Gazdaság

Kinek jó a nonprofit energiaszektor?

Régóta tervezi a kormány az energiaszektor gyökeres átalakítását, és egyre inkább úgy tűnik, hogy erre hamarosan sor is kerülhet. A rezsicsökkentés második köre után alighanem sok szereplő kerül már víz alá, ami megkönnyítheti a vezetés álmainak megvalósulását - ez a legújabb hírek szerint a szektor nonprofittá tétele lenne. Tekintsük tehát át, hogy mit is jelent, ha egy vállalat nonprofit, illetve mennyire értelmezhető mindez a közműszolgáltatások, energetika területén!
A nonprofit vállalat egy olyan gazdasági egység, amelyben a megtermelt nyereséget a tulajdonosok sosem veszik ki, hanem visszaforgatják a cégbe. Hogy miért? Jellemzően azért, mert a tulajdonosoknak önmagában értéket termel a cég működése. Ezenfelül a nonprofit szegmens kialakulásának további oka lehet, hogy az állam valamilyen közjavat ("jószágot") nem akar előállítani, és az érdekeltek szövetkeznek, hogy az mégis létrejöjjön. Éppen ezért a nonprofit szervezetek tipikus működési területe például a kultúra, az oktatás, az egészségügy, az önsegélyező csoportok tevékenysége stb. Hogy konkrétabbak legyünk: polgárőrség, ingyenkonyha, környezetvédelmi tevékenység, magánóvodák, művészettámogatás - láthatóan nagyon széles a spektrum.

Mi is az a nonprofit? Bár az állami szférában is léteznek olyan szervezetek, melyeket nonprofitnak nevezünk, a közgazdasági elhatárolás szerint a nonprofit szektor a magánszektor része. Alapvető jellemzőik: 1. minimális mértékű formalizáltság vagy intézményesültség, amely megkülönbözteti őket az informális vagy ad hoc módon létrehozott társasági, családi csoportosulásoktól; 2. non-profit jellegű működés, ami azt jelenti, hogy tevékenységük alapvető célja nem az, hogy profitot termeljenek a tagok és a vezetőségük számára; 3. függetlenség a kormányzattól és más állami hatóságoktól, ami azt jelenti, hogy a szervezet önigazgató módon működik, és szabadon alkotja meg saját szabályait és működési folyamatát; 4. elfogulatlan, érdekmentes magatartás, ami nemcsak a szervezet alapvető profit elvűségének hiányát jelenti, hanem azt is, hogy a vezetőségük nem a személyes haszonszerzés érdekében végzi tevékenységét; 5. bizonyos mértékű aktivitás a közösségi szférában, s tevékenységük ellátása során részvétel a közjavak termelésében. Forrás

A fentiekből következően tehát a nonprofit szervezeteket többek között olyan további működési sajátosságok jellemzik, mint az önkéntesség és az államtól való (működési) függetlenség. Akárhogyan is nézzük ezeket az alapvető ismereteket, sehogy nem jön ki belőle, hogy miért kellene az energiaszektornak nonprofitnak lenni. Közjószág? Nem állítaná elő a piac vagy az állam? Ha ránézünk a magyar nonprofit szektorra, finoman szólva sem állíthatjuk, hogy a társadalom az elmúlt 20 évben úgy érezte, az energiaellátás területén kell aktivizálnia magát, pedig elég sok helyre bemerészkedett a civil kurázsi.

Kinek jó a nonprofit energiaszektor?
Nonprofit vagy állami?

A szektor nonprofittá tételének látszólag két útja van - és mint látni fogjuk, igazából egyik sem vezet valódi nonprofit megoldáshoz, ugyanis az alapvető közgazdasági összefüggések akkor is működnek, ha esetleg nem szeretnénk. Az egyik megoldás, hogy a rezsicsökkentések keretében addig csökkentjük a szektorban elérhető profitot, amíg az teljesen el nem tűnik. Vagyis kifacsart módon teljesül az a feltétel, hogy a tulajdonosok nem oszthatják szét a profitot - mivel nem lesz nekik.

A tulajdonosok azonban nem azért tették bele a pénzüket, hogy osztalék nélkül maradjanak, vagy ne tudják visszafizetni a hitelüket. Ha tényleg azt gondolják, hogy soha nem fog megtérülni egyetlen forint sem a befektetésből, akkor irracionális bármilyen további tőkejuttatás. Vagyis a modell működésképtelen. Kibúvót jelenthet, ha a rezsicsökkentés módszerével csak a jelenlegi tőkeállomány értékét nullázza le a gazdaságpolitika, de a működőképesség megőrzése érdekében valamilyen (nem túl transzparens) módon a jövőbeli befektetések hozamát biztosítja. Persze ennek a megoldásnak, még ha működne is, hosszabb távon óriási ára van, az üzleti környezet romlásán keresztül. Érdemes már most megnézni az energetikai szektor beruházásainak borzasztó számait - egy ekkora infrastruktúrában már az állagmerőrzés is óriási összegekbe kerül.

Kinek jó a nonprofit energiaszektor?
A másik megoldás az államosítás, amit igazából már definíció szerint sem nevezünk nonprofittá tételnek. Sőt, érdemes belegondolni, mi történik az állami tulajdonba vételkor: az állam hitelt vesz fel, hogy megvehesse a közműszolgáltatókat. A hitelnek viszont költsége van, amit a nap végén mi, adófizetők állunk. (Kész szerencse, hogy az államnak arra már nem kell osztalékot vagy kamatot fizetni.)

Érdemes elgondolkodni azon, hogy ebből a szempontból egyenesebb - bár politikailag kevésbé kifizetődő - lenne, ha egyből megkérnénk az embereket, a "nonprofittá tétel" költségeit egy különadó formájában ugyan fizessék már be az államkasszába. Lehet, hogy hirtelen nem is lenne akkora támogatottsága az ötletnek, pedig a lényeg nem változna, csak látványosabbá válna a valódi teherviselők érintettsége.

Persze most ügyes trükknek tűnhet, hogy a rezsicsökkentéssel olyan alacsonyra veri a gazdaságpolitika a közműszolgáltatók árát, hogy "bagóért" megveheti őket. Ám ha az ár azért alacsony, mert valóban profittermelésre képtelen körülményeket teremtünk a cég számára, akkor bármekkora ár magas. (A partikuláris szempontból korán lelkesedőket is elbizonytalaníthatja az Eon-üzlet, ahol az állam fényesen bizonyította, hogy a fair árhoz képest hajlandó akár súlyos tíz-, százmilliárdokat kiszórni az ablakon.)

Ettől még az államosítás után, elfelejtve annak egyszeri költségeit (és az ebből következő magasabb adókat) elégedetten dőlhet hátra az egyszeri magyar állampolgár: enyém a közmű, alacsony a rezsi. Sőt, egy ideig hitegetheti magát a koszos vonatokon ülve, hogy nemcsak csúnya általánosítás, hanem idehaza sem igaz az "állam rossz gazda" tétel. És amikor kiderül, hogy bizony többmiliárd forint értékű infrastruktúrák működtetésénél sem az állam, sem a nonprofit szektor nem működik kudarcmentesen, akkor összeállhat a szomszédokkal az egyre bizonytalanabb szolgáltatás kiegészítésére, helyettesítésére. Na az már a tankönyv szerint is igazi nonprofit megoldás lesz.
Krones
szijjarto1119
Áder János köztársasági elnök (b), Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (b4) és Chikán Attila vezérigazgató MTI/Bruzák Noémi
Brexit_kiszivargott_brit terv_1500
U.S. President Donald Trump looks on as his nominee for the chairman of the Federal Reserve Jerome Powell
shutterstock_611533595
BET
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Kereskedés a Portfolio Online Tőzsdén. Hasznos praktikák.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
szijjarto1119