Olyan rakétára ült rá a forint, ami kis híján a világ tetejére repítette

Meredek lejtőre került a dollár

Az már nem meglepő, hogy 2025 a dollár gyengüléséről szól, hiszen az év eleje óta 11,6%-kal értékelődött le az amerikai deviza az euróval szemben. Így 2021 óta nem látott csúcsra, 1,17 fölé emelkedett az euró-dollár jegyzés.

EUR/USD árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

De miért fordultak el a befektetők ennyire a dollártól? Korábban az volt megszokott, hogy amikor jelentős geopolitikai feszültségek voltak a világban, akkor a dollár inkább erősödött, az amerikai deviza menekülőeszközként, biztos befektetésként funkcionált. Ez most sincs másként, hiszen az iráni-izraeli villámháború kitörésekor rögtön erősödött az amerikai deviza. Mostanra az látszik, hogy az orosz-ukrán háborúhoz szinte „hozzászoktak” a befektetők az elmúlt három évben, van azonban két fontos tendencia, melyek Donald Trump januári hivatalba lépése óta az amerikai fizetőeszköz ellenében szólnak:

• A folyamatos vámfenyegetések nyomás alatt tartják az amerikai eszközöket, hiszen sosem lehet tudni, Trump éppen mikor ébred úgy, hogy újabb kereskedelmi terheket vet ki. A vámháború egyrészt folyamatos bizonytalanságot okoz a világgazdaságban, másrészt részben pont a bizonytalanság miatt egyelőre mindenki csak találgatni tud a vámok gazdasági hatásaival kapcsolatban.
• Az elnök által benyújtott adócsomag további jelentős költekezést és államadósság-növekedést hoz a már egyébként is aggasztónak tűnő amerikai adósságteher mellett.

Vagyis van egy jelentős bizonytalanság az egész világgazdasággal, elsősorban az Egyesült Államokkal kapcsolatban, miközben az amerikai adminisztráció egyelőre nem tervez szigorítani a költségvetési politikán,

ez a kettő pedig veszélyes elegy lehet a dollár szempontjából.

Nagyítóval kell keresni azt, ami nem esett a dollárral szemben

A fenti nemzetközi tendencia mutatkozik meg akkor is, amikor az egyes devizák dollárral szembeni teljesítményét elemezzük.

Az általunk vizsgált több mint harminc globális fizetőeszköz közül mindössze négy gyengült az első félévben a dollárral szemben.

Közülük az argentin peso és a török líra esése volt jelentős, ezek évek óta a hasonló listák végén szerepelnek, vagyis most folytatódott a hosszútávú tendencia. A két deviza erőteljes leértékelődése érthető, ha megnézzük az országok durván vágtató inflációs folyamatait. Ilyen gazdaságok nem tudnák elviselni a fizetőeszközük értékállóságát a devizapiacon, hiszen az nagy reálfelértékelődést jelentene számukra. A másik két érintett fizetőeszköz, a hongkongi dollár és az indiai rúpia minimális gyengüléssel zárták az elmúlt hat hónapot, gyakorlatilag stagnáltak.

De miért a dollár tekintjük viszonyítási alapnak, ha az amerikai deviza egyébként sokat gyengült szinte mindennel szemben? A nemzetközi piacon, elsősorban Európán kívül még mindig a dollár tekinthető az elsődleges referenciadevizának, a latin-amerikai vagy az ázsiai fizetőeszközök esetében ez sokkal relevánsabb, mint az euróhoz viszonyítani őket. Ráadásul a dollár ugyan veszített nemzetközi tartalékdeviza-szerepéből, de még mindig az elsődleges szereplő ezen a piacon.

Kilőtt a forint, majdnem a világ tetejére repült

Az első félévben 14,1%-os forinterősödést láttunk ebben a devizapárban, ezen belül a második negyedévben 8,3%-kal erősödött a forint. Ezzel 2023 óta nem látott szintre, több min t kétéves csúcsra ment a magyar fizetőeszköz a dollárral szemben, a 340-es szinttel kacérkodik. Említettük persze, hogy

ennek nagyobb része az euró-dollár árfolyam mozgásából ered, de látható, hogy a forint még a dollár gyengülését is meg tudta fejelni.

USD/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Ha nemzetközi összehasonlításban nézzük, akkor

a forintnál nagyobb erősödést az év első felében csak az orosz rubel produkált.

Első ránézésre furcsa lehet, hogy éppen egy olyan ország devizája szerepel a rangsor élén, mely jelenleg éppen háborúban áll. Ennek oka egyrészt az, hogy a rubel árfolyama nagy kilengéseket mutat, a háború három éve alatt még mindig több mint 40%-os gyengülésben van az orosz deviza. Vagyis a háború kitörése után a korábbi 60 körüli szintről egy év alatt 100-ig emelkedett a dollár-rubel árfolyam, majd onnan mostanra visszakorrigált 80 környékére, de még mindig messze van a 2022 előtti szinttől.

USD/RUB árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Azt sem szabad elfelejteni, hogy éppen a háború és a magas infláció miatt jelenleg extrém magas, 20%-os jegybanki kamat van érvényben Oroszországban. Egy ilyen környezetben pedig a befektetők számára kifejezetten drága a rubel elleni (úgynevezett short) ügyleteket kötni.

Vagyis van magyarázat arra, hogy az orosz deviza miért teljesít ennyire jól 2025-ben gyakorlatilag az összes devizával szemben. Ugyanakkor az is látszik, hogy a második negyedévre kifulladt az orosz deviza erősödése, az április és július között látott 7,5%-os rubelerősödés már inkább átlagosnak mondható. Sőt, ezen az időtávon még a forint 8,3%-os erősödése is jelentősebb volt, így a globális ranglista negyedik helyére került a svájci, az izraeli és a cseh devizák mögött.

Ha a szűkebben vett régiót nézzük, akkor fél év alatt a forint 14%-os erősödése mellett a cseh korona 13,2%-kal, a lengyel zloty 12,3%-kal, míg a román lej 9,7%-kal erősödött a dollárral szemben. Ha csak a második negyedévre szűkítjük le az elemzést, akkor a korona és a forint teljesítménye szinte megegyezik (8,4, illetve 8,3%-os erősödés), míg a lengyel zloty 6,4%-kal, a román lej pedig 6%-kal értékelődött fel.

Meddig tarthat ki a forint ereje?

Látszik, hogy a forint nem ment jelentősen szembe a régiós devizapiaci trendekkel, de kicsit felül tudta múlni a versenytársak többségét. Ennek okára már korábban rávilágítottunk: a devizapiacon többéves csúcsra emelkedett az úgynevezett carry trade-ügyletek népszerűsége. A carry trade lényege, hogy a befektetők egy alacsonyabb kamatú devizában (finanszírozó deviza) vesznek fel hitelt, az összeget pedig befektetik egy magasabb kamatozású devizában. Így a kettő közötti kamatkülönbözet náluk nyereségként jelenik meg.

A magyar alapkamat pedig jelenleg az egész világon a legmagasabbak között van, Európában csak hét országban magasabb a kamatszint. Ráadásul a magas kamat nem minden, hiszen egy optimális carry trade ügylethez stabil árfolyamra is szükség van. Abban pedig a forint egyértelműen élen jár, hogy a magas kamat mellett mérsékeltek a hazai politikai és a közvetlen nemzetközi geopolitikai kockázatok.

Még egy tényezőt érdemes megemlíteni az elmúlt fél év dollár-forint árfolyammozgásával kapcsolatban:

lehetett benne szerepe a korrekciónak is,

hiszen 2024 második felében 350 környékéről az év végére 400-ig gyengült a forint a dollárral szemben. Most már a tavalyi kiinduló állapotnál alacsonyabban, 340 körül jár az árfolyam.

Ha az elemzőket kérdezzük, akkor hiába törte át a napokban ismét a 400-as lélektani határt az euróval szemben a forint,

jelenleg nagyobb esély van arra, hogy nem tud majd tartósan alatta maradni és a második félévben inkább a gyengülés felé mozdul.

Az MNB-nek egyelőre nincs jelentős tere csökkenteni a 6,5%-os alapkamatot, legfeljebb ősszel jöhet egy-két 25 bázispontos vágás, vagyis a kamatelőnyünk nagy része vélhetően megmarad, a kérdés csak az lesz, hogy ez mennyit számít majd a befektetők szemében a következő hónapokban. Az első negyedéves kiábrándító GDP-adat után egyre pesszimistábbak a szakértők a növekedéssel kapcsolatban, ez is befolyásolhatja a forint sorsát, ahogy a költségvetés helyzete is, hiszen a büdzsé idén is ingatag lábakon áll.

Ezek mellett nagy kérdés lesz, hogyan értékelik majd ősszel a nagy nemzetközi hitelminősítők a magyar gazdaság kilátásait, a befagyasztott uniós források kiszabadításának lehetőségét, illetve lépnek-e valamit az esetlegesen tovább romló helyzetben. Egy esetleges kilátásrontás vagy leminősítés ugyanis további nyomás alá helyezhetné a forintot.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ