Gazdaság

Kudarc lesz ebből, de mekkora?

Újabb fejezetéhez érkezett az államadósság ellen meghirdetett kormányzati küzdelem. Mostanra ugyanis világossá vált, hogy részben a valóság, részben pedig a kormány intézkedései szétcincálták az adósságszabályt. Ezért elérkezett a szembenézés ideje: újra kell gondolnia a már megalkotása óta problémás szabályrendszert. Ebben a helyzetben a kormány számára csak az a kérdés, hogy miként tud ebből a csapdából a legkisebb arcvesztéssel kijutni.
Az elemzés főbb pontjai:
  • a költségvetési és makrogazdasági folyamatok alapján egyre bizonytalanabb az államadósság idei csökkenése
  • ezzel fennáll a veszély, hogy a kormány megsérti az Alaptörvénybe foglalt adósságszabályt
  • közben már a Költségvetési Tanács is a teljes adósságszabály felülvizsgálatát javasolja
  • ezért egyre valószínűbb a 2011-ben kidolgozott és folyamatosan toldozott fiskális szabály átírása
  • ez pedig egyáltalán nem segíti a költségvetési politika hitelességét


Beigazolódó félelmek

Az elmúlt hetekben érzékelhetően lazult a költségvetési szigor és a legújabb költségvetési módosítással a kiköltekezésnek ágyaz meg a kormány. Ennek pedig komoly következményei lehetnek. Lényegében erre mutatott rá a Költségvetési Tanács, amikor véleményezte a módosító javaslatot: a lépésekkel növekednek a hiánycél teljesülését övező kockázatok és az adósságcsökkentés is csak szerény mértékű lehet. A háromtagú testület ezért egyenesen úgy véli, hogy "indokolttá vált az államadósság-szabály számítási módszerének felülvizsgálata".

Vagyis kezdenek beigazolódni azok a várakozások, amire a Portfolio.hu már idén tavasszal felhívta a figyelmet: a kormány megszegheti az Alaptörvénybe foglalt adósságszabályát a rosszabb növekedési kilátások és a mélybe zuhanó infláció hatására. Az év vége felé közeledve ez a kockázat egyre jobban élesedik: a gazdasági növekedés az eredetileg tervezettnél alacsonyabb lehet, az infláció lényegesen elmarad a várttól, ezekre pedig a kormány legújabb kiköltekezése is rátesz egy lapáttal. Mindezek összességében a rövid távra vonatkozó, Alaptörvénybe foglalt fiskális szabály problémáit hangsúlyozzák ki.

Az adósságszabály és az adósságcsökkentés képlete A kormány a fiskális fegyelem kikényszerítése végett az Alaptörvényben és a sarkalatos stabilitási törvényben is rögzítette az alapvető költségvetési szabályokat. Az Alaptörvény közpénzekre vonatkozó része kimondja: "az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. "Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza." (...) "Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja (...) a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne." A Magyarország stabilitásáról szóló kétharmados törvény pedig azt részletezi, hogy a mindenkori kormánynak milyen költségvetési hiánypályát kell követnie a csökkenő adósság teljesítéséhez. A törvény kimondja: a költségvetés egyenlegét úgy kell meghatározni, hogy hogy annak alapján az államadósság megelőző évhez (a továbbiakban: viszonyítási év) viszonyított növekedési üteme ne haladja meg a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, a költségvetési évre várható infláció és bruttó hazai termék reál növekedési üteme felének a különbségét.

Emelkedik az adósság?

A mostani kormányzati költekezés hatása, valamint a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, júliusban készített költségvetési elemzésének fő következtetése alapján azt mondhatjuk, hogy nemcsak a csökkenő adósságpálya van veszélyben, hanem egyenesen emelkedő trend körvonalazódik. A jegybank szakértőinek akkori számításai szerint az adósságráta a 2012. év végi 79,2%-ról minimálisan, 78,5%-ra csökken idén év végére (változatlan árfolyamon számolva). A kormány szombati költségvetési módosítása azonban némiképp átírja ezeket a számokat. A bruttó 255 milliárd forintos kiadásnövelés ugyanis GDP-arányosan 0,8%-kal dobja meg az adósságrátát ahhoz a helyzethez képest, mintha a kormány nem nyúlna a biztonsági költségvetési tartalékhoz. Vagyis önmagában ez a kiköltekezés emelkedő adósságpályát eredményezne az év végére.

A helyzet azonban több esetben is változhat még a hátralévő négy hónapban. Elkerülhető ugyanis az emelkedő adósságpálya, ha a feltételezettnél kedvezőbben alakul a költségvetés egyenlege, a frekvenciahasznosításból befolyó 100 milliárd forintos egyszeri bevétel például megoldást jelenthet. Másrészt megúszhatja a kormány az alkotmányos szabály elvétését, ha a rendelkezésére álló betéteinek terhére fizeti vissza a lejáró adósság egy részét, azonban a kormány részéről legutóbb úgy nyilatkoztak, hogy a tartalékait nem akarja leépíteni, ezért még az ősszel devizakötvény-kibocsátást tervez. A harmadik segítség lehet a kormány számára, hogy a Nyugdíjreform Alaphoz nyúl hozzá, melynek összege június végén 293 milliárd forintra rúgott.

Újabb arcvesztés

Az államadósság idei alakulása, valamint a Költségvetési Tanács javaslata alapján nagyon úgy tűnik, hogy hamarosan megtörténik az alkotmányos adósságszabály felülvizsgálata. Az adósság csökkentését előíró, rövid távra vonatkozó szabály átírása azonban igencsak kínos lenne a kormány számára, ezért várhatóan azt teszi, hogy a hosszú távra vonatkozó, ténylegesen csak 2016-tól érvénybe lépő, stabilitási törvényben szereplő adósságképletet is átdolgozza.

A kormány ezzel végre rendezheti a jelenleg érvényben lévő fiskális szabályok hiányosságait, problémáit. Az alaptörvényben szereplő adósságszabály több sebből is vérzik. Az adósságszabály nem követel meg a kormánytól látványos adósságleépítést, akár minimális adósságcsökkentés is megfelel a szabály szerint. Másrészt az sem világos, hogy miért pont 50%-ra lőtte be a kormány az adósságplafont és kérdés, hogy mi történik 50% alatti adósságrátánál. Harmadrészt a szabály rugalmatlan is, mivel például egy negatív sokk esetén a kormánynak költségvetési kiigazítással kell reagálnia, hogy ellentételezze a költségvetés egyenlegének romlását. De az is elképzelhető, hogy épp az ilyen kritikus helyzetekben lazulnak fel a szabályok, értelmezi újra a kormány, vagy alkalmaz trükköt. Az alkotmányos adósságszabály következő, nem mellékes hiányossága, hogy nem kezeli azt az esetet, ha a kormány megszegi az adósságcsökkentésre vonatkozó előírást. Az adott év GDP-arányos államadósságának végleges értéke ugyanis legkorábban csak a következő év harmadik hónapjában derül ki. Ha ekkor derül fény arra, hogy az adósságráta értéke nem csökkent, akkor a kormány már nem tud mit tenni.

Az átmeneti időszakra (amíg az adósságráta el nem éri az 50%-os szintet) hozta létre a kormány a stabilitási törvényben szereplő adósságképletet. Azt azonban már nagyon korán belátta, hogy a képlet távolról sem tökéletes, mivel a szabály tényleges életbe lépését 2016-ra tolta ki. A szabály azonban túlságosan szigorúra sikerült, jelentős adósságleépítést ír elő 2016-tól. Másrészt a szabály bizonyos esetekben prociklikus fiskális politikát követelne meg (lásd: keretes írásunkat). A legújabb értesülések szerint most ezt vizsgálná felül, ezzel pedig lehetőséget adna arra, hogy a teljes fiskális szabályrendszert megújítsa (új, hosszú távra vonatkozó adósságszabályt dolgozzon ki).

Dilemmák az adósságképlet körül A stabilitási törvényben szereplő adósságképlet elvi problémáira a Magyar Nemzeti Bank szakértői is felhívták a figyelmet tavalyi elemzésükben. Az adósságképlet csak a gazdasági növekedést veszi figyelembe, a gazdaság ciklikus helyzetét nem. Így kialakulhat olyan helyzet, amikor a képlet fiskális szigorítást ír elő, negatív kibocsátási rés és a 2 százalékos potenciális növekedés alatti gazdasági bővülés mellett. Például abban az esetben, amikor egy hosszan tartó recessziót követően, messze a potenciális teljesítmény alatt működő gazdaságban kicsi, pozitív növekedési ütem alakul ki. Ilyenkor szükség lehet a fiskális élénkítés folytatására, ugyanakkor a szabály azonnali fiskális szigorítást követel meg, ami kedvezőtlen hatást gyakorolhat az éppen csak kibontakozó fellendülésre. Ugyanígy az is előfordulhat, hogy a szabály hiánynövekedést engedélyez, ha a kibocsátási rés pozitív és a gazdasági bővülés a potenciális dinamikája felett van. Az adósságképlettel kapcsolatos másik dilemma, hogy magasabb infláció magasabb hiányt tesz lehetővé. Mindez csökkentheti a mindenkori kormányzatnak az infláció csökkentése melletti elköteleződésé - mutattak rá az MNB elemzői. Megjegyzik az adósságképlettel kapcsolatban azt is, hogy a várható infláció felültervezése is növeli a fiskális mozgásteret, még akkor is, ha a tényleges infláció alacsonyabb a vártnál. A költségvetés végrehajtása során ugyanis nincs olyan mechanizmus, ami egyértelműen kötelezővé tenné év közben a költségvetés módosítását - hívják fel a figyelmet. Ez utóbbi esetre a legjobb példa az idei infláció alakulása: az 5,2%-os tervezett inflációval szemben 1,3% körüli infláció várható (ez például megjelenik a magasabb nyugdíjkiadásokban).

Ennek keretében pedig felmerülhet a Költségvetési Tanács szerepének újraértelmezése is. A testület ugyanis csak úgy tudná építeni a fiskális politika hitelességét, ha szakmailag felvértezett lenne (saját elemzői stáb, közép távú előrejelzés) és képes lenne megteremteni saját hitelességét. A mostani Költségvetési Tanács azonban nem rendelkezik saját szakmai stábbal, transzparens elemzésekkel és előrejelzésekkel. A testület hitelességét pedig egyáltalán nem építik az olyan - számításokkal nem alátámasztott - nyilatkozatok, amelyek mindig arról szólnak, hogy tartható a hiánycél, miközben a kormány sorozatos kiigazításokat hajt végre.

Félresiklott

Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy a kormány egy három évig rossz pályán haladó vonatot igyekszik most helyretenni. Nem feltétlenül kellett volna ennek így alakulnia. Ha a kormány három évvel ezelőtt nem kezd úgy bele a fiskális szabályok újraalkotásába, hogy figyelmen kívül hagyja a külföldi tapasztalatokat, meghallgatja a szakértők kritikáit és nem szántja be a Költségvetési Tanácsot, hanem a gyakorlatban is használható, rövid és hosszú távon is megfelelő szabályt dolgoz ki.

A mostani helyzet érdekessége egyébként, hogy a problémás szabályt pont a kormány intézkedései kezdték ki. A kormány idén azért áll vesztésre az adósság elleni harcban, mert a tervezettnél lényegesen alacsonyabb lett az infláció (elsősorban a rezsicsökkentés miatt), másrészt pedig stabil gazdasági növekedés hiányában eleve reménytelen a harc a tartós adósságcsökkentésért.

Így faragták a szabályt A kormány 2010 végén, 2011 elején kezdte kommunikálni, hogy alkotmányos adósságszabály bevezetését tervezi. Magyarország Alaptörvénye 2011 márciusában került a Parlament elé, melyben szerepelt az adósság csökkentését előíró szabály. Az első tervezet szövegezésében azonban súlyos hibákat lehetett találni, amelyek több esetben értelmezhetetlenné tették az adósságszabályt. Még az elfogadása előtt a kormány korrigálta ezeket a hibákat, amivel az adósságszabály minőségét javította, azonban szakmailag továbbra is gyenge lábakon maradt. A következő lényeges kiegészítés még 2011-ben érkezett az alkotmányos adósságszabályhoz, amikor a gazdasági stabilitási törvényben a kormány megalkotta a hosszú távon érvényes adósságcsökkentő képletet. Ezt azonban még az életbe lépése előtt el is halasztotta a kormány, a gyakorlatban először csak 2016-ban lépne életbe. Legutóbb pedig tavaly szeptemberben módosította az adósságszabályt a kormány. Ezek szerint az a hitelfelvétel és kötelezettségvállalás is érvényes, ha ennek pillanatában még nem ismert okból nem teljesül az adósságszabály.

Konklúzió

Az elmúlt három év tapasztalata alapján azt mondhatjuk, hogy a kormány költségvetési fegyelem iránti elkötelezettségét elsősorban nem az adósságszabályok kikényszerítő ereje, hanem a külső hatások alakították. Annak, hogy a kormány belátja: alapvetően kell megváltoztatni mind a rövid távú (alkotmányban szereplő, adósságcsökkentést előíró), mind a hosszabb távra vonatkozó (stabilitási törvényben rögzített) szabályokat, kettős üzenete lehet. Egyrészt kedvező, hogy szakít egy alapvetően rossz intézménnyel. Másrészt viszont a fiskális fegyelem hitelességét rombolja és a kormányzat elkötelezettsége csökken azáltal, hogy az adósságszabály sorozatos módosítására kényszerült a kormány.
President Donald J. Trump welcomes Prime Minister of Israel Benjamin Netanyahu
Saudi Prince and Saudi Minister of Defence Mohamed Bin Salman Bin Abdul Aziz Al Saoud
Facebook founder and CEO Mark Zuckerberg
starbucks - plaza Chicago
kivánd190919
bika wall street index tőzsde
jean cloude juncker
mol olajipar
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
President Donald J. Trump welcomes Prime Minister of Israel Benjamin Netanyahu