Vasárnap tartanak sorsdöntő választásokat Törökországban, amelynek legfontosabb kérdése, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök erősen irányított gazdasága és a féktelen infláció okozta megélhetési válság milyen esélyeket teremt az ellenzéki kihívójának, Kemal Kilicdaroglunak.
Illetve az is kiderül, hogy egy esetleges hatalomátadás után Törökország visszatér a liberális ortodoxiához, vagy marad a piaci logikával szembemenő szabályozói és politikai környezet. Ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát most vasárnap, akkor a május 28-i második fordulóig a bizonytalanság csak fokozódhat.
Utóbbira ráadásul minden esély megvan, mert a felmérések minimális előnyt mutatnak az ellenzéki kihívónak, de technikailag 50-50 százalék közelében van mindkét jelölt támogatottsága. Pedig hiába az évek óta tartó gazdasági válság, Erdogan esélyei az év eleji földrengések rossz kezelése miatt romlottak drasztikusan.
A líra az elmúlt másfél évben értékének csaknem 95%-át elvesztette, így a török fizetőeszköz sorsáról a piaci szereplők csak annyit mernek biztosan állítani, hogy
bármi is legyen az eredmény vasárnap, nagy árfolyammozgás lesz a devizapiacokon.
Erdogan ragaszkodása az alacsony kamatlábakhoz, valamint az, hogy az elnök a monetáris politika irányítását is magához ragadta, már elüldözte a külföldi befektetőket, de sokan azt mondják, hogy visszatérnek, ha hatalomátadás lesz Ankarában.
A választások kimenetele az idei legizgalmasabb esemény a feltörekvő piaci devizák piacán. Emiatt ráadásul a forint árfolyamra is lehet közvetett hatása annak, ha a török bizonytalanság fokozódna.
A Reuters összefoglalója szerint, ha csak szerény politikai változások történnek, vagyis Erdogan hatalmon marad, és pártja többségben marad a török parlamentben, akkor a JPMorgan előrejelzése szerint
A LÍRA-DOLLÁR árfolyama A JELENLEGI 19,5-es szintről akár 30-ra emelkedhet, vagyis azonnali további 50%-os leértékelődés következhet be.
Carl Ross, a GMO alapkezelő vezetője arra figyelmeztet, hogy Törökország óriási válsággal nézhet szembe, mivel a devizatartalékok kimerültek, a bankokra nyomás nehezedik, a megtakarítások elszivárognak, a pénzügyi stabilitás ingatag - vagyis a gazdaság összeomolhat.
Bár Törökország adósságállománya még mindig jóval alacsonyabb, mint a legtöbb országé, de a Moody's és a Fitch hitelminősítése a 2016-os befektetésre javasolt kategóriából mostanra bóvliba vágta az országot. Azok számára, akik még mindig vállalatokba fektetnek be aggasztó lehet, ha a líra zuhanása folytatódik, és a kamatlábak 30%-40%-ra vagy akár 50%-ra ugranak (ahogy azt a piaci árazás az ellenzék győzelmének forgatókönyvében sugallja), mivel így a hitelfelvételre szoruló cégek bajba kerülhetnek.
Hiába nem sötét a kép, belülről bomlik a gazdaság
A Danske Bank elemzése szerint pedig aggasztó elem az is, hogy annak ellenére, hogy az államadósság a GDP 40%-a alatt van, és a költségvetési hiány a GDP 0,9%-át teszi ki, Törökország egyensúlyhiánya folyamatosan növekszik: januárban rekordmagas volt a folyó fizetési mérleg hiánya, és a líra gyakori intervenciói miatt a devizatartalék állománya már elenyésző. Viszont ebben a környezetben pozitív fejlemény lehet, ha az ellenzék győz, és az új kormány ígéretének megfelelően visszaállítja a központi bank függetlenségét, akkor bár rövid távon a líra rendkívül volatilitássá válna, de középtávon felértékelheti a devizát.
Az ellenzék kormányzási képességét azonban korlátozhatja az AKP széles körű jelenléte a közhivatalokban, vagyis fontos, hogy ne csak az elnökválasztást, de a parlamenti mandátumversenyt is megnyerjék.
Ahogy arra a CNBC elemzésében rávilágít, a rövid távú devizasokk lehetősége ellenére sok befektető optimista a török gazdaság hosszú távú kilátásait illetően, ha az ellenzék győz. A központi bank függetlenségének helyreállítása mellett az új kormány várhatóan prioritásként kezeli majd a strukturális reformokat, például a jogállamiság javítását, a korrupció visszaszorítását és a tulajdonjogok megerősítését.
Ezek a reformok segíthetnek a külföldi befektetések bevonzásában és a gazdaság stabilizálásában, amelyet a Covid-19 járvány és a régóta fennálló strukturális, a korrupció és a hatalom által okozott torzítások kiszámíthatatlanná tettek. E reformok sikere azonban attól függ, hogy az ellenzék képes lesz-e hatékonyan kormányozni a kormánypárt és szövetségesei ellenállásával szemben.
Nagyobb baj, ha marad Erdogan?
Ha Erdogan és az AKP győz, nem világos, hogyan reagálnak majd a piacok. Sok befektető attól tart, hogy a kormány folytatja unortodox gazdaságpolitikáját, például alacsonyan tartja a kamatlábakat, és tovább csorbítja a központi bank függetlenségét. Ez további árfolyam-ingadozáshoz, magasabb inflációhoz és potenciális adósságválsághoz vezethet.
Az aggodalmak mellett a választásoknak a török demokráciára és az emberi jogokra gyakorolt hatásától is tartanak. Erdogant bírálták a politikai ellenfelek, újságírók és civil társadalmi csoportok elleni kemény fellépése miatt. Ha ő nyer, valószínű, hogy ezek az erőszakos meghurcolások folytatódnak, ami miatt a befektetők messzire elkerülhetik az országot, attól tartva, hogy ők is célponttá válnak.
Összességében a török választások kimenetele rendkívül bizonytalan - a felmérések szerint fej-fej mellett állnak a jelöltek -, és a piacok rövid távon valószínűleg változékonyak lesznek, függetlenül attól, hogy ki nyer. Ha azonban az ellenzék győzedelmeskedik, van remény arra, hogy az országban olyan, kulcsfontonsságú reformokat hajtanak végre, amelyek segítenék a gazdaság stabilizálását és a külföldi befektetések vonzását. Tehát a piacok inkább Erdogan távozásának örülnének.
Címlapkép: A politikai változásokra mindig volatilisen reagál a török líra, így a választások előtt mindig nagyobb a pénzváltók forgalma. Május 7-én egy isztambuli váltónál állnak sorba az eberek. Forrás: Burak Kara/Getty Images
