Gazdaság

Tényleg veszély fenyegeti a kormány fontos célját?

Annak ellenére, hogy a kormány szigorúan tartja magát az alacsony költségvetési hiánycél teljesítéséhez, komoly veszély fenyegeti az államadósság-szabály idei érvényesülését - ez a legfőbb üzenete az Állami Számvevőszék napokban megjelent, ám indokolatlanul kevés figyelmet kapott féléves költségvetési elemzésének. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a kormány a figyelmeztető hangok és a lehangoló adósságpálya ellenére miért nem aggódik.
Elkészítette félévente esedékes értékelését a költségvetés és az államadósság folyamatairól a Költségvetési Tanács, ennek önálló rendezvényt is szenteltek a múlt hét folyamán, azonban az ezt megalapozó - Magyar Nemzeti Bank és Állami Számvevőszék által készített - elemző anyagok nem kaptak nagy nyilvánosságot. Pedig több érdekes megállapítást is találhatunk. Az egyik például, hogy a Költségvetési Tanács nem lát mozgásteret még a két Varga-csomag végrehajtása és a szabad tartalékok érintetlenül hagyása után sem az idei költségvetésben, ami fontos következtetés például a szeptembertől életbe lépő pedagógus-béremelés miatt.

Ezt mondta a KT A Költségvetési Tanács idei költségvetési folyamatokat értékelő véleménye múlt kedden jelent meg, aznap egy konferencia keretében be is mutatták a legfőbb megállapításokat. Ezek alapján a költségvetési bevételek jelentős részénél elmaradások keletkeztek, amelyek alapvetően a makrogazdasági pálya alakulásával, a bizonytalan külső feltételekkel, az újonnan bevezetett adónemek nehéz tervezhetőségével, egyes előirányzatok esetében pedig a túlzott kormányzati becslésekkel vannak összefüggésben. A KT három tagja egyöntetűen úgy véli, hogy a legutóbbi két kormányzati intézkedéscsomag várhatóan elősegíti a kormányzati hiánycél elérését. Emellett tartható az idei évre kitűzött 2,7%-os hiánycél a fegyelmezett költségvetési gazdálkodás érdekében hozott intézkedések végrehajtásával és az Országvédelmi Alap (400 milliárd forintos szabad tartalék) fel nem használásával. Figyelmeztettek azonban, hogy a második féléves egyenleg függ a makrogazdasági folyamatok alakulásától. Az államadósság idén csökkenhet a tavaly év végi értékhez képest, így az alaptörvényben lefektetett adósságszabály várhatóan teljesül. Az alábbiakban a döntést megalapozó ÁSZ-elemzés főbb üzeneteit mutatjuk be, a KT által is hivatkozott MNB-s anyag eddig nem vált elérhetővé a jegybank oldalán. Ezzel kapcsolatban megkeresésünkre az MNB sajtóosztálya úgy válaszolt, hogy "a Magyar Nemzeti Bank várhatóan néhány napon belül teszi közzé szokásos féléves államháztartási elemzését".

Az Állami Számvevőszék "Elemzés: az államháztartás 2013. I-VI. havi költségvetési folyamatairól" című anyaga figyelmeztet a költségvetést övező második féléves kockázatokra. Így például a makrogazdasági folyamatokból fakadó veszélyekre (infláció, GDP-növekedés, állampapír-piaci folyamatok), valamint arra, hogy a kormány még mindig túlzottan optimista a növekedéssel kapcsolatban.

Veszélyben a fontos cél

Az ÁSZ anyagának leglényegesebb üzenete azonban az, hogy "a költségvetési hiánycél tartása ellenére az államadósság-szabály (50%-os adósságráta felett csökkenő adósságpálya előírása évről évre) érvényesülése 2013-ban veszélybe kerülhet". A GDP-arányos adósság alakulását ugyanis olyan tényezők is befolyásolják, amelyre a kormánynak nincs közvetlen ráhatása (a kormány a költségvetési hiány alacsony tartásával igyekezhet). "Az egyik ilyen a GDP alakulása, amelyet folyó áron számítva kell az államadósság-mutató nevezőjébe beállítani. Következésképpen a mutató tervezetthez képesti értékét rontja, ha a GDP volumenbővülése, illetve az infláció (illetve a GDP-deflátor) tervezetthez képest kisebb mértékű lesz" - mutat rá a számvevőszék elemzése. A másik fontos tényező a bruttó államadósság szempontjából, hogy a kormány mekkora forrásbevonást hajt végre. Mindezek a tényezők rajzolták ki eddig idén az emelkedő adósságpályát.

Tényleg veszély fenyegeti a kormány fontos célját?

NGM: nem kell megijedni! A Nemzetgazdasági Minisztérium nem aggódik a havi vagy negyedéves adatok miatt, mivel hangsúlyozza, hogy az év végi - változatlan árfolyamon számolt - adat a lényeges. Az államadósság év közbeni megugrása csak átmeneti, mert a tárca szerint "az adósságállományt a magas forint állampapír-kibocsátások növelték". "Az év első hónapjaiban az időarányos tervet meghaladó bruttó forint kibocsátások valósultak meg, ezáltal stabilabbá válik az adósság finanszírozása az év hátralévő részében" - érvel a minisztérium. Az NGM szerint megvalósul a csökkenő adósság, mivel "az IMF-hitel idén esedékes törlesztő részlet, valamint a jövő évi törlesztő részlet esetlegesen előrehozott kifizetése után lehet látni az államadósság valóságos mértékét".

Így jön ki a matek!

Az Állami Számvevőszék elemzése részletesen kitér arra, hogy az első félévben milyen tényezők határozták meg a központi alrendszer adósságának alakulását. A növekedést részben okozta a forint gyengülése (az 1500 milliárdos adósságbővülésből 120 milliárdot magyaráz a gyengébb forint). Az árfolyamhatástól eltekintve közel 1400 milliárd forinttal növekedett az adósságállomány az első fél évben. Ebben nagy szerepet játszott a számvevők szerint, hogy az adósságkezelő az első hat hónapban végrehajtotta az egész évre tervezett devizakötvény kibocsátás 79%-át (ezen belül külföldi dollárkötvények, illetve Prémium Euró Magyar Államkötvény révén), valamint az államkötvények és diszkontkincstárjegyek értékesítése is jelentősen meghaladta a törlesztések összegét (közel 850 Mrd Ft-tal). (Emellett 582 milliárd forinttal dobta meg a központi alrendszer adósságállományát az önkormányzatoktól átvállalt állomány, de ennek a konszolidált adósságmutató szempontjából nincs jelentősége.)

A szakértők arra is rámutatnak, hogy az elmúlt időszakban a kormány kénytelen volt fokozatosan emelni a 2013. év végére várt adósságmutató értékét. Az áprilisi konvergenciaprogramban még az szerepelt, hogy az idei év végére 77,1%-ra csökkenhet az adósságráta, az NGM májusi felülvizsgálata viszont már 78,4%-os mutatót vetít előre.

Tényleg veszély fenyegeti a kormány fontos célját?

Az ÁSZ anyaga szerint a magasabb adósságrátának egyik oka csak az euró-forint árfolyamának magasabb szintje (az NGM az áprilisi 283-as EUR/HUF árfolyam helyett májusban 293-as árfolyammal kalkulált). Itt azonban fontos megjegyezni, hogy az alaptörvényben foglalt adósságszabály tavaly kiegészült a stabilitási törvényben lefektetett szabállyal, miszerint a devizaadósságot a költségvetési törvényben meghatározott árfolyamon kell számolni. Vagyis az "árfolyamsemlegesség" miatt az NGM a 2012. és 2013. év végi devizaadósságot azonos árfolyamon veszi figyelembe. Az eredetileg tervezettnél magasabb adósság másik oka, hogy a GDP értéke is elmarad a tervektől, amiben a lényegesen alacsonyabb GDP-deflátor játszik szerepet (igaz, a GDP-deflátor nem marad majd el annyira a tervektől, mint az infláció).

Mindezen tényezők mellett az év végére 78,4% lehet az adósságráta a legfrissebb kalkulációk szerint, ami magasabb az - azonos árfolyamon számolt - 2012-es 78,2%-os rátánál. Nem véletlenül írja azt az Állami Számvevőszék, hogy az alaptörvényben lefektetett adósságszabály teljesülése törékeny. A májusi felülvizsgált makroprognózisok alapján nem is teljesül a csökkenő államadósság.

Tényleg veszély fenyegeti a kormány fontos célját?

Igen ám, csakhogy itt léphet közbe a kormány. Eddig ugyanis a GDP-arányos adósságmutató nevezőjére ható tényezőket vettük számba, a számlálóban szereplő nominális adósság összegére a kormány is tud hatni. Nevezetesen, hogy miként használja fel a Kincstári Egységes Számlán felgyűlt tetemes tartalékát. A fentiek fényében ezért nem meglepő, hogy a kormány a likvid tartalékainak terhére igyekszik "idő előtt" törleszteni az IMF-hitel fennmaradó részletét. Ahogy legutóbbi elemzésünkben rámutattunk: az IMF felé fennálló tartozások visszafizetése (2,2 milliárd euró) az állam pénzügyi tartalékait (7 milliárd euró, ebből 4 milliárd euró a devizaalapon rendelkezésre álló kormányzati betét) közel egyharmadával apasztaná többlet forrásbevonás nélkül. Az előtörlesztés az idei adósságrátát megközelítőleg 2,2 százalékponttal mérsékelné, ami nagyban hozzájárulna a csökkenő adósságpálya és így az adósságszabály teljesüléséhez.

Ezek alapján tehát nem véletlenül magabiztos a Nemzetgazdasági Minisztérium és nem aggódik a - negyedéves adatok alapján kirajzolódó - folyamatosan emelkedő államadósságtól. Igaz, a gazdasági stabilitásról szóló törvény előírja, hogy a kormánynak a féléves adatok alapján felülvizsgálatot kell készítenie az adósságpályáról és ha az adósságmutató emelkedését eredményeznék a folyamatok, akkor költségvetési módosítást nyújt be. Az Állami Számvevőszék anyagából kiderül: a felülvizsgálat július 11-ig még nem történt meg.

Tényleg veszély fenyegeti a kormány fontos célját?
Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy az alacsony infláció és az alacsony gazdasági növekedés az adósságszabály elvétéséhez vezetne, ám a kormány a likvid források felhasználásával megmenekülhet. Az adósságdinamikai kép pedig nem túl biztató (az Állami Számvevőszék jelentése is stagnáló pályára hívja fel a figyelmet). Tartósan a kormány csak akkor dőlhetne hátra, ha gyorsabban növekedne a gazdaság vagy magasabb lenne az infláció vagy a 3%-nál érdemben alacsonyabb költségvetési hiányt teljesítenie.

Az adósságszabály teljesülésének problematikájára egyébként a Portfolio.hu már márciusi kétrészes, modellalapú elemzésében felhívta a figyelmet:
Stock exchange
NEW YORK, USA - APRIL 23: Hungarian Foreign Minister Peter Szijjarto speaks during an exclusive interview on April 23, 2019 in New York, United States. (Photo by Atilgan Ozdil/Anadolu Agency/Getty Images)
_M7B1699
E.ON
KPMG
Musk
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
fed