Az Európai Parlament (EP) júniusi jelentése azt sugallja a csatlakozás előtt álló országoknak, hogy rázósabb útra kell felkészüljenek. Elsősorban nem az unió kapujában lévő Horvátországnak kell ettől tartania, hanem a többi tagjelölt és potenciális tagjelölt országnak. A koppenhágai kritériumok "precíz teljesítése" és nemzetközi törvényszékkel való teljes együttműködés mellett egyre nagyobb figyelmet kaphat az Európai Unió integrációs kapacitásának kérdése. Ezt a fogalmat leginkább Törökország esetében szokták hangsúlyozni, ezért az EU bővítéséről szóló cikksorozatunk második részében (Horvátország után) a két másik tagjelölt ország, Macedónia és Törökország csatlakozási pozícióját mutatjuk be. A piaci konszenzus alapján (Horvátország elsőségét leszámítva) ez a két tagjelölt állam testesíti meg a csatlakozási esélyek két végletét.
A tagjelöltek kilátásai az unió kapacitásának fényében. A csatlakozni kívánó országok szempontjából az integrációnak nemcsak belső dimenziója létezik (a koppenhágai kritériumok), ugyanis az unió integrációs kapacitását is figyelembe kell venni a bővítéskor, melyet ezért külső dimenziónak is nevezhetünk. (Ezt fogalmazta meg Olli Rehn bővítési biztos is még 2006-ban...
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
