Mi az a titokzatos erő, ami megmenti a forintot?

Beszorulva a forint

Hetek óta nem mozdult ki érdemben a 402-404-es szűk sávból az euró-forint jegyzés, legfeljebb rövid időre kitekintett innen. Utoljára majdnem egy hónapja, május közepén volt tartósabban ezen a tartományon kívül a jegyzés, amikor 407 közelébe is gyengült a forint.

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Idei mélypontját még január első napjaiban érte el a forint, amikor 416 felett volt az euró árfolyama, míg a csúcs eddig március végén volt, akkor 400 forint alatti eurójegyzésekre is volt példa néhány napig. Vagyis az elmúlt szűk fél évet vizsgálva az látszik, hogy

a mostani szintről nincs nagy tér lefelé a forintban.

Valószínűleg a magyar gazdaságpolitika irányítói annyira nem bánják, hogy a forint alig tud mozdulni, hiszen korábban a kormány és a jegybank is azt hangsúlyozta, hogy nincs árfolyamcéljuk, a legfontosabb az árfolyam stabilitása. Vagyis ugyan tartósan 400 felett ragadt az euróárfolyam, de láthatóan nyugvópontra jutott.

Miért nem tud erősödni a forint?

Említettük, hogy a jelek szerint a 400-as lélektani szint átugrása már túl nagy falat lenne a forint számára, így elsőre érdemes azt megvizsgálni, miért nem tud lefelé kitörni a cikk elején említett szűk sávból az árfolyam. Ebben jórészt a magyar gazdaság fundamentumai a ludasak, melyek nem támogatják a forint erősödését:

• Az első negyedéves GDP-adat kellemetlen meglepetést okozott, ami miatt a korábbi 2% feletti éves prognózisokat sorra fogják vissza az elemzők, ma már a többség 0,5-1% közötti növekedést vár. Ez pedig a gazdaság több területére is hatással lehet, hiszen például elmaradhatnak a várttól a költségvetés bevételei.
• Az év elején meglepetést okozott az infláció azzal, hogy újra 5% fölé emelkedett. Ezt a kormány az árrésstopokkal igyekszik kezelni, azonban ezek egyrészt nem túl piacbarát intézkedések, másrészt a legtöbb szakértő szerint csak átmeneti hatással járnak, az eltörlésükkel szembesülhetünk majd az áremelkedési ütem ismételt megugrásával.
• A költségvetés helyzete továbbra sem rózsás, hiszen az elmúlt évekhez hasonlóan most is teljesült az egész éves hiánycél jelentős része az első hónapokban. A kormány meg is emelte a hivatalos hiánycélt a GDP 3,7%-áról 4,1%-ra, de az Európai Bizottság például 4,5%-os deficittel számol. Ráadásul a hivatalos kormányzati előrejelzés még a jelenleg érvényes, meglehetősen optimista makropályával készült.

A kulcsszó a carry trade

Azt már végig vettük, miért nem tud erősödni a forint, a következő kérdés már az, miért nem gyengül, ha ilyen borúsak a magyar gazdaság fundamentumai. Ennek megértéséhez elsősorban a globális folyamatokat kell megvizsgálni és röviden áttekinteni az úgynevezett carry trade ügyletek lényegét.

A carry trade lényege, hogy a befektetők egy alacsonyabb kamatú devizában (finanszírozó deviza) vesznek fel hitelt, az összeget pedig befektetik egy magasabb kamatozású devizában.

Így a kettő közötti kamatkülönbözet náluk nyereségként jelenik meg.

Első pillantásra meglepőnek tűnhet ez a stratégia, hiszen a kamatparitás elmélete szerint a carry trade-nek nem kellene működnie. Két különböző devizában elhelyezett betétnek ugyanazt a hozamot kellene biztosítani (egy közös devizában kifejezve), mert a kamatkülönbözetből származó nyereséget a devizaárfolyam-változás kioltja. Valójában azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy a kamatparitás (még szofisztikáltabb) elméletei nemigen működnek, különösen rövid távon, ezért szerte a világban népszerű befektetési stratégia a carry-trade.

A klasszikus finanszírozó devizák jellemzően a fejlett fizetőeszközök, a dollár, az euró és a japán jen, melyek a stabil gazdaság miatt alacsony irányadó kamatokat tudnak fenntartani. A tipikus carry deviza sem merül ki annyiban, hogy minél magasabb legyen a kamat, hiszen a befektetők számára kulcsfontosságú a stabilitás, egyrészt a kamatban, másrészt az árfolyamban. Ha ugyanis (a fent írt kamatparitásnak megfelelően) gyengül az adott deviza, akkor az akár a teljes kamatkülönbözetet elviheti, míg ellenkező esetben az erősödés növelheti az ügyleten elkönyvelt nyereséget.

Vagyis a jellemző carry trade párok általában egy fejlett finanszírozó devizából és egy stabil, kedvező kilátásokkal bíró, de valamilyen okból mégis magas kamatozású carry devizából állnak.

De nézzük meg a gyakorlatban! Európában ma az alábbi kamatkülönbözetek jellemzőek az Európai Központi Bank (EKB) 2,15%-os irányadó fő refinanszírozási kamatához képest:

Jól látszik, hogy a magyarnál magasabb kamatszint csak Törökországban, Oroszországban, Ukrajnában, Fehéroroszországban és Izlandon van. Ezek közül a török líra az elmúlt években nem a stabilitásáról, épp ellenkezőleg hatalmas volatilitásáról volt híres, Oroszország és Ukrajna esetében a háború hordoz folyamatos kockázatot, ugyanez elmondható Fehéroroszországról is. Izlandon pedig még javában zajlik az infláció elleni küzdelem, ami a jegybank konzervatív monetáris politikáján is meglátszik.

Ezzel szemben például Szerbiában, Észak-Macedóniában vagy Bosznia-Hercegovinában is alacsonyabb a kamatszint, mint Magyarországon. Ráadásul szigorúan a kelet-közép-európai régiót nézve

még javult is a forint relatív pozíciója az elmúlt hónapokban, hiszen a lengyel és a cseh jegybank is kamatot vágott.

Az elemzők szerint az MNB legkorábban a negyedik negyedévben tud majd csökkenteni a 6,5%-os alapkamaton, de vannak olyan prognózisok is, hogy az évet ugyanezen a szinten zárjuk majd. Vagyis

ma Európában a forint az egyik legvonzóbb carry deviza.

Ha világviszonylatban nézzük, akkor a középmezőnyben van a forint, de itt is vannak extrém példák (Venezuela, Zimbabwe, Argentína), ahol indokolt a hatalmas kamatkülönbség a dollárhoz képest, hiszen a magas infláció miatt nem lehet stabil árfolyamra és kamatszintre számítani.

De miért épp most lett fontos a befektetőknek a carry trade? Mindig is fontos volt, hiszen vannak olyan befektetők, akik ebben hisznek, de az utóbbi hetekben hétéves csúcsra emelkedett a carry trade népszerűsége a befektetők körében. A Bloomberg cikke szerint ennek oka, hogy csökkent a devizapiaci likviditás, illetve a kezdeti ijedség után úgy tűnik, mégsem lesznek annyira kemények Donald Trump vámjai, mint elsőre tűnt.

A lapnak nyilatkozó elemzők kiemelték, hogy a mexikói peso, a dél-koreai won és a chilei peso tartoznak most globálisan a legnépszerűbb carry devizák közé. Mexikó 8,5%-os kamatszintjével valóban vonzó lehet, viszont a chilei 5%-os kamat például alacsonyabb a magyarnál, akárcsak a 2,5%-os dél-koreai kamat.

A napokban az AInvest cikke további három devizát nevezett meg: a brazil reál, a dél-afrikai rand és a fülöp-szigeteki peso számítanak népszerűnek. Brazília 14,75%-os kamatával valóban a befektetők kedvence lehet, nem véletlen, hogy többen is a reált említették, mint carry devizát. Dél-Afrikában 7,25%-os, míg a Fülöp-szigeteken 5,5%-os az aktuális kamatszint. Brazília és Dél-Afrika esetében a jelentős nyersanyagexport is javítja a kilátásokat.

A fentiekből látszik, hogy világviszonylatban a szakemberek nem tartják különösebben vonzónak a forintot carry trade szempontjából, ugyanakkor Európában az egyik legmagasabb a magyar kamatfelár. Így például a régiós befektetők szemében kifejezetten népszerű lehet most a forintot használni carry devizaként.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ