Bivalyerős páncélja van a forintnak – Át lehet ezt egyáltalán ütni?

Mitől lett ennyire stabil a forint idén?

2024 második fele a forint gyengüléséről szólt, hiszen tavaly a szeptemberi 395-ről az év végére 415-ig emelkedett az euró árfolyama. Azonban aki arra számított, hogy ez folytatódni fog 2025-ben is, annak csalódnia kellett eddig, hiszen egy áprilisi megingástól eltekintve lassan fél éve a 398-405-ös szűk sávba van beragadva a jegyzés.

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Vagyis azt lehet mondani egyértelműen, hogy a korábbinál lényegesen stabilabb a forint idén, gyakorlatilag hetek óta alig mozdult. Pedig közben az első negyedéves GDP-adat kellemetlen meglepetést okozott, hiszen ismét zsugorodott a magyar gazdaság, a költségvetés helyzete pedig továbbra is ingatag. Az egyetlen pozitívum az elmúlt hónapokból talán az, hogy többnyire sikerült elkerülni tavasszal a negatív hitelminősítői lépéseket, bár az S&P negatívra rontotta a magyar osztályzat kilátását. A jelek szerint a kockázatokat látva egyelőre kivárnak az elemzők.

A belföld adja, a külföld veszi

Az elmúlt hónapokban, főleg az első negyedévben két tényező alakította a forint árfolyamát:

• A magyar gazdasági szereplők, elsősorban a háztartások a külföldi befektetések felé mozdultak.
• A külföldi nagy intézményi befektetők viszont a nemzetközi viszonylatban is magas, 6,5%-os alapkamat miatt komoly carry trade-pozíciókat építettek ki a forintban.

Az MNB első negyedéves pénzügyi számla statisztikája alapján nettó 368 milliárd forintnyi háztartási megtakarítás áramlott valamilyen külföldi értékpapírba, bankbetétbe vagy valutába, ez korábban sosem látott összeg volt három hónap alatt. Ezzel 7000 milliárd forint fölé emelkedett a magyar háztartások teljes külföldi befektetéseinek állománya.

Árulkodó, hogy az idei első negyedéves tranzakciók még a 2022 negyedik negyedévest is meghaladták, amikor a forint történelmi mélypontra gyengült az euróval szemben.  A lakossági devizabefektetéseken belül a legnagyobb szeletet a külföldi befektetési alapok és a devizabetétek tették ki.

De miért indult meg a magyar lakosság a külföldi befektetések felé? Hosszabb ideje tartó tendencia a devizás megtakarítások növekedése, ebben elsősorban a forint fokozatos gyengülése játszhatott szerepet, a tapasztalatok szerint legalábbis akkor indult meg komolyabb összeg, amikor nagyobb kilengések voltak az árfolyamban, mint 2022 őszén. Ez egyfajta spontán euróizáció, amikor a hazai kisbefektetők azt tapasztalják tartósan, hogy a forint leértékelődési pályán van, ezért egyre többen gondolják, hogy jobban járhatnak külföldi befektetésekkel.

A második negyedéves adatok egyelőre nem ismertek, de úgy tűnik, hogy már a forint hirtelen gyengülése sem feltétlenül kell ahhoz, hogy a megtakarítások elinduljanak külföldre, a tendenciát látva egyre többen számítanak a forint további gyengülésére.

Portfolio Budapest Economic Forum 2025

A devizapiac kilátásairól és az árfolyamok hatásairól is beszélgetünk október 7-én hazai és nemzetközi elemzőkkel, közgazdászokkal, vállalatvezetőkkel és döntéshozókkal. Biztosan szóba kerül majd a forint várható pályája, a költségvetés helyzete és kilátásai, illetve a kamatkilátások is.

Információ és jelentkezés

Eközben a külföldi befektetők komoly forint melletti pozíciót vettek fel, hiszen ahogy már korábban rámutattunk, a magyar alapkamat nemzetközi viszonylatban is kimondottan magasnak számít. Ez pedig ideális terep az úgynevezett carry trade ügyleteknek, melyeknél a befektetők egy alacsony kamatozású finanszírozó devizában vesznek fel hitelt, hogy az összeget magasabb kamatozású devizába fektessék be. A kettő közötti különbözetet pedig nyereségként realizálják.

Arról nincsenek egészen pontos statisztikák, mekkora ilyen carry-állomány épült ki a forintban az elmúlt hónapokban. A jegybank havonta megjelenő ábrakészlete azonban nyújt némi támpontot. Az alábbi grafikonon a világoskék vonalat (külföldiek kumulált forint elleni spekulatív pozíciója) érdemes nézni:

Jól látszik, hogy a grafikon letükrözi az árfolyam mozgását: tavaly ősszel jelentős külföldi forint elleni pozíció épült fel, majd az év elején jött a fordulat és ezek elkezdtek leépülni, illetve a befektetők egyre inkább a magyar deviza melletti üzleteket kötöttek.

Egy másik jegybanki ábrát többször szoktunk hivatkozni a forinttal kapcsolatban, ez pedig a külföldi szereplők összesített forint melletti és forint elleni pozícióinak alakulása:

Ezen is az látszik, hogy egy áprilisi megingástól eltekintve az első félévben folyamatosan a magyar fizetőeszköz mellett foglaltak állást a külföldi befektetők. Az az áprilisi megingás pedig az amerikai vámbejelentésekhez kapcsolódik, amikor 410-ig elszaladt az euró-forint árfolyam, de erre később még visszatérünk.

A carry-ügyletek méretének becsléséhez támpontot adhat a devizaswap-pozíciók mértéke, ezzel kapcsolatban is van egy ábrája a jegybanknak:

Ezen az látszik, hogy a külföldiek nettó devizaswap állománya (sötétkék vonal) tavaly az év közepe táján kezdett meredeken emelkedni, ami egybeesett a forintgyengülés kezdetével, majd december körül látszik egy éles fordulat, amikor ez az állomány hirtelen elkezdett leépülni. Ezzel párhuzamosan a kumulált forintvásárlás (világoskék vonal) a tavalyi meredek esés után emelkedésbe fordult. Ezek az adatok is azt támasztják alá, hogy főleg az első negyedévben épültek fel jelentős forint melletti külföldi pozíciók, az utolsó hónapok adatai már inkább stagnálást mutatnak.

Az utolsó ábra alapján a piaci mozgások méretére is megpróbáltathatunk becslést tenni. A jegybank ugyan nem közli a grafikonok mögötti idősorokat, így csak „manuálisan” próbáljuk leolvasni, de az látszik, hogy tavaly mintegy 4000 milliárd forintos swapállomány épülhetett fel (mínusz 2000 milliárdról kicsivel 2000 milliárd fölé), majd 2025-ben ebből nagyjából 3000 milliárd le is épült. Hasonló nagyságrend látszik a külföldi szereplők forintvásárlásainál is: a kumulált forint elleni pozíciók mínusz 5000 milliárd forint körül lehettek a „csúcson”, majd onnan mostanra mínusz 2000 milliárdra emelkedtek. Vagyis ugyanaz a nagyságrendileg 3000 milliárd forintos összeg látszik,

ez alapján nem túlzás azt állítani, hogy több ezer milliárd forint mozdult meg a forint piacán az utóbbi hónapokban.

A grafikon azt is megmutatja, mennyire egyedülálló a mostani helyzet, az elmúlt években nem volt példa arra, hogy ennyire rövid idő alatt ilyen nagy összeg induljon el valamelyik irányba,

még 2022 őszén, amikor rekordszintre gyengült a forint, akkor sem láttunk hasonlót.

Sokkal erősebb forint lenne a reális?

Még egy érdekességet kell figyelembe venni: a forint évek óta úgynevezett magas bétájú deviza, ami azt jelenti, hogy erős korrelációt mutat az árfolyama a dollárral, csak ellentétes irányban. Vagyis amikor az amerikai deviza gyengül, akkor tud a forint jellemzően erősödni, illetve ezzel szemben akkor kerül lejtőre a forint, amikor a dollár éppen erősödik.

Ez egyébként szinte az összes feltörekvő piaci deviza sajátossága, nem véletlenül szokták azt mondani, hogy a dollár erősödése rossz hír ezeknek a fizetőeszközöknek. A magas béta mértékében azonban vannak eltérések,

a régióban a forintra a leginkább igaz ez a „szabály”, vagyis sokkal kitettebb a dollár ingadozásának, mint például a lengyel zloty vagy a cseh korona.

Ennek nemzetközi piaci tendenciák is az okai: általában a dollár biztonságos menedékként funkcionál a devizapiacon, akkor erősödik, amikor valamilyen nem Amerika-specifikus probléma, feszültség van a világban. Ebben a környezetben pedig a feltörekvő devizák sérülékenyek, köztük is a forint az egyik legsérülékenyebb.

Ha megnézzük az euró-forint és a dollár-euró árfolyamot az elmúlt öt évben, akkor nagyon erős együttmozgás látszik:

Feltűnő a grafikonon, hogy az elmúlt fél évben látványosan szétvált a két árfolyam, ami annak köszönhető, hogy most nem „hagyományos” piaci viszonyok vannak. A dollár az elmúlt hónapokban erőteljesen gyengült az euróval szemben, az év eleje óta majdnem 12%-kal értékelődött le.

EUR/USD árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Ez azonban most nem az Egyesült Államoktól független tényező, hanem éppen Amerika-specifikus, hiszen Donald Trump vámjai és az amerikai költségvetési politika további lazítása („Big Beautiful Bill”) okozták a dollár leértékelődését. Vagyis most nem arról beszélhetünk, hogy nőtt a kockázatvállalási hajlandóság a világban, éppen ellenkezőleg, így a dollár-forint korreláció sem működik.

Az ugyanakkor látszik a grafikonon, hogy ha csak ezt a tényezőt vennénk figyelembe, akkor

sokkal erősebb forint lenne indokolt, amikor utoljára ennyire gyenge volt a dollár 2021 nyarán, akkor a forint 350 környékén járt az euróval szemben.

Meddig tarthat ki a forint védvonala?

Ugyan egyelőre nem beszélhetünk arról, hogy komoly támadás alatt lenne a forint pajzsa, most a nyári uborkaszezonban gyakorlatilag alig mozdul az árfolyam. Ez azonban várhatóan nem lesz mindig így, előbb-utóbb ki fog mozdulni valamerre az árfolyam. Az elmúlt évek trendje alapján ez

inkább felfelé, vagyis a forint gyengülése irányába történhet.

Azt egyelőre nehéz megjósolni, mikor indulhat el ez a forintgyengülés, több tényező együttes hatása válthatja ki. Ezek a tényezők alapvetően két fő csoportba sorolhatók:

• A hazai specifikus hatások és
• a nemzetközi hangulat begyűrűzése.

A hazai hatások közül a befektetők elsősorban a GDP-adatra és a költségvetés helyzetére figyelnek, emellett a carry miatt kiemelt fontosságú a jegybanki alapkamat alakulása. Az MNB egyelőre nem tervezi csökkenteni az alapkamatot, sőt, kifejezetten óvatos hangnemet üt meg és az elemzők szerint sem lesz nagy tér idén a lazításra. A növekedéssel kapcsolatban július végén érkezik a második negyedéves előzetes adat, amivel már tisztábban fogunk látni a kiábrándító első negyedév után. Ez nagyban összefügg a költségvetéssel is, mivel a büdzsé egyik fő kockázata a várttól elmaradó növekedés, ami az adóbevételek miatt lyukat üt.

A legfrissebb hírek szerint hamarosan a kormány is felülvizsgálhatja a 2,5%-os GDP-növekedésre vonatkozó idei makropályáját, ez szintén kiemelt befektetői érdeklődést hozhat, főleg az, milyen prognózisra építik majd az új pályát, illetve várható-e emiatt költségvetési kiigazítás.

A fenti adatokat kiemelten kezelik a hitelminősítők is, akik az első félévben még többnyire kivártak, hiszen a három nagy cég közül csak az S&P rontotta a kilátást. Őszre azonban a friss adatok ismeretében újra döntési helyzet elé kerülhetnek. Elsőként október 10-én a Standard & Poor’s mondhat véleményt, majd november végén a Moody’s, december elején pedig a Fitch publikálja friss döntését.

A fentieken túl még egy tényezőre lehet érdemes figyelni a következő fél évben: a 2026-os parlamenti választások előtt növekedhet a nyomás a forinton, hiszen beárazódhat egy politikai bizonytalanság az árfolyamba. Ez szintén ősszel lehet majd téma legkorábban a piacon.

A nemzetközi hangulatot illetően két tényezőre lesz érdemes figyelni: meddig tart a dollár vesszőfutása és mikor kezd újra menekülőeszközként funkcionálni, illetve meddig lesz népszerű a carry trade. A dollár kapcsán az utóbbi hetekben már látszanak annak jelei, hogy 1,18 körül elérhette csúcsát az euró árfolyama, azóta 1,16-ig korrigált vissza. Vagyis nem biztos, hogy számíthatunk még jelentős dollárgyengülésre. Egyelőre részben a nyári alacsonyabb likviditás miatt kivárás jellemzi a piacot, ha tisztázódnak a vámháborúval kapcsolatos kérdések, akkor visszatérhet a korábbi világ, amikor a dollár erősödése forintgyengülést indikál.

A másik kérdés, meddig tarthat a carry trade népszerűsége. Az ilyen típusú ügyletek általában akkor népszerűek, amikor nyugalom van a piacokon, nincsenek nagy elmozdulások, illetve ezzel párhuzamosan bizonytalanság, kivárás jellemzi a befektetőket. Nekik ugyanis ebben a helyzetben is lehetőleg pénzt kell keresniük, amit legkönnyebben ezekkel az egyszerű kamatkülönbözeten alapuló befektetésekkel tehetik meg.

A mostani környezetben az amerikai vámháborús feszültségek és a geopolitikai kockázatok miatt jellemző ez a kivárás a befektetők részéről, egyelőre nem mernek kockázatosabb, nagyobb hozamot elérő pozíciókat felvenni.

Összefoglalva, akkor mozdulhat ki a forint a jelenlegi szűk sávjából, ha a fenti tényezőkben érezhető változás következik be. Vagyis érdemben romlanak a magyar makrogazdasági és fiskális kilátások és/vagy a nemzetközi piacokon lenyugszanak a kedélyek. A közeljövőben inkább a másodikra van esély, hiszen a vámháborús tárgyalások már nagyban zajlanak, onnan sem lehet további komoly meglepetésre számítani. Itthon egyelőre apró jelei vannak annak, hogy javul a helyzet a kiábrándító első negyedév után.  

Címlapkép forrása: Shutterstock

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ