bármelyik irányba.
Címlapkép: Getty Images
