Gazdaság

Érkezik a jó hír Brüsszelből - Ez már tényleg a vége?

Az Európai Bizottság ma dönt a Magyarország ellen zajló túlzottdeficit-eljárás ügyében, melynek következtében egy kilenc éve húzódó folyamat zárulhat le. Más uniós tagállamok korábbi tapasztalatai azt mutatják, hogy a pozitív döntés bejelentése nem okozott látványos piaci reakciókat, ami arra utal, hogy a befektetők számára nem kiemelt fontosságú az EDP-eljárás sorsa. Meglátásunk szerint egy esetleges kedvező brüsszeli döntés esetén sem eresztheti el a gyeplőt a kormány a 2014-es választások felé közeledve, az Európai Bizottságnak ugyanis megvannak az eszközei a későbbiekben is.
Az Európai Bizottság biztosi kollégiuma szerdán dönt többek között a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás ügyében is. A bejelentésre várhatóan 12 óra után kerül sor Brüsszelben. Az előzetesen kiszivárgott hírek szerint Magyarország szempontjából kedvező döntés születik, ami után már csak az uniós pénzügyminiszterek június 21-i jóváhagyására van szükség.

Mi történt más EDP alól felszabaduló országokkal?

Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy az adott ország devizapiacára és államkötvényeire volt-e és ha igen, akkor milyen hatással az az esemény, amikor az Európai Bizottság a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolta. Ebből fakadóan a saját devizával rendelkező országok árfolyammozgását, valamint a kötvényhozamok alakulását tudjuk figyelembe venni. A legutóbbi pozitív döntéseket mutatjuk be részletesen, vagyis a 2008 május-júniusi időszakot (ekkor 5 ország esetében szűnt meg az EDP), és a 2011-2012-es időszakot (ekkor 4 ország esetében született pozitív döntés).

Érkezik a jó hír Brüsszelből - Ez már tényleg a vége?
Szlovákia 2008. május 7-én kapta meg a zöld jelzést az Európai Bizottságtól, ám nem ez a hír játszotta a fő szerepet a szlovák korona árfolyamának mozgásában. Pontosan ekkor jelentette be a Bizottság azt is, hogy jóváhagyja az euró bevezetését Szlovákia számára 2009. január elsején. A szlovák korona az ezt követő három hétben óriási szárnyalást produkált az euróval szemben, árfolyama a 32,25-ös szintről 30,25-ös szintig süllyedt. Azokban a napokban ugyanis igazi "korona-láz" bontakozott ki, miután a befektetők (a kormány jelzései alapján) arra kezdtek spekulálni, hogy erős szinten rögzítik a koronát az euróval szemben. Ez a piaci várakozás később be is igazolódott. Ez a hatás érvényesült leginkább akkor a szlovák állampapírhozamokban is.

Érkezik a jó hír Brüsszelből - Ez már tényleg a vége?


Érkezik a jó hír Brüsszelből - Ez már tényleg a vége?

Csehország Szlovákiával egy időben kapta meg a pozitív döntést, a cseh korona árfolyama azonban ekkor nem mutatott érdemi reakciót. Később, a szlovák korona erősödése a cseh fizetőeszközt is magával húzta. A 10 éves cseh államkötvényt nem hatotta meg a kedvező brüsszeli döntés akkortájt, miután a hozama akkor indult emelkedésnek.

Érkezik a jó hír Brüsszelből - Ez már tényleg a vége?


Érkezik a jó hír Brüsszelből - Ez már tényleg a vége?

Olaszország és Portugália szintén 2008. május 7-én örülhetett a Bizottság döntésének. A kötvénypiacokat azonban ez önmagában nem hatotta meg, legalábbis az akkori hozammozgások alapján. Akkor vett ugyanis újabb lendületet a hozamok emelkedése.

Érkezik a jó hír Brüsszelből - Ez már tényleg a vége?


Érkezik a jó hír Brüsszelből - Ez már tényleg a vége?

Lengyelország egy hónappal később, 2008 júniusában kapta meg a zöld jelzést Brüsszeltől. Ezekben a napokban a lengyel zloty euróval szembeni árfolyama stabilan alakult, látványos elmozdulás nem volt tapasztalható. Ezalatt pedig a 10 éves lengyel kötvényhozam is emelkedett, vagyis érdemi pozitív hatás nem következett be.

Érkezik a jó hír Brüsszelből - Ez már tényleg a vége?


Érkezik a jó hír Brüsszelből - Ez már tényleg a vége?

Finnország esetében az Európai Bizottság június végén fogalmazta meg kedvező ítéletét. Azokban a napokban a finn 10 éves államkötvény hozama mérsékelt csökkenésnek indult.

Érkezik a jó hír Brüsszelből - Ez már tényleg a vége?

Pontosan egy évvel ezelőtt javasolta a Bizottság megszüntetésre a Németország és Bulgária ellen folyó túlzottdeficit-eljárást. A német és bolgár 10 éves kötvényhozam mozgása alapján a befektetőket különösképpen nem érdekelte a döntés, emelkedésnek indultak ugyanis a hozamok.

Érkezik a jó hír Brüsszelből - Ez már tényleg a vége?


Érkezik a jó hír Brüsszelből - Ez már tényleg a vége?

Legutóbb az Európai Bizottság Málta ellen szüntette meg az EDP-eljárást, tavaly decemberben. A kedvező döntés nem váltott ki érdemi reakciót az állampapírok piacán, ahogyan az a grafikonról is leolvasható.

Érkezik a jó hír Brüsszelből - Ez már tényleg a vége?

A korábbi évek tapasztalatai alapján összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésének bejelentésének nincs óriási jelentősége a deviza- és állampapírpiacok szempontjából, más események sokkal jobban mozgatják a befektetők fantáziáját.

Magyarország sajátos eset

Első körben tehát azt gondolnánk, hogy látványos pozitív piaci reakció nem várható abban az esetben, ha az Európai Bizottság ma kedvező döntést hoz Magyarország számára.

A döntés közvetlen hatása nagyon mérsékelt lehet, hiszen a piaci szereplőknek szinte teljesen mindegy, hogy most épp 3% alatt van egy kicsivel a deficit vagy épp egy kicsivel felette alakult. A közvetett hatások pedig ellentmondásosak:

1. a befektetők egyrészt egy külső megerősítést kapnak arról, hogy a magyar költségvetési folyamatok rendben zajlanak, ami ráerősíthet a most kialakulóban lévő "biztató magyar sztorira"; emellett egyes vélemények szerint csökken annak a valószínűsége is, hogy a kormány a későbbiekben adhoc módon dönt adóemelésekről, ez pedig javíthatja az ország befektetői megítélését (és egyes magyar részvények kilátását)

2. másrészt viszont egyes piaci szereplők választási költségvetés megalkotásától tartanak, miután úgy vélik, hogy a kormány ki fogja használni a brüsszeli eljárás (az eddigi külső kontroll) megszüntetését és költekezésbe kezd a 2014-es parlamenti választások felé közeledve (a népszerűség növelése érdekében új intézkedésekről dönt: például pedagógus életpályamodell, kiterjesztett munkahelyvédelmi akcióterv, családi adókedvezmény kiterjesztése, egészségügyi béremelés, alapvető élelmiszerek áfacsökkentése). Nem véletlen, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter lépten-nyomon azt hangsúlyozza, hogy egy pozitív döntés esetén sem készül választási költségvetés.

Rövid távon az első közvetett hatás erőteljesebb lehet, így hangulati alapon könnyen elképzelhető, hogy a pozitív döntés rövid ideig érezteti kedvező hatását a magyar eszközárakon.

Bemegy a zsákutcába a kormány?

Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy a kormány számára egy ilyen "lazítás" miért lenne rendkívül kockázatos stratégia.

Sokan attól tartanak, hogy a kormány azért igyekszik minden erejével kikerülni a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól, hogy "szabadabban" rendelkezzen a költségvetési kérdések felett a 2014-es (választási év) költségvetés tervezése előtt. Egy pozitív döntéssel azonban távolról sem szűnik meg a brüsszeli kontroll és a közhiedelemmel ellentétben az Európai Bizottságnak van lehetősége a gyors reagálásra (ezt bizonyítja Málta esete is).

Amennyiben Magyarországgal szemben most, május-június során megszűnik a túlzottdeficit-eljárás, akkor egyszerűen csak bekerül abba a klubba, akik ellen a jövőben bármikor elindulhat egy EDP-eljárás (vagyis nincs türelmi időszak ezen tagállamok esetében). Ezután három lehetséges forgatókönyv valósulhat meg:

- a kormány a brüsszeli eljárás lezárása után is kitart az eredeti hiánycélok mellett
- a kormány kommunikációs színtéren be nem vallott költségvetési lazításba kezd, nem valós fedezeti tételeket beállítva a költekezés mögé
- tényleges és látványos választási költségvetésbe kezd

Érkezik a jó hír Brüsszelből - Ez már tényleg a vége?

A túlzottdeficit-eljárást elindítását akkor javasolhatja az Európai Bizottság, ha egy kormány elismerten 3% feletti deficittel számol (ez Magyarország esetében kizárt), vagy úgy értékeli Brüsszel, hogy a 3% alatti deficit tartását komoly kockázatok övezik. A komoly kockázatokat az EB legtöbbször egy előrejelzés keretében tárja fel. Ha ennek során a Bizottság szakértői 3% feletti hiányt jeleznek előre (például fiktív tételeket azonosít az új költségvetési kiadások fedezeteként), akkor javasolhatja az eljárás megindítását. A pénzügyminiszterek tanácsa ezt követően kihirdeti az eljárás elindítását és megfogalmazza ajánlásait a túlzott mértékű hiány megszüntetésére. Alapesetben az ajánlások teljesítésére 6 hónapot szokott adni a Tanács, de indokolt esetben ezt 3 hónapra szűkítheti. Ha pedig az adott kormány nem teljesíti határidőre az ajánlásokat, akkor egy új eljárásban kilátásba helyezi a pénzügyi szankció kivetését (a kohéziós források befagyasztásának lehetőségét). Ez történt Magyarországgal 2012 februárjában.

Konkrétan Magyarországra visszatérve: ha - tételezzük fel - a magyar kormány az EDP-eljárás mostani lezárása után (valós fedezet nélküli) költekezésbe kezd a 2014-es költségvetés tervezésekor, akkor az Európai Bizottságnak ez egyből szemet szúrhat. Egy látványos lazítással a magyar kormány azt is kockázatná, hogy a Bizottság ősszel újra az EDP-eljárás megindítását javasolja. Ha pedig a pénzügyminiszterek tanácsa a rövidebb határidőt írja elő a kormánynak és az nem teljesíti a brüsszeli ajánlásokat, akkor a kormány már a 2014-es választások előtt kínos helyzetben találná magát: Brüsszel újra pénzügyi szankcióval fenyegetne. Egy ilyen esetleges kudarc pedig a legrosszabbkor érkezne a választási kampányban. Ha viszont a magyar kormány hosszabb türelmi időt kapna a tanácstól, akkor az is elképzelhető, hogy csak a választások után érkezik a kijózanító szankció Brüsszelből. Ez esetben azonban a kormány a legnagyobb makro-gazdaságpolitikai sikerét dobná ki az ablakon, hiszen a sok unortodox, a hosszabb távú növekedést romboló intézkedése mellett a gazdaságpolitika 2012-től a fiskális konzervativizmussal, mint alapállással alapozta meg a fenntarthatóságot.

Ebből az eljárásrendből is világosan látható, hogy a túlzottdeficit-eljárás mostani lezárásából fakadó félelmek, miszerint eltűnik egy külső kontroll a magyar költségvetés fölül, nem megalapozottak. Az Európai Bizottság ugyanis - a gazdasági kormányzással felvértezve - árgus szemekkel követi minden egyes ország költségvetési folyamatait és kisiklás előtt határozottan lépéseket tehet. Ez pedig a magyar kormányt is visszatarthatja attól, hogy kockázatos taktikázásba fogjon.
GettyImages-140837560
Kiderült, kik irányíthatják a Lánchíd melletti szállodát
Minister of Finance of Hungary, Mihaly Varga
Paks nuclear power plant
modern irodabelso emberekkel
Flags in front of the European Parliament
ujportfolio
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Minister of Finance of Hungary, Mihaly Varga