Közeledünk egy monetáris politikai ciklus végéhez – megszólalt Lagarde a kamatvágás után

Íme a legfontosabb történések és kijelentések:

• Az EKB 25 bázispontos kamatvágást hajtott végre, de Christine Lagarde hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti a lazítási ciklus végét – a döntések továbbra is adatvezéreltek maradnak.
• A piacok jelenleg csak egy további kamatcsökkentést áraznak év végéig, a korábbi 31 bázisponttal szemben már csak 26 bázispontot valószínűsítenek, és egy nyári szünet is egyre valószínűbbé válik.
• Lagarde nem ért egyet azzal, hogy elérték volna a „semleges” kamatszintet, vagyis azt a pontot, ahol a kamat sem ösztönzi, sem nem fékezi a gazdaságot. Szerinte a kamatpályáról nem lehet előre dönteni, a gazdasági környezet túl bizonytalan.
• A növekedési és inflációs kilátásokat illetően óvatos optimizmus jellemzi az EKB-t: 2025-re 0,9%-os GDP-növekedést és 2,0%-os inflációt várnak, de az elhúzódó kereskedelmi háború lefelé mutató kockázatot jelent.
• Lagarde sürgette az Európai Bizottságot, hogy tegyen konkrét lépéseket a versenyképesség javítására, különös tekintettel a tőkepiaci unióra és a jogállamiság megerősítésére.
• Az euró meglepetésszerű erősödése – részben Trump politikájának következményeként – hozzájárul az infláció csökkenéséhez, de Lagarde figyelmeztetett: a környezet gyorsan változhat, így az EKB-nak ébernek kell maradnia.

Kérdésre válaszolva Christine Lagarde elmondta, hogy az EKB Kormányzótanácsa az elmúlt két napban megvitatta az euró szerepét a globális pénzügyi rendszerben és tartalékvalutaként betöltött pozícióját. Hangsúlyozta azonban, hogy

most már a kormányokon és az Európai Bizottságon múlik, hogy éljenek a lehetőséggel, és lépéseket tegyenek a tőkepiacok megerősítése, valamint annak érdekében, hogy Európa olyan térség maradjon, ahol a jogállamiságot tiszteletben tartják.

Hozzátette, hogy ezt a pozíciót nem szabad adottnak venni.

A jelenlegi helyzetben az euró erősödése valószínűleg a legnagyobb meglepetés a döntéshozók számára – mondták elemzők. Arra számítottak, hogy Donald Trump vámintézkedései után a közös valuta gyengülni fog, ami az importárak emelkedésén keresztül inflációs nyomást okozott volna. Ehelyett azonban az euró jelentősen felértékelődött, ami éppen ellenkezőleg, az infláció mérséklődéséhez járult hozzá.

Christine Lagarde többször is úgy fogalmazott, hogy ez az erősödés „ellentmond a várakozásoknak”, de magyarázható Trump kiszámíthatatlan gazdaságpolitikájával és az általa keltett bizonytalansággal, miközben az EU kiszámítható partner maradt.

Ugyanakkor figyelmeztetett:

a helyzet gyorsan megváltozhat, ezért az EKB-nak akkor is ébernek kell maradnia, ha hivatalosan nem célja az árfolyam befolyásolása.

Noha Lagarde határozottan elutasította, hogy a kamatszint mostanra a „semleges” tartományba ért volna – vagyis egy olyan pontra sem nem ösztönzi, sem nem fékezi a gazdaságot –, a piac most úgy viselkedik, mintha ez lenne a helyzet.

A pénzpiacok már csak egy újabb kamatvágást áraznak év végéig, és egyre valószínűbbnek tartanak egy nyári szünetet az enyhítési ciklusban. 26bps-en áll az év végéig tartó kamatvárakozás – állítja a Reuters összefoglalója.

A piac tehát jelenleg egyetlen további kamatcsökkentést valószínűsít, de egyes befektetők szerint a Trump-féle vámháború fokozódása esetén újabb lépések sem kizártak.

A kereskedelmi konfliktus elhúzódása miatt a Reuters arról ír, hogy a piacok arra számítanak, hogy júliusban változatlanul hagyhatja az EKB a kamatszinteket.

Az EKB most nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mi lehet az a kamatszint, ami se nem élénkíti, se nem fékezi a gazdaságot – ezt hívják közgazdaságilag „semleges kamatlábnak”.

Lagarde csak annyit mondott erről, hogy ez „egy csodálatos elméleti fogalom”, de nem volt téma a mostani döntésnél. Ez azt jelzi, hogy a jegybank inkább a konkrét gazdasági adatokra és rövid távú célokra koncentrál, nem pedig elméleti egyensúlyi szintekre.

Ez jelentős változás az év elejéhez képest, amikor ez a téma még komolyabban irányította a monetáris politikai vitákat az EKB-n belül.

Most azonban inkább azt hangsúlyozta Lagarde, hogy az Európai Központi Bank jól teljesített:

a szolgáltatás-infláció, a bérek és a vállalati nyereségek mind összhangban alakultak a jegybank előrejelzéseivel.

Bár az inflációs prognózisok lefelé módosítása eredetileg az óvatosabb, lazító hangvétel mellett szólt, Lagarde megjegyzése – miszerint nem zárná ki a növekedési kilátások további javítását – megfordította a piaci hangulatot, ami az euró újabb erősödését hozta.

EUR/USD árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

A piacok év végéig már csak 26 bázispontnyi kamatcsökkentést valószínűsítenek, szemben a döntés előtti 31 bázispontos várakozással.

Lagarde megerősítette, hogy szerinte a mai kamatvágás után az EKB „jó helyzetben van” ahhoz, hogy kezelje a jövőbeni bizonytalanságokat, ugyanakkor jelezte:

ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy véget értek a kamatcsökkentések.

Az EKB elnöke szerint az Európai Unió az utóbbi időben ellenállóbbnak mutatkozott, mint várták: bár komoly csapást jelentettek az energiaválság és a koronavírus-járvány, az infláció visszatért a célértékhez, a gazdasági növekedés pedig ezekhez a sokkokhoz képest viszonylag gyorsan helyreállt. A monetáris oldalról tudnak támogatást adni a növekedésnek, de ezt adatvezérelten teszik.

A növekedéssel kapcsolatban Lagarde arról beszélt, hogy az amerikai vámok elkerülése érdekében előrehozott kereslet valószínűleg növelte a kibocsátást az első negyedévben.

Hozzátette, hogy nem lepődne meg, ha a növekedési kilátásokat a következő hetekben felülvizsgálják és felfelé módosítják majd.

Az euró új napi csúcsra erősödött a döntés után, 1,1455 dolláron kereskedtek vele, ahonnan enyhén visszakorrigált. Miközben az euróövezeti államkötvények hozama lassú ütemben, óvatosan emelkedik.

EUR/USD árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

A német tízéves kötvényhozam jelenleg 1 bázisponttal magasabb, 2,54 százalékon áll.

Széles körű, majdnem teljes konszenzussal döntöttünk a 25 bázispontos vágásról – jelentette ki a Bloomberg kérdésére Lagarde, amivel jelezte, hogy voltak, akik nem értettek egyet a döntéssel.

Lagarde határozottan kijelentette, hogy „mindig is elkötelezett voltam, hogy kitöltöm a mandátumomat”. Ezzel próbálta eloszlatni azokat a találgatásokat, hogy a Világgazdasági Fórum elnöki posztjára cserélheti az EKB vezetését.

Sokkal bizonytalanabbak a növekedési kilátások, a volatilis nemzetközi környezet, az erős erő lefelé mutató kockázatot jelentenek. A kereskedelmi feszültségek kockázatkerülő magatartást ösztönözhetnek a pénzpiacokon – mondta el Lagarde.

Majd azzal folytatta, hogy ugyanakkor az erős euró az importárakat is csökkentheti, ösztönözheti az EU-n belüli infrastrukturális és ipari beruházásokat. Mindezek segíthetik a növekedést, főként ha valóban fokozzák az euróövezet tagállamai a védelmi kiadásaikat.

Az is támogathatja a növekedést, hogy a monetáris kondíciók a kamatvágások után jelentősen enyhültek – tette hozzá.

Lagarde az adatokat ismertetve elmondta, az új vállalati hitelek átlagos kamatlába áprilisban 3,8 százalékra csökkent a márciusi 3,9 százalékról. A piaci alapú vállalati kötvénykibocsátás költsége változatlanul 3,7 százalékon maradt.

A banki hitelezés a vállalatok felé továbbra is fokozatosan élénkül: áprilisban éves szinten 2,6 százalékkal nőtt, a márciusi 2,4 százalék után, miközben a vállalati kötvénykibocsátás visszafogott maradt.

Az új lakáshitelek átlagos kamatszintje áprilisban 3,3 százalékon stagnált, ugyanakkor a jelzáloghitelezés növekedési üteme 1,9 százalékra emelkedett.

Monetáris politikai stratégiánkkal összhangban a Kormányzótanács alaposan értékelte a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás közötti kapcsolatokat – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy noha az euróövezeti bankrendszer továbbra is ellenállónak bizonyul, a pénzügyi stabilitási kockázatok összességében továbbra is magasak, különösen a globális kereskedelempolitika bizonytalanságai és volatilitása miatt. „A makroprudenciális politika továbbra is az elsődleges védelmi vonal a pénzügyi sérülékenységek felépülésével szemben, mivel erősíti a rendszer ellenálló képességét és megőrzi a szakpolitikai mozgásteret” – zárta beszédét.

Külön kiemelte az infláció kapcsán, hogy a szolgáltatásoknál jelentősebb áresést mértek: az áprilisi 4 százalékról 3,2 százalékra esett vissza a szint. Ennek kapcsán magabiztos az EKB, hogy tartósan a 2 százalékos inflációs célnál marad a szint.

Az infláció jelenleg nagyjából a 2 százalékos középtávú célunk közelében van. Az új eurorendszerbeli szakértői előrejelzés alapeseti forgatókönyve szerint a teljes infláció 2025-ben átlagosan 2,0 százalék, 2026-ban 1,6 százalék, 2027-ben pedig ismét 2,0 százalék lesz

– ismertette az adatokat.

A 2025-re és 2026-ra vonatkozó, 0,3 százalékpontos lefelé módosítások a márciusi prognózishoz képest elsősorban az alacsonyabb energiaár-várakozásokkal és az erősebb euróval magyarázhatók Lagarde szerint. Az energia- és élelmiszerárakat nem tartalmazó inflációt a szakértők

2025-ben átlagosan 2,4 százalékra, 2026-ban és 2027-ben pedig 1,9 százalékra becsülik, ami nagyjából változatlan a márciusi előrejelzéshez képest.

Lagarde szerint most úgy látják, hogy egy elhúzódó kereskedelmi háború szintén további enyhülést jelenthet az árnyomásnál. Az export beragadása lefelé hatjhatja az árakat, valamint az EKB úgy látja, hogy a béremelkedések üteme is lassulhat.

Ismertette, hogy az Eurostat gyorsbecslése szerint a gazdaság 2025 első negyedévében 0,3 százalékkal bővült. A munkanélküliségi ráta áprilisban 6,2 százalék volt, ami a legalacsonyabb szint az euró bevezetése óta, miközben a foglalkoztatottság ugyancsak 0,3 százalékkal nőtt az első negyedévben a gyorsbecslés alapján.

Ennek kapcsán megjegyezte, hogy az exportáló vállalatok problémákkal szembesülhetnek a kereskedelmi konfliktusok miatt, őket pedig az erős euró is sújtja. Azonban összességében az euróövezeti gazdaság ellenállóbbnak bizonyult eddig, mint várták. Lagarde szerint viszont ezért a versenyképességet javító fiskális ösztönzőkre lehet szükség a gazdaságban.

Az EKB szakértői előrejelzésével összhangban a felmérések összességében valamivel gyengébb kilátásokat jeleznek a közeljövőre. Bár az ipar erősödik – részben azért, mert a várható vámemelések miatt előrehozták a külkereskedelmi ügyleteket –, a belföldi keresletre épülő szolgáltatószektor lassulást mutat. A magasabb vámok és az erősebb euró várhatóan megnehezítik a vállalatok számára az exportot. A fokozott bizonytalanság pedig valószínűleg visszafogja a beruházásokat.

Ugyanakkor több tényező is hozzájárul a gazdaság ellenállóképességéhez, és középtávon támogathatja a növekedést – fogalmazott Lagarde. Az erős munkaerőpiac, a reáljövedelmek emelkedése, a magánszektor stabil mérlegei, valamint a lazább finanszírozási feltételek – részben a korábbi kamatcsökkentések miatt – mind segíthetik a háztartásokat és a vállalatokat abban, hogy átvészeljék a globális környezetből fakadó volatilitást. A közelmúltban bejelentett védelmi és infrastrukturális beruházásokat fokozó intézkedések szintén élénkíthetik a gazdasági növekedést.

„Az Európai Bizottság versenyképességi iránytűjének minél előbbi megvalósítására van szükség, különösen az ambíciózus megtakarítási és befektetési unió létrehozását esetében” – tette hozzá.

Lagarde szerint a Donald Trump elnök által megindított vámháború megmarad, akkor a növekedés és az infláció is a jelenlegi előrejelzések alatt lehet. Azonban ha az EU és az USA megállapodásra jutnak, akkor jóval erősebb lehet a GDP-bővülés a valutaövezetben.

Ezért az EKB-elnök jelezte, hogy a jövőbeni kamatdöntéseik is adatvezéreltek lesznek, reagálnak a fejleményekre. Ezért nem határoznak meg előre egy kamatpályát, hanem mindig alkalmazkodnak és a szükséges lépéseket teszik meg.

Mind a három fő rátát 25 bázispontttal csökkentettük ma – mondta el Christine Lagarde. Az EKB elnöke ezután jelezte, hogy az inflációs előrejelzéseik szerint a monetáris politikai transzmisszió érvényesült az elmúlt időszakban is, így a pénzromlási üteme 2 százalék környékén maradt. Lefelé módosították fél százalékkal az idei egész évre és jövő évre vonatkozó várakozásaikat.

2,4 SZÁZALÉK LEHET A MAGINFLÁCIÓ 2025-BEN, AMI 2 százalékra lassulhat 2026-BAN ÉS 2027-BEN IS.

Az egész évre vonatkozóan 0,9 százalékos növekedést várnak az euróövezetben.

Ismertetik az EKB-kamatdöntésének okait és irányjelzést adnak a jövőre nézvést.

Az Európai Központi Bank csütörtökön 25 bázisponttal csökkentette mindhárom irányadó kamatlábát, így a refinanszírozási műveletek kamata 2,15%-ra, a hitelnyújtási rendelkezésre állás rájára 2,40%-ra, míg az irányadó kamat 2%-ra mérséklődik.

A döntést támogatta, hogy az infláció már tartósan az EKB 2%-os céljánál mozog – az euróövezet éves inflációja májusban például 1,9% volt. Bár a szolgáltatások területén némi újranyomás látszik, a termékinfláció és az energiaárak esése továbbra is enyhítő irányba hat. Az EKB helyzete az amerikai jegybankkal összevetve kifejezetten kedvező:

míg a Fed kivár – noha Donald Trump amerikai elnök már ostort csattogtat Jerome Powell elnök hátán –, az euró erősödése és a gazdasági kockázatok korlátozottsága miatt Frankfurtban végig volt tér a lazításra.

A monetáris enyhítés mellett szólt az is, hogy az euróövezeti gazdasági kép vegyes, de nem romlik tovább. A feldolgozóipar jelei biztatóbbak, ugyanakkor a szolgáltatószektor és a kiskereskedelem gyengébb teljesítményt mutatott, különösen Németországban.

A kereskedelmi háborús fejlemények és az amerikai gazdaságpolitikai bizonytalanság az unió számára egyelőre kedvezőbben alakulnak, hiszen az euró erősödése az inflációt is visszafogja.

A közös valuta már több mint 10 százalékot erősödött a dollárral szemben.

EUR/USD árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

A piaci konszenzus most abba az irányba mutat, hogy 2025-ben még legalább egy további kamatcsökkentés érkezhet, feltehetően ősszel, de a kamatpálya alakulása nagyban függ az infláció tartósságától és a gazdasági növekedési adatoktól.

A globális monetáris politikák közben látványosan szétválnak: míg az amerikai jegybank egyelőre nem tartja indokoltnak a lazítást, Japánban éppen kamatemelés várható, Kínában pedig már nincs hová tovább engedni. Ezzel szemben az EKB most egyértelmű mozgásteret élvez: az infláció mérséklődik, a növekedés gyenge, de nem zuhan, a külső környezet pedig inkább támogatja, mint hátráltatja az enyhítést. Ilyen feltételek mellett az európai gazdaság lehet az egyik kedvező kivétel a világgazdaságban, ahol a jegybanki politika most inkább pozitív meglepetéseket tartogat.

Azonban kérdés, hogy meddig vághat a bizonytalanságok közepette a frankfurti központi bank, ezért is kulcskérdés, milyen előrejelzést ad Christine Lagarde EKB-elnök a csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Címlapkép forrása: Krisztian Bocsi/Bloomberg via Getty Images