A monetáris politika a lassú mozgású sportok közé tartozik. Nyugodtság kell hozzá, nem lehet rángatással kezelni. Ezt még Orbán Viktor mondta, több mint egy évtizeddel ezelőtt. A dolog azóta sem változott, ám a kormányzat mostanra már kevesebb türelmet tanúsít a magas kamatszinttel szemben, mint korábban.
A kabinet képviselői egyre gyakrabban szólalnak meg azzal kapcsolatban, hogy a magas kamatszint gátolja a gazdaság növekedését. Sőt, még a jegybank inflációs céljának emelése is felvetődött, ami kifejezetten kellemetlen üzenet olyan időkben, amikor évtizedek óta nem látott inflációs válságot élt meg az ország.
Kétségtelen, hogy a gazdasági helyzet most nem szívderítő egy politikus számára sem. Az egyik felelőse ennek szerintük a magas kamatszint. Az viszont tény, hogy a magas kamatra azért volt/van szükség, mert a gazdaság olyan sérülékeny, hogy nélküle tőkekivonás és árfolyamválság lenne/lett volna. Szinte mindenkinek élénken él az emlékeiben, amikor közel másfél éve a kamatemelési ciklus korai lezárása után 500 bázispontos vészkamatemelésre volt szükség.
Nagyot vágott az MNB, megbillent a forint
- Miért csökkentett nagyot a kamaton az MNB?
- Mi a haszna és a kockázata a lépésnek?
- Milyen hatással lehet az a forintra?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
